Ugrás a tartalomhoz

Devonshire hercege

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Devonshire hercege
Duke of Devonshire
OrszágAngol Királyság
Nemzetiségnormann–angol
Alapítva1694. május 12.
AlapítóIII. Vilmos és II. Mária
Kihaltélő cím
FejePeregrine Cavendish
FőágDevonshire hercege
Oldalág
Titulusherceg
RezidenciaChatsworth-ház
A Wikimédia Commons tartalmaz Devonshire hercege témájú médiaállományokat.

A Devonshire hercege az angol főnemesség körébe tartozó nemesi cím. A címet a Cavendish család viseli 1694-es létrehozása óta; ez a család több ágán keresztül is főnemesi rangra emelkedett, lásd Newcastle hercegei is. A Devonshire hercege cím udvariassági mellékcíme a Hartington márkija, amelyet hagyományosan a herceg legidősebb fia használ, bár a XX. századtól kezdve előfordul, hogy ehelyett a Burlington grófja címet viseli. A hercegi címmel együtt öröklődnek olyan alsóbb rangú címek is, mint a Devonshire grófja (1618), Hardwick Cavendish bárója (1605) és a Keighley Cavendish bárója (1831).

A hercegek – az utolsó kivételével – mind magas rangú államférfiak és vezető politikusok voltak, és mindannyian a Térdszalagrend lovagjai lettek, megszakítás nélkül tizenegy generáción át – ilyen sorozatra más családnál nincs példa. A kiemelkedő hercegek közé tartozik William Cavendish, az első herceg, aki az Angol forradalom egyik szervezője és a whig arisztokrácia vezéralakja volt. A negyedik herceg rövid ideig miniszterelnök volt 1756-ban. A nyolcadik herceg több évtizeden át a liberális és liberális unionista párt egyik legtekintélyesebb vezetője volt, és háromszor ajánlották fel neki a miniszterelnökséget.

A Devonshire hercegi cím szorosan kapcsolódik a Chatsworth-házhoz, amely az angol arisztokrácia egyik legismertebb és legpompásabb rezidenciája, és évszázadok óta a Cavendish család hatalmának központja. A hercegi család az Egyesült Királyság egyik legnagyobb földbirtokosa, több százezer holdas területekkel, különösen Derbyshire és Yorkshire megyékben. A Cavendish név nemcsak politikai és gazdasági befolyást jelent, hanem jelentős tudományos örökséget is hordoz: Henry Cavendish, a híres fizikus, valamint a hetedik herceg, a Cavendish Laboratory alapítója révén.

William Cavendish, Devonshire 4. grófja, Devonshire 1. hercege (1694) KG PC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az erzsébetkorabeli Hardwick-ház Derbyshire-ben a család egyik ősi birtoka

William Cavendish (1640/41 január 25. – 1707 augusztus 18.) ifjúkora a polgárháború zűrzavarában telt, majd külföldi tanulmányútja után 1661-ben képviselővé választották Derbyshire-ben. II. Károly király palástját vitte a koronázáson. 1662-ben feleségül vette Mary Butlert, Ormonde első hercegének leányát. 1684-ben apja halálával örökölte a grófi címet. Az Dicsőséges forradalom idején, 1688-ban a „Hét Halhatatlan”[m 1] egyikeként írta alá a Vilmos herceget Angliába hívó levelet. Hűségéért 1694-ben megkapta a Devonshire hercege címet – al- vagy mellékcíme a és Hartington márkija. 1689-től haláláig a királyi háztartás főudvarmestere (Lord Steward of the Household) volt.

Pályafutása során következetesen a protestáns érdekeket képviselte, többek között aktívan támogatta a Habeas Corpus törvényt. Támogatta az Orániai Vilmos melletti fegyveres fellépést Derbyben és Nottinghamben. A forradalom után főudvarmesterként irányította III. Vilmos és Anna királynő koronázását. Kulcsszerepet játszott az 1707-es angol-skót unió létrehozásában. Részt vett a flotta vizsgálatában a beachy headi vereség[m 2] után. Elkísérte Vilmos királyt diplomáciai küldetésen Hágába, illetve jelen volt a brandenburgi választófejedelem és más külföldi uralkodók fogadásánál is. Katonaként részt vett Mons ostromában[m 3].

A Chatsworth-ház építését 1687-ben kezdte el, barokk pompával, olasz mesterek közreműködésével. Művészetpártolóként kiváló ízlése volt, de – a korszakban ritka módon – elutasította a divatos holland stílust. A filozófia iránt is érdeklődött, fiatalon Hobbes tanítványa volt, de később nyilvánosan elhatárolódott tanaitól. Több alkalommal párbajozott, például Lord Mohun ellen.[m 4] A korban nagy port felvert Coningsmarck-ügyben[m 5] áttételesen érintett volt. Személyes életében szerette a fényűzést, több szeretőt is tartott, gyermekei is születtek tőlük.[1][2][3][4]

William Cavendish, Devonshire 2. hercege KG PC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

William Cavendish (1673 – 1729. június 4.) az első herceg és James Butler, Ormonde 1. hercege lányának, Mary Butlernek volt a fia. 1688-ban feleségül vette Rachel Russellt, Bedford első hercegének unokáját. A parlamentben több választókerület (Derbyshire, Castle Rising, Yorkshire) képviselőjeként szolgált 1695 és 1707 között, majd különböző magas udvari tisztségeket töltött be: volt többek között Lord Steward of the Household (1707–1710, 1714–1716), a Titkos tanács elnöke (1716–1717, 1725–1729), valamint Derbyshire hadnagya[m 6] (1707–1710, 1714–1729). 1707-ben örökölte apja címeit, 1710-ben elnyerte a Térdszalagrend lovagi címét is.[3][5]

William Cavendish, Devonshire 3. hercege KG PC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

William Cavendish (1698 – 1755. december 5.) a második herceg és Rachel Russell fia. Az oxfordi New College hallgatója volt, majd 1721 és 1729 között egymást követően három választókerületet – Lostwithiel, Grampound és Huntingdonshire – képviselt a parlamentben. 1729-ben apja halálával örökölte a Devonshire hercege címet, ezzel bekerült a Lordok Házába. Kétszer is volt a királyi háztartás főfelügyelője (Lord Steward), a titkos pecsét őrzője Lord Privy Seal, 1731–33), ír alkirály (Lord Lieutenant of Ireland, 1737–1745), valamint négyszer is az ország régenseként szolgált. A Térdszalagrend lovagja lett 1733-ban, és a jakobita felkelés idején (1745) saját milíciát állított fel Derbyshire-ben, a Derbyshire Blues néven. Családi székhelyét áthelyezte Bloomsburyból a divatos Piccadillybe, és támogatta a a londoni Foundling Hospitalt (lelencház) is.[3][6]

William Cavendish, Devonshire 4. hercege KG PC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Észak-írországi Waterford megyében álló Lismore kastély, a Devonshire hercegek magántulajdona
A North Yorkshire-i Bolton Apátság a kolostorok felosztása[m 7] után először a Clifford bárók, majd házassági hozományként Devonshire hercegek birtokába került, ma is ők tulajdonolják

William Cavendish (1720 – 1764. október 2.) az oxford-i New College-ben tanult. Derbyshire-t képviselte a parlamentben 1741-től. A whig párt tagjaként mérsékelt politikai nézeteket vallott. 1748-ban feleségül vette Charlotte Boyle-t, Clifford 6. bárónőjét, így jelentős vagyon és örökség – köztük a Lismore Castle, Londesborough Hall és Bolton Abbey – szállt a Cavendish családra.

