Ugrás a tartalomhoz

Digitális Magyarország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Digitális Magyarország egy olyan átfogó kormányzati program, amely 2020-ig négy pillér mentén – digitális infrastruktúra, közösség és gazdaság, állam, készségek – a teljes hazai digitális környezet fejlesztését célozza meg. A program lényege, hogy 2018-ra minden háztartásba eljusson a széles sávú internet, 2020-ig pedig kiterjedtebbé és hatékonyabbá váljon az e-ügyintézés, így ezáltal valamint a digitális írástudás elterjedésével javuljon az állampolgárok életminősége.

Története

[szerkesztés]

A Digitális Magyarország programot az úgynevezett Európai Digitális Menetrend elveit szem előtt tartva dolgozta ki és hajtja végre a kormányzat. Az alapokat, illetve stratégiai irányokat a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (illetve az erről szóló 1069/2014. (II.19.) Korm. határozat) és a konkrét megvalósítási feladatokat tartalmazó Zöld Könyv jelöli ki.

Az Európai Digitális Menetrend

[szerkesztés]

Az Európai Bizottság 2010-ben az „Európa 2020” stratégiában hét kiemelt kezdeményezéssel mutatott rá az Európai Unió előtt álló legfontosabb feladatokra, amelyek révén a kontinens gazdasága felkészülhet az elkövetkező időszak kihívásaira. A hét kezdeményezés közül az egyik leghangsúlyosabb az Európai Digitális Menetrend, amelynek fő célkitűzései:

  • egy élénk és egységes digitális piac létrehozása
  • az átjárhatóság megteremtése az IKT (info-kommunikációs technológia) szektorban
  • a bizalom és biztonság erősítése mellett az infokommunikációs technológia előnyeinek hangsúlyozása
  • minél szélesebb körben nagy sávszélességű, szupergyors internet-hozzáférés biztosítása
  • a K+F+I beruházások ösztönzése

A program főbb céljai

[szerkesztés]

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában megfogalmazott törekvések végső célja a Digitális Magyarország létrehozása, amely a kormányzat, az intézményi és a piaci szereplők közös szerepvállalásával valósul meg. A program egésze olyan lehetséges kitörési pont a nemzetgazdaság számára, amely egyúttal elősegíti, hogy a magyar emberek jobb, kényelmesebb, tartalmasabb életet éljenek.

A Digitális Magyarország főbb céljai:

  • A szupergyors internet elérhetővé tétele.
  • A helyi közösségek, valamint a teljes magyar társadalom összetartozásának erősítése a digitális technológia révén.
  • Az állam által nyújtott szolgáltatások fejlődése.
  • Az ország versenyképességének növelése a digitális szolgáltatások, valamint a digitális készségek fejlesztésével.
  • A digitális infokommunikációs alkalmazások, szolgáltatások kiterjesztésével az életminőség javítása minden élethelyzetben.

A program 4 fő pillére

[szerkesztés]

Digitális infrastruktúra

[szerkesztés]

Magyarország vállalta, hogy 2018-ig az egész országot lefedő, legalább 30 Mbps sávszélességű internet hálózatot építi ki. A létrejövő szupergyors hálózat az interneten található tartalmak általános és gyors hozzáférhetővé tételével növeli az állampolgárok egyéni boldogulási esélyeit, gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az e-ügyintézést, a távközlési szektor bővülésével pedig jelentősen nő Magyarország versenyképessége is.

Digitális közösség és gazdaság

[szerkesztés]

Ez a pillér a digitális eszközbeszerzéseket, az intelligens városi szolgáltatások széles körű bevezetését, a térségi gazdaságfejlesztési programokat, illetve a helyi kis- és középvállalkozások informatikai fejlesztését teszi lehetővé. A legmodernebb infokommunikációs eszközök használata az emberek mindennapi életminőségének javításán túl a gazdaság egyik húzóerejének számító kis- és középvállalkozások működésében is elengedhetetlen, hiszen a vállalkozásokat új lehetőségekhez, új piacokhoz juttatja, hatékonyabb működést eredményez, az ilyen módos felszabaduló erőforrások pedig újabb fejlesztéseket és új munkahelyek létrejöttét segítik elő.

Digitális Állam

[szerkesztés]

Az adminisztratív és bürokratikus terhek csökkentése a Digitális Magyarország egyik legfontosabb célja. A kormány 2020-ig az e-szolgáltatások körét jelentősen kibővíti: az állampolgárok egyéni ügyintézésében éppúgy, mint a vállalkozások működésében. Ez minden tekintetben időt, költségeket és fáradságot takarít meg, rugalmasabbá, hatékonyabbá teszi az állam működését és könnyebbé a hazai vállalkozások mindennapjait.

