Difenil-oxalát
| Difenil-oxalát | |||
| |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | difenil-oxalát | ||
| Más nevek | difeniletándioát, oxálsav-difenil-észter, cyalume, DPO | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 3155-16-6 | ||
| PubChem | 18475 | ||
| ChemSpider | 17449 | ||
| EINECS-szám | 678-315-3 | ||
| InChIKey | ULOZDEVJRTYKFE-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 7BB9D5HPC2 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1812849 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C14H10O4 | ||
| Moláris tömeg | 242,227 g/mol | ||
| Megjelenés | szilárd | ||
| Olvadáspont | 136 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A difenil-oxalát (kereskedelmi nevén Cyalume) egy szilárd halmazállapotú észter, melynek oxidációs termékei okozzák a világító rúdban lejátszódó kemolumineszcenciát. Fenol oxálsavval történő teljes észterezésével állítható elő.
Fénykibocsátás
[szerkesztés]A difenil-oxalát hidrogén-peroxiddal való reakciójából foton szabadul fel, azaz fényjelenség játszódik le. A reakció az alábbi ábrán látható:
A reakciósebesség függ a pH-értéktől; enyhén lúgos közegben – amelyet gyenge bázis, pl.: nátrium-szalicilát hozzáadásával érnek el – erősebb fényt bocsát ki. Különböző festékek hozzáadásával az alábbi színek állíthatók elő:
| Szín | Vegyület |
|---|---|
| Kék | 9,10-difenilantracén |
| Zöld | 9,10-bisz(feniletinil)antracén |
| Sárga - zöld | Tetracén |
| Sárga | 1-klór-9,10-bisz(feniletinil)antracén |
| Narancssárga | 5,12-bisz(feniletinil)naftacén, Rubrene, Rodamin 6G |
| Piros | Rhodamin B |
Lásd még
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Diphenyl oxalate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