Apja 1755-ös halála után örökölte a Devonshire hercege címet. Ugyanebben az évben Írország kormányzójává (Lord-Lieutenant of Ireland) nevezték ki. Bár politikai ambíciói mérsékeltek voltak, 1756-ban a kormányfői tisztséget is elvállalta, miután a politikai válság miatt George Grenville és mások nem tudtak stabil kormányt alakítani. Rövid ideig hivatalosan is ő töltötte be a miniszterelnöki posztot, de a tényleges hatalom William Pitt(wd) kezében volt.

Devonshire hercege hűségesen támogatta a hétéves háborút, és közvetítő szerepet vállalt a királyi udvar és a Pitt-féle whig csoport között. Az 1760-ban trónra lépő III. György azonban nem bízott benne, így 1762-ben, egy politikai megtorlás során személyesen záratta ki őt a Titkos tanácsból. Ez megalázó lépés volt, amelyet a whig arisztokrácia tagjai is mélyen sérelmeztek. Ezzel politikai pályája gyakorlatilag lezárult, és visszavonult a közélettől.

1764. október 2-án hunyt el a belgiumi Spa városában, 44 éves korában. Felesége már korábban, 1754-ben meghalt.[3][7][8]

A Bentinck család és Portland hercegei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bentinck család holland eredetű, és felemelkedésüket elsősorban Hans Willem Bentinck, Portland első grófjának köszönhetik, aki III. Vilmos angol király közeli bizalmasa és kísérője volt 1688-as trónra lépéskor. A család angliai befolyása ezzel megalapozódott, 1716-tól Portland hercegei, de a XVII. század végére a politikai pozíció megerősítéséhez új szövetségek váltak szükségessé. Dorothy Cavendish, William Cavendish, 4. Devonshire hercege leányaként nemcsak előkelő származású volt, hanem a Cavendish-család jelentős politikai és gazdasági hátterét is képviselte. Házassága William Bentinckkel, Portland 3. hercegével 1795-ben nemcsak rangban volt megfelelő, hanem egy tudatos politikai szövetséget is jelentett a whig arisztokrácia két fontos háza között. Dorothy ezért kiemelkedő hozományt kapott, amely révén a Cavendish-vagyon jelentős része a Bentinckek kezébe került.[9]

A férj és feleség őse egyaránt William Cavendish (1505–1557) és Bess of Hardwick unokája, William Cavendish, Newcastle első hercege, a Cavendish család egyik jelentős ágának megalapítója volt. (Családfán lásd itt) Tőle származott női ágon Henrietta Cavendish, majd az ő lánya, Margaret Bentinck, Portland hercegnéje. Margaret fia, William Cavendish-Bentinck, a Portland 3. hercege, így anyai ágon a Cavendish család leszármazottja volt. Ő 1795-ben feleségül vette Dorothy Cavendisht, a Devonshire hercegi ág örökösét, aki szintén William Cavendish és Bess of Hardwick leszármazottja volt. A házasság tehát a Cavendish család két, évszázadok óta külön öröklődő ágát egyesítette újra, s ezzel politikai és vagyoni szempontból is megerősítette a Bentinck-család helyzetét.[9]

William Cavendish Devonshire 5. hercege KG

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

William Cavendish (1748. december 14. – 1811. július 29.) brit főnemes és politikus volt. 1764-ben örökölte apjától a hercegi címet, anyai ágon pedig a Clifford báróságot és a Boyle-vagyont. 1782-ben a Térdszalagrend lovagjává választották. Jelentős hivatali tisztségeket töltött be: 1766 és 1793 között Írország fő kincstárnoka (Lord High Treasurer of Ireland) és Cork megye kormányzója, majd 1782-től haláláig Derbyshire hadnagya[m 6]. Háromszor is felajánlották számára a kabinettagságot, de mindhárom alkalommal elutasította.

Első felesége Georgiana Spencer volt, aki révén befolyásos politikai és társasági körökbe került. A házasságból egy fiú (a és két leány született. Második felesége Elizabeth Foster volt, aki korábban szeretője és felesége barátnője is volt. Tőle nem született törvényes gyermeke, de két törvénytelen gyermeküket később elismerték és házasságuk után legitimálták.

Családi és építészeti tevékenysége révén jelentős szerepe volt Buxton fürdőváros fejlesztésében, ahol a Bath mintájára építtetett palotát, szállodát és kupolás istállókat, utóbbiak – Devonshire Dome – ma is állnak.[3][10]

William Cavendish, Devonshire 6. hercege KG PC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Devonshire-smaragd a világ egyik legnagyobb és legismertebb nyers smaragdja (1383,93 karát). 1831-ben I. Péter brazil császár ajándékozta vagy adta el William Cavendishnek, a Devonshire 6. hercegének. Jelenleg a londoni Természettudományi Múzeumban látható, a herceg hosszú távú letéteként.
A Devonshire-smaragd a világ egyik legnagyobb és legismertebb nyers smaragdja (1383,93 karát). 1831-ben I. Péter brazil császár ajándékozta vagy adta el William Cavendishnek, a Devonshire 6. hercegének. Jelenleg a londoni Természettudományi Múzeumban látható, a herceg hosszú távú letéteként.
Utazó étkészlet, amelyet I. Miklós cár ajándékozott Devonshire 6. hercegének 1826-ban. A készlet francia vagy orosz eredetű, XVIII. század közepén készült, vörös achát arany foglalatban. Jelenleg a Chatsworth-ház kiállításának része.
Utazó étkészlet, amelyet I. Miklós cár ajándékozott Devonshire 6. hercegének 1826-ban. A készlet francia vagy orosz eredetű, XVIII. század közepén készült, vörös achát arany foglalatban. Jelenleg a Chatsworth-ház kiállításának része.

William George Spencer Cavendish (1790. május 21. – 1858. január 18.) Párizsban született. Tanulmányait a Harrow Schoolban és a cambridge-i Trinity College-ban végezte. Huszonegy évesen örökölte a hercegi címet és nyolc főúri rezidenciát[m 8], valamint 809 km2 földbirtokot. A whig pártot támogatta szavazataival és befolyásával, miközben maga ritkán szólalt fel a Lordok Házában.

1826-ban ő vezette a rendkívül fényűző brit küldöttséget I. Miklós orosz cár koronázására személyes vagyonából is jelentős összeget költve. A cár a hálája jeléül kitüntetésekkel – Szent András-rend és Szent Alexander Nyevszkij Rend – jutalmazta, majd 1844-ben angliai látogatása során külön ellátogatott hozzá Chiswickbe. Ugyanebben az évben a herceg árverésen 7000 fontért értékesítette érem- és pénzgyűjteményét, amelynek értékét 50 000 fontra becsülték. Irodalmi érdeklődése is jelentős volt, baráti kapcsolatban volt Antonio Canovával és Charles Dickensszel, de érdeklődött a régi angol dráma és a könyvgyűjtés iránt is.

A kertészet lelkes támogatójaként 1838-tól haláláig a Királyi Kertészeti Társaság elnöke volt. Alkalmazta Joseph Paxtont(wd), aki megtervezte Chatsworth híres üvegházát, amely inspirációként szolgált az 1851-es londoni Világkiállítás Londoni kristálypalotájához. Jelentős fejlesztéseket végzett birtokain, többek között átépíttette Edensor falut. 1845-ben magánkiadásban megjelentette Handbook to Chatsworth and Hardwick[11] című művét, amelyet Dickens is dicsért.

