Diklóranilin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A diklóranilin szerves vegyület, az anilinnek a benzolgyűrűn két klóratommal helyettesített származéka, képlete C6H5Cl2N. Hat izomerje létezik, ezek egymástól a klóratomok és az aminocsoport egymáshoz viszonyított helyzetében különböznek. Mint anilinszármazéknak az elnevezése az aminocsoport 1-es helyzetszámával történik. Mindegyik izomer színtelen, bár a kereskedelmileg kapható anyag a szennyezések miatt színes lehet. Több származékot is festékek és növényvédőszerek gyártásához használnak fel.[1]

A diklóranilin izomerjei
Vegyület CAS# Kémiai szerkezet Olvadáspont
2,3-Diklóranilin 608-27-5 20–25 °C (68–77 °F)[2]
2,4-Diklóranilin 554-00-7 59–62 °C (138–144 °F)[3]
2,5-Diklóranilin 95-82-9 47–50 °C (117–122 °F)[4]
2,6-Diklóranilin 608-31-1 36–38 °C (97–100 °F)[5]
3,4-Diklóranilin 95-76-1
3,5-Diklóranilin 626-43-7 46–52 °C (115–126 °F)[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Thomas Kahl, Kai-Wilfrid Schröder, F. R. Lawrence, W. J. Marshall, Hartmut Höke, Rudolf Jäckh "Aniline" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 2007; John Wiley & Sons: New York. doi:10.1002/14356007.a02_303
  2. 2,3-Dichloroanline. Sigma-Aldrich
  3. 2,4-Dichloroanline. Sigma-Aldrich
  4. 2,5-Dichloroanline. Sigma-Aldrich
  5. 2,6-Dichloroanline. Sigma-Aldrich
  6. 3,4-Dichloroanline. Sigma-Aldrich
  7. 3,5-Dichloroanline. Sigma-Aldrich

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dichloroaniline című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.