Digitális készségek

[szerkesztés]

Az emberek digitális írástudásának fejlesztése egy átfogó terület, amely magában foglalja a köznevelést, a felsőoktatást, illetve a hátrányos helyzetű állampolgárokat segítő programokat is. A speciális képzési projektek a munkaerőpiacra is serkentőleg hatnak, hiszen a digitális írástudás a tanulásban, az álláskeresésben és számos hiányszakmában is elengedhetetlen. A távoli munkavégzés lehetősége esélyt adhat a fogyatékkal élők, a gyermeküket otthon lévő szülők és az elmaradottabb régiókban élők számára, hogy könnyebben bekapcsolódjanak a munka világába. A magas szintű közép- és felsőoktatási IT-képzésnek köszönhetően a piaci szereplők képzett munkaerőhöz juthatnak, és így növelhetik hazai befektetéseiket

A Digitális Magyarország Nyíregyháza Alprogram

[szerkesztés]

A Digitális Magyarország Nyíregyháza alprogramjában 2015 végéig költségvetési forrásból 1,7 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések a városban és a járásban. A Nyíregyháza alprogram lehetőséget adhat arra, hogy az itt szerzett tapasztalatok megalapozzák a Digitális Magyarország országos infokommunikációs fejlesztéseinek további irányát.

Mintegy 6000 lakos számára biztosítanak informatikai eszközöket (notebook, tablet stb.), valamint fejlesztik a közoktatási- és egészségügyi intézmények informatikai és infrastrukturális eszközeit.

A rászorultsági alapon történő informatikai eszközök biztosítására vonatkozó pályázati lehetőségről az alprogram honlapja tartalmaz részletes információkat. Innen érhető el a pályázat online benyújtási felülete is.

  • A kormány egyik piaci partnere, a Magyar Telekom hálózatfejlesztésének köszönhetően 2015 végéig mindenütt elérhetővé válik a szupergyors internet.
  • Intelligens városi szolgáltatásokat vezetnek be: többfunkciós városkártyát hoznak létre, és a közterületek biztonságát növelő rendszereket építenek ki.
  • Bővítik az e-ügyintézések körét, három új, korszerű kormányablak nyílik.
  • Egy országos program részeként informatikai felnőttoktatási programot indítanak a digitális írástudás terjesztésére, a hátrányos helyzetű tanulóknak felzárkóztató képzéseket szerveznek.

MobilGO - Digitális Magyarország

[szerkesztés]
MobilGO - Digitális Magyarország

Érdemes megemlíteni a MobilGO telefonos applikáció Digitális Magyarország Programját,[1] amelynek küldetése, a digitalizációt a legtávolabbi országrészekbe is eljuttatni, mert csak így lehet sikeres Magyarország.

Cél még, hogy a hazánkba látogató vendégek számára vonzó, és naprakész információkkal szolgáljon az applikáció, miközben el is vezet a kiválasztott célállomáshoz.

Mert a turisztikai szektorban is egyre nagyobb a szükség, az olyan korszerű és innovatív digitális megoldások iránt, melyek növelik a magyar vállalkozások versenyképességét, és megfelelően kiszolgálják a hazánkba látogató turisták igényeit.

A helyi lakosság számára pedig egy mindig kéznél lévő, Hasznos Magyar Digitális Tartalmakat megjelenítő applikáció, ami tartalmazza a környék valamennyi vállalkozását, egy helyen digitális formában.

Ma Magyarországon minden negyedik vállalatnak nincs honlapja, ez egyrészről piaci hatékonysági probléma (partnerek felkutatása), másrészről láthatósági is.  Hazánk, ha kimarad a digitalizációból, akkor hosszú időre lemaradhat, és az a vállalkozás, amely nincs jelen online, az versenyhátrányba kerül azokkal szemben, akik már az online térben is elérhetőek több millió ember számára.

A MobilGO applikáció Digitális Magyarország Programja kifejezetten azért lett létrehozva, hogy a magyar vállalkozások online is elérhetőek legyenek innovatív módon, és így Magyarország a jövő országa legyen.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. | Okos Város Példatár. okosvaros.lechnerkozpont.hu. (Hozzáférés: 2019. október 21.)

Források

[szerkesztés]

További információ

[szerkesztés]

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 2015. augusztus 28-ától érhető el az „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése” című pályázat, amelynek segítségével hazánk minden háztartása számára elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sávszélességű internet-hozzáférés.