A herceg életét nagyrészt beárnyékolta egyre súlyosbodó nagyothallása. Bár szerette volna feleségül venni unokatestvérét, Caroline Ponsonbyt, a nő végül William Lambet, Melbourne vikomtját választotta, ami mélyen megrázta. Soha nem nősült meg, 1858. január 18-án hunyt el Hardwick Hallban.[3][12][13]

A Clifford bárói és a Burlington grófi cím

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Clifford címere: arany és kék sakktábla-minta, vörös harántpólya

A Clifford bárói cím 1628-ban Henry Clifford parlamentbe hívásával keletkezett, ezért lehetséges volt női ági öröklése. Erre azonnal sor került, amikor az első báró után egyetlen lánya maradt, Elizabeth Clifford, Clifford 2 bárónője. Elizabeth férje Richard Boyle, Burlington 1., Cork 2. grófja volt. Amikor Richard Boyle, Burlington 3. és Cork 4. grófja 1753. december 4-én meghalt, az ír főrendi Cork grófja címe a Boyle családon belül öröklődött, az angol főrendi Burlington grófja cím kihalt. Így lett egyetlen életben levő lánya Charlotte Boyle Clifford 6. bárónője. A bárónőt Devonshire negyedik hercege vette el. Charlotte fiai, az 5. és 6. Devonshire hercegek, örökölték a báróságot. 1858-ban a hatodik herceg gyermek nélkül halt meg. A bárói cím jogilag nem szűnt meg, hanem öröklési szünet állapotba került, mert nem maradt egyértelmű örökös, a hercegnek két nővére között oszlott meg a cím örökölés joga. Georgiana Dorothy George Howard, Carlisle 6. grófja, Harriet Elizabeth pedig Granville Leveson-Gower, Granville 1. grófja felesége volt. A cím azóta nem lett előhívva, továbbra is több potenciális örököse van. Ha bármelyikük kérelmezné, akkor a korona döntheti el, hogy melyik ág örökölheti.

A Charlotte Boyle és a negyedik herceg házasságából született harmadik fiú, George Augustus Henry Cavendish 1831-ben az újra létrehozott Burlington grófja címet, amely így az angol arisztokrácia felfogása szerint családban maradt. Két generációval később a grófi címet viselő William Cavendish lett Devonshire 7. hercege, a Burlington cím azóta a hercegi címmel együtt öröklődik.

A Cavendish banán

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cavendish banán a világ legelterjedtebb banánfajtája, a boltokban kapható banánok túlnyomó többsége ebből a fajtából származik. Nevét Devonshire 6. hercegéről kapta, aki a XIX. században egzotikus növényeket neveltetett üvegházában, köztük ezt a banánfajtát is. Az ő kertészetében vált ismertté Európában, innen terjedt el világszerte. A Cavendish banán az 1950-es években leváltotta az addig domináns Gros Michel fajtát, amelyet a Panama-betegség nevű gombás fertőzés kipusztított. A Cavendish viszont most (2025) ugyanilyen sorsra juthat, mert az új Panama-betegség (TR4) rá is veszélyes. Mivel a fajtát vegetatív úton szaporítják, gyakorlatilag minden példány genetikailag azonos, nincs természetes védekezőképessége. Ez a fajta az ipari mezőgazdaság egyik legsebezhetőbb növénye, miközben milliárdok napi étrendjének része.

William Cavendish, Burlington 2. grófja, Devonshire 7. hercege KG PC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Cavendish Laboratórium eredeti bejárata a Free School Lane-ről. A balra a Devonshire, jobbra a Cambridge-i Egyetem címere

William Cavendish (1808. április 27. – 1891. december 21.) kiváló tanuló volt Etonban, majd a cambridge-i Trinity College-ban. Itt a matematikai záróvizsgáján az évfolyam második legjobb eredményt érte el, az ókori irodalom és nyelvek (latin, görög) vizsgáin a nyolcadik legjobb volt. A diplomaszerzés évében feleségül vette Blanche Georgiana Howardot, a Carlisle 6. grófjának lányát. A házasok közös őse a negyedik Devonshire herceg és felesége volt.

Pályáját politikusként kezdte, 1829-től a cambridge-i egyetem képviselője volt a brit parlament alsóházában, majd Malton, Derbyshire és Észak-Derbyshire választókerületeit is képviselte 1834-ig. Ekkor örökölte nagyapja címét, és Burlington második grófjaként a Lordok Házába került. 1858-ban távoli unokatestvére, a Devonshire 6. herceg halála után örökölte a hercegi címet és a családi birtokokat, köztük a Chatsworth-házat és a Holker Hallt. A politikától ezt követően visszavonult, de nagy szerepet vállalt tudományos, ipari és oktatási fejlesztésekben.

Nevéhez fűződik Barrow-in-Furness városának ipari fellendítése, ahol a vasércbányászatot és az acélgyártást támogatta, valamint a Furness vasútvonal és a Devonshire és Buccleuch kikötők kiépítése. Jelentős összegekkel támogatta az ír vasúthálózat bővítését is Lismore környékén. A felsőoktatás és tudomány iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy 1836–1856 között a Londoni Egyetem, 1861-től haláláig a Cambridge-i Egyetem, majd 1880-tól a Victoria Egyetem kancellárja volt. Ő alapította a Cavendish Laboratoryt(wd), a laboratórium nevét távoli rokona, Henry Cavendish után kapta, aki a XVIII. század egyik legnagyobb természettudósa volt. Henry Cavendish leginkább a róla elnevezett Cavendish-kísérletéről híres, mellyel először sikerült meghatározni a Föld tömegét és a gravitációs állandót. A Labor 2019-ig harminc Nobel-díjast adott a világnak.[3][14][15]

Spencer Cavendish, Devonshire 8. hercege KG GCVO[m 9] PC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Spencer Cavendish, Devonshire 8. hercege horgászat közben a Munster Blackwater folyón, valószínűleg az írországi családi birtok, Lismore közelében, 1901 és 1908 között. A. H. Poole felvétele

Spencer Cavendish (1833. július 23. – 1908. március 24.) szintén a Trinity College-ban tanult, ahol 1854-ben szerzett mesterdiplomát (MA), a matematikai vizsgákon a második legjobb eredménnyel végzett. Több választókerület parlamenti képviselője volt: Észak-Lancashire (1857–1868 és 1880–1885), Aylesbury és Knaresborough (1804), Radnor (1869–1880) és Rossendale (1885–1891). Kormányzati tisztségei közé tartozott: hadügyminisztériumi államtitkár (1863–1866), az Admiralitás lordja (1863), hadügyminiszter (1866 és 1882–1885), postamesterminiszter (1868–1871), India-ügyi államtitkár (1880–1882), Írország főtitkára (1871–1874), valamint a Titkos tanács elnöke (1895–1903) és az Oktatási Hivatal elnöke (1900–1902). Állami és közéleti tisztségei közül említést érdemel az ír Titkos Tanács tagság (1871), a Glasgowi Egyetem rektori (1877–1880), a Cambridge-i (1892–1908) és a manchesteri Victoria Egyetem kancellári (1907) tisztsége. Derby megye hadnagya[m 6], Yorkshire megye helyettes hadnagya, Lancashire megyei békebíró, valamint Waterford megye hadnagya. Cavendish 24 évet töltött különféle kormányzati tisztségekben, ezzel az ő miniszteri pályafutása a negyedik leghosszabb a modern brit politika történetében.[m 10]

Spnecer Cavendish a Liberális Párt tagjaként kezdte politikai pályafutását, és annak vezető politikusa volt az 1860-as évektől kezdve. A párt egyik meghatározó alakjaként több kormányban is miniszteri posztot töltött be, majd 1886-ban, az ír önkormányzat (Home Rule) kérdésében kialakult nézeteltérés miatt szakított William Gladstone-nal, és vezető szerepet vállalt a Liberális Unionista Párt megalapításában. Ettől kezdve 1903-as visszavonulásáig a Liberális Unionista Párt vezetője volt, amely a Konzervatív Párttal szövetségben működött.

Sok éven át a kurtizán Catherine Walters („Skittles”[m 11]) volt a szeretője. A herceg 59 éves korában házasodott meg. William Drogo Montagu, manchester 7. hercegének hatvan éves özvegyét vette el. Luise Friederike Auguste von Alten a Hannoveri Királyságbeli von Alten grófjának lánya volt, házasságai okán „kétszeres hercegnő“-ként emlegették.[3][16][17]

A herceg halálhírének kézhezvétele után a Lordok Háza példátlan módon tiszteletére felfüggesztette ülését. Margot Asquith szerint Devonshire hercege „olyan ember volt, akinek hasonmását soha többé nem látjuk; egyedülállóan állt a világban, és csakis Angliából származhatott. Megjelenése egy iparosra, szűkszavúsága egy parasztra, udvariassága egy királyra, hangos humorérzéke pedig Falstaffra emlékeztetett. Nagy, ziháló hahotával nevetett minden igazán fontos dolgon, és végtelen bölcsességgel bírt. Teljesen mentes volt az önzés minden formájától, rettenthetetlenül őszinte volt és minden kicsinyességtől mentes.”

Jonathan Parry történész szerint „örökölte a whig meggyőződést a politikai vezetés kötelességéről, amelyet a művelt, vagyonos kora viktoriánus liberálisokra jellemző intellektuális eszmék is erősítettek: az a bizalom, hogy a szabadkereskedelem alkalmazása, a racionális közigazgatás, a tudományos kutatás és a hazafias védelmi politika előmozdítják Nagy-Britannia nemzetközi nagyságát – amiben ő mélyen hitt – valamint gazdasági és társadalmi fejlődését… példaképpé vált a kötelességtudó arisztokrata megtestesítőjeként.”[18]

Victor Cavendish, Devonshire 9. hercege KG GCMG[m 12] GCVO[m 9] PC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Victor Christian William Cavendish (1868. május 31. – 1938. május 6.) a családi hagyományoknak megfelelően Etonban, majd a cambridge-i Trinity College-ban tanult, ahol 1891-ben szerzett diplomát. Ugyanebben az évben került be a brit alsóházba a West Derbyshire-i választókerület képviselőjeként. Alig múlt 23 éves, ő volt a legfiatalabb képviselő a parlamentben. 1892-ben feleségül vette Evelyn Petty-FitzMaurice-t, a volt indiai alkirály és kanadai főkormányzó, Henry Petty-FitzMaurice, Lansdowne 5. márkijának leányát.

A politikában a konzervatívok oldalán állt, miután örökölte a Devonshire hercegi címet, automatikusan a lordok házának tagja lett. Pályafutása során több fontos tisztséget töltött be: volt Treasurer of the Household (1900–1903), a Pénzügyminisztérium államtitkára (1903–1905), majd a tengerészet egyik politikai vezetője, a Civil Lord of the Admiralty (1915–1916).

Victor Cavendish, Kanada főkormányzója önkéntes segélyszolgálati dolgozókhoz szól az 1917-es halifaxi robbanás után, 1917. december 21-én. Fotó: W. G. McLaughlan

Victor Cavendish 1916 és 1921 között Kanada főkormányzójaként szolgált. Megbízatása az I. világháború közepén kezdődött. Bár eredetileg politikai kinevezettként fogadták, népszerűsége gyorsan nőtt. Támogatta a hadsereg toborzását, végiglátogatta a tartományokat és katonai táborokat, erősítette a brit-kanadai kapcsolatokat. A világháború végén segítette a hazatérő katonák beilleszkedését és az agrárpolitika fejlesztését. Működése idején fokozatosan bővült a domínium önállósága, például 1920-tól a kormányzó köteles volt a kanadai kabinet tanácsa szerint eljárni, nem közvetlenül a londoni kormány utasításai szerint. Devonshire ezt elfogadta, és így a kanadai alkotmányos fejlődés egyik csendes támogatója lett. A háborús évek nehézségei és a francia–angol nyelvi feszültségek közepette is kiegyensúlyozott szerepet játszott, politikailag semlegesnek maradt, de támogatta a társadalmi stabilitást. A kanadai sajtóban és a közéletben elismeréssel írtak róla távozása után.

Hazatérése után 1922 és 1924 között gyarmati miniszterként (Secretary of State for the Colonies) dolgozott Bonar Law és Baldwin kormányaiban. Legfontosabb politikai hagyatéka az 1923-as Devonshire White Paper volt, amely kiállt az afrikai lakosság jogai mellett a kenyai gyarmaton, és így megakadályozta a fehér kisebbségi uralom kialakulását a dél-afrikai modell mintájára.

Hű maradt a közélethez élete végéig: volt a Leedsi Egyetem kancellárja (1909-től), a Cambridge-i Egyetem főgondnoka, Derbyshire hadnagya[m 6] és több mezőgazdasági, kulturális és oktatási intézmény patrónusa. Szenvedélyes gazdálkodóként és állattenyésztőként folytatta a Holker Hall-i birtok családi hagyományait. Ő nyitotta meg a Cavendish Golf Clubot. 1938-ban hunyt el Chatsworthban.[3][19][20][21]

Edward Cavendish, Devonshire 10. hercege KG

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edward William Spencer Cavendish (1895. május 6. – 1950. november 26.) a családi szokásnak megfelelően Etonban, majd a cambridge-i Trinity College-ban tanult. 1913-tól szolgált a Derbyshire Yeomanry[m 13] kötelékében, az első világháború során az egyiptomi és francia hadszíntereken harcolt, kétszer említették dicséretben, és több katonai rangot is elért (többek közt: őrnagy, alezredes). Részt vett az 1919-es párizsi békekonferencián, ahol az MBE renddel tüntették ki, és megkapta a francia Becsületrendet is.

1923 és 1938 között konzervatív parlamenti képviselőként szolgált West Derbyshire körzetében. Később a brit kormányban parlamenti államtitkári tisztségeket töltött be a domínium-, az indiai és burmai, valamint a gyarmati ügyekben (1936–1945). Helyi szerepet is vállalt: 1919–20-ban Buxton polgármestere, 1938-tól haláláig Derbyshire hadnagya[m 6] volt, emellett a Cambridge-i Egyetem főintendánsa és a Leedsi Egyetem kancellárja lett. 1941-ben a Térdszalagrend lovagjává avatták, 1947-től pedig az angol szabadkőművesség nagymestere volt.

1917-ben feleségül vette – a volt miniszterelnök, Robert Gascoyne-Cecil, Salisbury 3. márkija unokáját –. Mary Gascoyne-Cecilt, akivel öt gyermeket neveltek. Edward testvére, Dorothy Cavendish Harold Macmillan miniszterelnök felesége volt, öccse, Charles Cavendish Fred Astaire nővérének, Adele Astaire-nek a férje.

1950. november 26-án váratlanul hunyt el, szívrohamban, Eastbourne-i otthonában. Halála körülményei – beleértve a jelen levő háziorvost, a hírhedt John Bodkin Adamsot[m 14] – vitákat váltottak ki, és évekkel később is gyanús halálesetként tartották számon.[3][22]

Andrew Cavendish, Devonshire 11. hercege KG PC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Deborah Mitford, Devonshire hercegnéje[m 15]

Andrew Robert Buxton Cavendish (1920. január 2., meghalt 2004. május 3-án) a családi szokásnak megfelelően Etonban, majd a cambridge-i Trinity College-ban tanult. A második világháborúban a Coldstream Guards* Coldstream[m 16] tisztjeként szolgált, ahol bátorságáért megkapta a Hadikereszt kitüntetést.

Andrew Cavendish bátyja, William Cavendish, Hartington márkija, a második világháborúban a Coldstream Guards hadnagyaként a Normandiai partraszállás után, 1944. szeptember 9-én esett el a belgiumi Heppen városánál. Halálát ellenséges géppuskatűz okozta, amikor a brit csapatok a német vonalak ellen nyomultak előre. Andrew felesége Kathleen Kennedy (1920–1948) volt, John F. Kennedy elnök lánya volt. William halála után Andrew lett a Cavendish hercegi cím örököse 1950-ben megörökölte a hercegi címet és a hatalmas, de súlyosan eladósodott birtokot.

Politikai pályafutása során több tisztséget is betöltött: volt a Nemzetközösségi Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára (1960–1962), majd államminisztere (1962–1964), továbbá a Manchesteri Egyetem kancellárja (1965–1986). Konzervatívként kezdte, de később csatlakozott a Szociáldemokrata Párthoz, és a Lordok Házában függetlenként ült.

Örökségét súlyos örökösödési adó terhelte, így kénytelen volt jelentős műkincseket, földterületeket eladni, de sikerült megőriznie Chatsworth házát, amit felesége segítségével látogatható kastéllyá és gazdaságilag fenntartható műemlékké alakított. Felesége, Deborah Mitford[m 15] révén is közismert házaspárként váltak a brit közélet fontos alakjaivá. Emellett Lismore Castle (Írország) és Bolton Abbey (Yorkshire) is a tulajdonában maradt. Szenvedélyes műgyűjtőként a kortárs brit művészet pártolójaként vált ismertté.

Életének utolsó szakaszában is aktív maradt: megalapította a Next Century Foundation nevű nemzetközi párbeszédplatformot, és jelentős szerepet játszott a köztulajdonhoz való hozzáférés kiszélesítésében is, amikor megnyitotta birtokának egy részét a kirándulók előtt. 1996-ban a Térdszalagrend lovagjává avatták.[3][23]

Peregrine Cavendish, Devonshire 12. hercege KCVO[m 9]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Peregrine[m 17] Andrew Morny Cavendish (1944. április 27. –) tanulmányait az Eton College-ban, az Oxfordi Egyetem Exeter College-ában és a Royal Agricultural College-ban (Királyi Agráregyetem) végezte. A közéletben elsősorban a lóversenyzés terén vált ismertté: az Ascoti lóversenypálya elnökeként és Őfelsége képviselőjeként tevékenykedett, a Brit Lóversenyzési Tanács első elnöke volt. 1997-ben a Brit Birodalom Rendjének parancsnoki fokozatával (CBE), majd 2009-ben a Királyi Viktória-rend lovagparancsnokává (KCVO) nevezték ki.

A művészetek támogatója, a Wallace Gyűjtemény[m 18] és a Sheffieldi Múzeumi Alapítvány kurátora, a Sotheby’s(wd) aukciósház alelnöke volt. Kortárs brit művészeti gyűjteménye jelentős, a Chatsworth-ház látogatói számára is bemutatott darabokkal. A Devonshire Arms szállodalánc elnöke, a Heywood Hill könyvesbolt tulajdonosa, és 2008–2018 között a Derbyi Egyetem kancellárja volt.

1967-ben feleségül vette Amanda Carmen Heywood-Lonsdale-t, három gyermekük született. A hercegi pár aktívan részt vesz a chatsworthi birtok turisztikai működtetésében, közéleti szerepvállalásaik révén szoros kapcsolatot ápolnak a brit királyi családdal.[3][24]

A hercegi cím örököse (2026) William Cavendish, Burlington grófja.[m 19] Feleségével[25] – Laura Ann Roundell-lel – három gyerekük született: Maude Cavendish (2009)[26], a hercegi cím örökösének örököse, James Cavendish, Lord Cavendish (2010)[27] és Elinor Myrtle Cavendish (2013).

A Devonshire hercegek családfája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • > a Cavendish család felmenői
  • > Devonshire grófja
  • William Cavendish (1640–1707), Devonshire 1. hercege ∞ Mary Butler (1646–1710)
    • William Cavendish (1672–1729), Devonshire 2. hercege ∞² Rachel Russell (1674–1725)
      • William Cavendish (1698–1755), Devonshire 3. hercege
        • William Cavendish, Devonshire 4. hercege (1720–1764) ∞ Charlotte Elizabeth Boyle (1731–1754), Clifford 6. bárónője
          • William Cavendish (1748–1811) Devonshire 5. hercege ∞¹ Georgiana Spencer (1757–1806)[m 20] ∞² Elizabeth Christiana Hervey (1758–1824)
          • Dorothy Cavendish (1750–1794) ∞ William Bentinck (1738–1809)[m 21], Portland 3. hercege ▶
          • George Augustus Henry Cavendish (1754–1834), Burlington 1. grófja
            • William Cavendish (1783–1812) ∞ Louisa Cavendish (1779 - 1863) ♥²
              • William Cavendish (1808–91), Devonshire 7. hercege ∞ Blanche Howard (1812–1840) ♥¹
                • Spencer Cavendish (1833–1908), Devonshire 8. hercege ∞ Luise Friederike Auguste von Alten (1832–1911)
                • Frederick Cavendish (1836–1882)[m 22] ∞ Lucy Caroline Lyttelton (1841–1925)[m 23]
                • Edward Cavendish (1838–1891)[m 24]
                  • Victor Cavendish (1868–1938), Devonshire 9. hercege ∞ Evelyn Emily Mary Fitzmaurice (1870–1960)
                    • Edward Cavendish (1895–1950), Devonshire 10. hercege ∞ Mary Alice Gascoyne-Cecil (1895–1988)
                      • William John Robert Cavendish (1917–1944), Hartington márkija ∞ Kathleen Kennedy (1920–1948)
                      • Andrew Cavendish (1920–2004), Devonshire 11. hercege ∞ Deborah Vivien Freeman-Mitford (1920–2014)[m 15]
                        • Peregrine Cavendish (1944–), Devonshire 12. hercege
                          • (1) William Cavendish (1969–), Burlington grófja ∞ Laura Ann Roundell
                            • Maude Cavendish (2009)
                            • (2) James Cavendish, Lord Cavendish (2010)
                            • Elinor Myrtle Cavendish (2013)
                    • Dorothy Evelyn Cavendish (1900–1966) ∞ Harold Macmillan (1894–1986), Stockton 1. grófja (1984)
                    • Charles Arthur Francis Cavendish (1905–1944) ∞ Adele Marie Austerlitz (Astaire) (1896–1981)
                  • Richard Cavendish (1871–1946)[m 25] ∞ Moyra de Vere Beauclerk (1876–1942) ▶
                    • Richard Edward Osborne Cavendish (1917–1972)[m 26]
                      • (3) Hugh Cavendish (1941–), Furness Cavendish bárója (életre szóló cím)[m 27]
            • Charles Cavendish (1793–1863), Chesham 1. bárója
        • Elizabeth Cavendish (1723–1796) ∞ John Ponsonby (1713-1787)[m 28]
          • Frances Ponsonby (1757–1827) ∞ Cornelius O'Callaghan (1741–1797)[m 29], Lismore 1. bárója
            • Louisa Cavendish (1779 - 1863) ∞ William Cavendish (1783–1812) ♥²
      • Charles Cavendish (1704–1783)[m 30]

Forrás: Wikidata és Entitree

Címer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
aaa
  • Pajzs: fekete mezőben három ezüst szarvasfej homlokból ábrázolva.[m 31]
  • Sisakdísz: Természetes színű csomóba tekeredett kígyó.[m 32]
  • Pajzstartók: mindkét oldalon természetes színű szarvas, nyakuk körül váltakozó ezüst és kék rózsákból font koszorúval.
  • Jelmondat: Cavendo Tutus, azaz „Óvatosság által biztonságban” vagy „Óvatosan biztonságban”. A jelmondat első három betűje a Cavendish első három betűjével megegyező, vélhetően szándékosan.

Amikor William Cavendish, az első Devonshire gróf új főnemesi címet kapott 1618-ban, és ezzel önálló armoirát (teljes jogú címert) használt, nem kellett feltüntetnie a köznemesi címmel is használt három szarvas-fejes címeren a különbségjelet, a második fiúra utaló félholdat. Azért nem, mert nem volt már „második fiú” a heraldikai rendben, hanem címet nyert nemes. Ilyenkor a személy új címerként örökítheti tovább a családi címert módosítás nélkül, vagy új armoirát is kialakíthat. A Cavendishek esetében a grófi (majd hercegi) ág lett a főág, így a különbségjelek elhagyása teljesen szokásos.

A Devonshire hercegek festményen

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ A Halhatatlan Hetek:
    • Henry Sydney (a levél fogalmazója)
    • Edward Russell (1653–1727)
    • Charles Talbot, Shrewsbury 12. grófja
    • William Cavendish, Devonshire 4. grófja
    • Thomas Osborne, Danby 1. grófja
    • Richard Lumley, Lumley 2. vikomtja
    • Henry Compton, London püspöke
  2. ↑ A spanyol örökösödési háború epizódja volt az 1707. május 2-i tengeri ütközet, más néven Beachy Head-i csata, amikor Claude de Forbin francia parancsnok hajóhada elfogott egy nagy brit konvojt, melyet három sorhajó védett Baron Wylde sorhajókapitány vezetésével. Az ütközet során a Grifon, a Blackoal és a Dauphine francia hajók megrohanták a HMS Hampton Court-ot, megölték kapitányát, George Clementst, és elfoglalták a hajót. Ezután Forbin Mars nevű, 60 ágyús hajója a HMS Grafton-ra támadt, amelyhez a Blackoal és a Fidèle is csatlakozott, megölték Edward Acton kapitányt, és a hajót szintén elfoglalták. A brit konvoj szétszóródott, a harmadik escorthajó, a HMS Royal Oak súlyosan megrongálódott, tizenkét lábnyi víz állt a fenékben, de sikerült partra futtatni Dungeness közelében, ahonnan másnap átvontatták a Downsba. A franciák 21 kereskedelmi hajót és két 70 ágyús sorhajót zsákmányoltak, és valamennyit Dunkerque-be vitték.
  3. ↑ Mons ostroma a spanyol örökösödési háború egyik jelentős hadművelete volt, 1709-ben zajlott a Dél-Németalföldön.. A várost a francia erők tartották megszállva, és John Churchill és Savoyai Jenő közös angol–osztrák–holland hadserege próbálta elfoglalni. Bár a szövetségesek végül megszerezték Mons-t, a győzelem súlyos veszteségekkel járt, és nem vezetett döntő stratégiai áttöréshez.
  4. ↑ A párbajra 1676-ban került sor, a párbaj oka nem ismert. A párbajnak nem volt halálos kimenetele. William Cavendisht börtönbüntetésre ítélték a párbaj miatt, amely akkor törvénybe ütközött. Az eset hozzájárult Cavendish hírnevéhez, mint temperamentumos és makacs politikai figura.
  5. ↑ 1682-ben a svéd nemes Karl Johann von Königsmark megbízásából három bérgyilkos meggyilkolta Thomas Thynne-t, aki nemrég vette feleségül a dúsgazdag örökösnőt, Elizabeth Percy-t. A gyilkosság hátterében féltékenység és politikai feszültség állt, mivel Königsmark maga is feleségül akarta venni Percy grófnőt, akinek hozománya óriási befolyást biztosított volna. A meggyilkolt Thomas Thynne Tory-párti volt, míg Cavendish a Whig párt egyik vezetője, vagyis politikai ellenfelek lehettek. Egyes korabeli értelmezések szerint Cavendish közvetett módon haszonélvezője lehetett annak, hogy egy tory figura eltűnt a színtérről.
  6. 1 2 3 4 5 A hadnagy (Lieutenant) megyei tisztviselő volt, aki a katonai és rendvédelmi erők irányításáért felelt az adott területen. A hadnagy feladatai közé tartozott a katonai védelmi feladatok ellátása és a helyi rend fenntartása. Gyakran a megye fegyveres erőinek parancsnoka volt, különösen vészhelyzetekben vagy katonai konfliktusok esetén.
  7. ↑ A „kolostorok felosztása” (angolul Dissolution of the Monasteries) VIII. Henrik angol király 1536 és 1541 közötti intézkedéssorozata volt, amely során a katolikus egyház angliai kolostorait feloszlatták. A szerzetesrendeket feloszlatták, tagjaikat elűzték vagy nyugdíjazták, épületeiket és földjeiket pedig a korona lefoglalta. A birtokokat az uralkodó részben magának tartotta meg, de nagy részüket hűséges nemeseknek, hivatalnokoknak adta el vagy adományozta. Ezzel jelentős vagyon áramlott az új protestáns nemesség kezébe, és átalakult az angol földbirtokos osztály szerkezete. Az intézkedés egyszerre szolgálta a reformáció terjesztését és a király hatalmának megerősítését.
  8. ↑ A nyolc főúri birtok:
    • Chatsworth-ház, a család központi vidéki rezidenciája Derbyshire-ben
    • Hardwick Hall – Bess of Hardwick építtette kastély, szintén Derbyshire
    • Devonshire House – a londoni főrezidencia   
    • Burlington House – London, Bedford Square közelében, tudományos és művészeti központ
    • Chiswick House – London, whig-párti találkozók helyszíne a XVIII–XIX. században
    • Lismore Castle – a Cavendishek ír birtokainak központja Waterford megyében
    • Bolton Abbey – mára romos apátságépület Yorkshire-ben
    • Londesborough Hall – családi vidéki kúria Yorkshire-ben
  9. 1 2 3 A Királyi Viktória-rend (Royal Victorian Order) brit kitüntetés, amelyet 1896-ban alapított Viktória királynő. Az uralkodó személyesen adományozza, és a rend különösen a királyi családnak nyújtott személyes szolgálatok elismerésére szolgál. A rendnek öt fokozata van, valamint egy külön érdemérem.
    A Királyi viktoriánus érem nem tesz valakit a Rend tagjává, de a kitüntetés a Rendhez kapcsolódik.
  10. ↑ Az első hely a több kabinetben is hosszú időn keresztül szolgált Winston Churchill-é, a második a XIX.–XX. század fordulóján különböző kormányzati posztokat betöltő, miniszterelnöki szerepet is hosszabb ideig vivő Arthur Balfour-é. Harmadik hely Rab Butleré(wd).
  11. ↑ A „Skittles” becenév eredetileg egy viktoriánus tekeszerű játék nevére utal, de a köznyelvben átvitt értelemben használták olyan nőkre, akik könnyen „ledönthetők” – vagyis könnyen elcsábíthatók. A név így burkolt utalás volt Walters, a híres kurtizán hírnevére és elérhetőségére.
  12. ↑ A GCMG (Knight Grand Cross of the Most Distinguished Order of St Michael and St George) brit kitüntetés, amelyet 1818-ban alapított IV. György herceg (későbbi IV. György brit király). Az alapítás célja az volt, hogy elismerje a kiemelkedő szolgálatokat a brit gyarmatbirodalomban és később a brit külügyi szolgálatban. A rend három osztályra oszlik: Knight Grand Cross (GCMG), Knight Commander (KCMG), és Companion (CMG). A GCMG címet különösen kiemelkedő érdemekért adományozzák, és viselői jogosultak a „Sir“ előtag használatára. Az adományozás szokásosan a brit uralkodó nevében történik, és évente több alkalommal is kihirdetik a kitüntetettek névsorát, például az Újévi Kitüntetések és az Uralkodó Születésnapi Kitüntetései alkalmával.
  13. ↑ A Yeomanry dandár önkéntes lovassági egység volt, amelyet a brit hadsereg hozott létre a XVIII. század végén. Eredetileg a vidéki területek védelmére és a rend fenntartására szolgált, de a XIX. és XX. század folyamán számos háborús konfliktusban vett részt. Az első világháború idején sok Yeomanry ezredet átszerveztek gyalogos egységekké, John George Stewart-Murray is egy ilyen dandárt vezetett, amely a török erők ellen küzdött a Dardanelláknál. "Yeomanry" (angol nyelven). Britannica. Hozzáférés: 2024. július 29.
  14. ↑ John Bodkin Adams (1899–1983) ír származású brit orvos volt, akit számos idős és gazdag betegének gyanús körülmények között bekövetkezett halálával hoztak kapcsolatba. 1957-ben emberölés vádjával állították bíróság elé, de felmentették; ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy legalább 160 beteg haláláért felelős lehetett. Bár hivatalosan soha nem ítélték el gyilkosságért, ügye a XX. századi brit kriminalisztika egyik legismertebb orvosi botránya lett.
  15. 1 2 3 Deborah Mitford (1920–2014) brit írónő és közéleti szereplő volt, aki férje révén Devonshire hercegnéje lett. A híres „Mitford nővérek” közé tartozott, akik a 20. századi brit társadalmi és politikai életben ellentmondásos szerepet játszottak – különösen, mert testvérei között volt fasiszta, kommunista és író is. Deborah azonban elsősorban a Chatsworth-ház újjáélesztéséről vált ismertté: férje örökségének terheit átvállalva sikeresen vezette a birtokot látogatóbaráttá és gazdaságilag önfenntartóvá, miközben könyveket publikált vidéki életről, angol hagyományokról és saját tapasztalatairól.
  16. ↑ A Coldstream Guards eredetileg Monck's Regiment of Foot néven alakult meg 1650-ben George Monck vezetése alatt. 1660-ban Monck és katonái Coldstream városából indultak el, hogy részt vegyenek az angol monarchia helyreállításában, amikor II. Károlyt visszahelyezték a trónra. Ennek az eseménynek köszönhetően kapta a nevet a város után az ezred, amely hivatalosan The Coldstream Regiment of Foot Guards lett. A Coldstream Guards a Brit haderő legrégebbi, folyamatosan szolgáló reguláris ezrede. Az ezred rendszeresen vett részt bevetéseken a világ különböző részein, és harcolt a Brit Hadsereg által vívott legtöbb nagyobb konfliktusban. Az ezred folyamatos szolgálatban van, és soha nem olvasztották össze más egységekkel.
  17. ↑ A „Peregrine” névnek nincs közvetlen magyar megfelelője, mivel latin eredetű ritka angol férfinév, jelentése: zarándok, idegenből jött. A magyarban nem használatos keresztnévként, de jelentésében legközelebb a Zaránd vagy ritkábban Vendel állhat hozzá – de nem fordítjuk ezt a keresztnevet magyarra.
  18. ↑ A Wallace Gyűjtemény (The Wallace Collection) londoni múzeum, amely francia rokokó műtárgyairól, fegyver- és páncélkollekciójáról, valamint régi mesterek festményeiről híres. Az intézmény különlegessége, hogy egykori magángyűjteményként teljes épségében maradt fenn, és nyilvános múzeumként működik 1900 óta. Peregrine Cavendish a gyűjtemény kuratóriumának elnöke volt, e szerepében stratégiai irányítással és közéleti tekintélyével is hozzájárult az intézmény nemzetközi elismertségéhez.
  19. ↑ Néhány elsőszülött fiú úgy dönt, hogy egy alacsonyabb rangú címet használ, ahogyan a Devonshire hercegének elsőszülött fia is továbbra is Burlington grófjaként ismert, a magasabb rangú Hartington márki címe helyett. "Why Harry and Meghan's daughter is 'Lady'". Peerage News Blog. 2021. június. Hozzáférés: 2025. július 8.
  20. ↑ Georgiana Cavendish (1757–1806), az első Spencer gróf lánya, a XVIII. századi angol társasági élet kiemelkedő alakja volt, akit divatérzéke, politikai befolyása és irodalmi tevékenysége tett ismertté. Közeli barátja volt olyan neves személyiségeknek, mint Fox, Sheridan és Selwyn, és aktívan kampányolt Fox 1784-es megválasztásáért. A hercegné 1806-ban hunyt el, öröksége divatikonként, politikai aktivistaként és tehetséges írónőként maradt fenn. Forrás: "Lady Georgiana Spencer". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18. és "Lady Georgiana Spencer in Dictionary of National Biography". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  21. ↑ William Cavendish-Bentinck, Portland 3. hercege(wd) (1738–1809) brit politikus, Nagy-Britannia miniszterelnöke (1783), az Egyesült Királyság miniszterelnöke (1807-1809) haláláig. Első kormányzása idején a whig párt belső megosztottsága miatt hamar bukott. Később a torykhoz közeledett, és második miniszterelnökségét már a konzervatív táborban töltötte, főként a napóleoni háborúk idején. Kormányzása alatt támogatta a hadsereg megerősítését és a Franciaország elleni háborús politikát, ugyanakkor ellenállt a katolikus egyenjogúsításnak. Bár személyesen kevéssé karizmatikus, hivatali ideje politikai stabilitást hozott a brit kormányzásba a háborús időkben.
  22. ↑ Frederick Charles Cavendish (1836. november 30. – 1882. május 6.) brit liberális politikus volt. Etonban és a Cambridge-i Trinity College-ban tanult, majd 1859-ben parlamenti képviselővé választották a West Riding of Yorkshire kerületben. Hosszú ideig William Gladstone bizalmasa és titkára volt, majd 1882. május 6-án kinevezték Írország főtitkárává (Chief Secretary for Ireland). Még aznap este Dublinban meggyilkolták a Phoenix Parkban Thomas Henry Burke-kel együtt – a Phoenix Park-gyilkosság néven elhíresült eset megrázta a brit közvéleményt. Tragikus halála miatt politikai pályája beteljesületlen maradt. Forrás: "Cavendish, Frederick Charles". Dictionary of National Biography, 1885–1900. Wikisource. Hozzáférés: 2025. július 8.
  23. ↑ Lucy Caroline Cavendish (született Lyttelton; 1841. szeptember 5. – 1925. április 22.) brit arisztokrata és a női oktatás úttörője volt. A politikus George Lyttelton lánya, 1864-ben feleségül ment Frederick Cavendish-hez, Devonshire 7. hercege második fiához. Férje tragikus halála után is aktív közéleti szerepet vállalt: elszántan támogatta a nők felsőfokú oktatáshoz való jogát. Jelentős szerepet játszott a Cambridge-i egyetemen belül létrejövő női kollégiumok előmozdításában, és róla nevezték el a XX. században alapított Lucy Cavendish College-t. Egész életében a társadalmi haladás és a nők emancipációjának elkötelezett híve maradt.
  24. ↑ Edward Cavendish Devonshire 7. hercege harmadik fiaként született. Katonai pályafutását a Rifle Brigade-ben kezdte, majd szolgált a 2. Derbyshire Militia és a King's Own Royal Lancaster Regiment kötelékében is. 1885-től haláláig a West Derbyshire választókerületet képviselte az alsóházban, előbb liberálisként, majd az ír önrendelkezés elleni tiltakozásul a Liberális Unionista Párthoz csatlakozva. Halála után fiát, Victor Cavendisht választották meg helyére.
  25. ↑ Richard Frederick Cavendish (1871–1946) a Trinity College-ban szerzett diplomát, majd 1895 és 1906 között Lonsdale választókerület képviselőjeként ült a brit parlamentben. Több állami és katonai tisztséget is betöltött: volt India-ügyi miniszter magántitkára, a Royal Lancashire Regiment és egy páncéltörő ezred tiszteletbeli ezredese, valamint Lancashire megye főbírája és helyettes hadnagya. Megjárta az első világháborút, sebesülést szenvedett, kitüntették a Szent Mihály és Szent György Renddel (Order of St Michael and St George, 1915), a Bath Renddel (CB, 1919) és megkapta a Területvédelmi Érdemérmet (TD). 1912-ben a Titkos tanács tagja lett. Forrás: "Rt. Hon. Lord Richard Frederick Cavendish". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  26. ↑ Richard Edward Osborne Cavendish (1917–1972) Eton College és a cambridge-i Trinity College növendéke volt, majd kapitányként szolgált a Sherwood Foresters és a Royal Horse Guards kötelékében a második világháború alatt. 1946-ban Lancashire helyettes hadnagyává, 1953-ban békebíróvá nevezték ki. 1937-ben feleségül vette Pamela June Thomast. Forrás: "Rt. Hon. Lord Richard Frederick Cavendish". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  27. ↑ Richard Hugh Cavendish, a Devonshire-hercegi család oldalági tagja, nem volt országosan ismert politikai szereplő, de hosszú ideig aktív volt a Konzervatív Pártban helyi szinten (Morecambe & Lonsdale elnöke, megyei tanácstag, főseriff). Ezek alapján Margaret Thatcher 1990-ben politikai elismerésként javasolta a báró cím megadását. Így lett élete végéig Furness Cavendish bárója. Holker Hall és a hozzá tartozó 17 000 holdas birtok tulajdonosa és vezetője, amelyet nagyapjától, Richard Frederick Cavendishtől örökölt. Környezetvédelmi munkája jelentős: vezette a South Cumbria Rivers Trust és a Dry Stone Walling Association szervezeteket, 1988-ban a Királyi Művészeti Társaság tagjává választották. 2021 januárjában visszavonult a Lordok Házából. Fiával, Frederick Cavendish-sel együtt továbbra is jogosultak a Devonshire hercegi cím öröklésére.
  28. ↑ John Ponsonby (1713. március 29. – 1787. augusztus 16.) ír-angol politikus volt. 1756 és 1771 között az ír alsóház elnökeként szolgált. Ebben az időszakban az Ír Királyság törvényhozás függetlensége egyre hangsúlyosabbá vált, ami politikai vitákat generált.
  29. ↑ Cornelius O'Callaghan (1741. január 7. – 1797. július 12.) 1768 és 1785 között Tipperary megyei Fethard parlamenti képviselőjeként ült az ír alsóházban. 1785. június 27-én ír főnemesi rangot kapott – Lismore bárója –, ezért átült az ír Lordok Házában. 1774-ben vette feleségül Frances Ponsonbyt.
  30. ↑ Charles Cavendish (1704–1783) brit főnemes, whig politikus és tudós, William Cavendish, a második Devonshire herceg fiaként született, és ő volt Henry Cavendish – az egyik legjelentősebb fizikus – atyja. Politikusként a parlament tagja volt 1725 és 1741 között, később pedig a Királyi Társaság alelnökeként tevékenykedett, 1757-ben a Copley-érmet is elnyerte tudományos munkájáért.
  31. ↑ A szarvas a bölcsesség, életerő, tisztaság és hűség jelképét hordozza, és arra utal, hogy csak indokolt esetben, ha rákényszerülnek, kerülnek konfliktusba. A homlokból ábrázolt forma a bátorságra és készségre utal, mintha a szarvas előre nézne, készen állva az eseményekre.
  32. ↑ A kígyó a heraldikában is általánosan a bölcsességet, tudást és felkészültséget szimbolizálja. A kígyó vedlése a megújulásra és újjászületésre utal. A hercegi székhelyen, a Chatsworth-ház területén lépten-nyomon felbukkanó kígyóábrázolások – például a „Snake Inn” nevű kocsma kapuján – arra is utalnak, hogy a család figyelmeztetésként használta: legyünk óvatosak, mert veszély mindenütt leselkedhet .

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Devonshire, Duke of (E, 1618)". Cracroft's Peerage. 2025. április 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. június 18.
  2. ↑ "William Cavendish, 1st Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 "Devonshire, Duke of (E, 1694)". Cracroft's Peerage. Hozzáférés: 2025. július 8.
  4. ↑ "Cavendish, William (1640–1707)". Dictionary of National Biography, 1885–1900. Wikisource. Hozzáférés: 2025. július 8.
  5. ↑ "William Cavendish, 2nd Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  6. ↑ "William Cavendish, 3rd Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  7. ↑ "William Cavendish, 4th Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  8. ↑ "Cavendish, William (1720-1764)". Dictionary of National Biography, 1885–1900. Wikisource. Hozzáférés: 2025. július 8.
  9. 1 2 "William Henry Cavendish-Bentinck, 3rd Duke of Portland". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  10. ↑ "William Cavendish, 5th Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  11. ↑ Cavendish, William Spencer (1845). Handbook to Chatsworth and Hardwick. London: Privately printed. 233. o.
  12. ↑ "William George Spencer Cavendish, 6th Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  13. ↑ "Cavendish, William George Spencer". Dictionary of National Biography, 1885–1900. Wikisource. Hozzáférés: 2025. július 8.
  14. ↑ "William Cavendish, 7th Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  15. ↑ "Cavendish, William (1808-1891)". Dictionary of National Biography, 1901 supplement. Wikisource. Hozzáférés: 2025. július 8.
  16. ↑ "Spencer Compton Cavendish, 8th Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  17. ↑ "Cavendish, Spencer Compton". Dictionary of National Biography, 1901 supplement. Wikisource. Hozzáférés: 2025. július 8.
  18. ↑ Parry, Jonathan P. (1993). The Rise and Fall of Liberal Government in Victorian Britain. Yale University Press. ISBN 9780300057799.
  19. ↑ "Victor Christian William Cavendish, 9th Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  20. ↑ "Victor Christian William Cavendish (The Duke of Devonshire, 9th Duke): obituary notice". Obituary Notices of Fellows of the Royal Society. 2 (7): 557–559. 1939.
  21. ↑ "Victor Cavendish, 9th Duke of Devonshire". The Canadian Encyclopedia. Hozzáférés: 2025. július 8.
  22. ↑ "Edward William Spencer Cavendish, 10th Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  23. ↑ "Andrew Robert Buxton Cavendish, 11th Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  24. ↑ "Peregrine Andrew Morny Cavendish, 12th Duke of Devonshire". ThePeerage.com. Hozzáférés: 2025. június 18.
  25. ↑ "Roundell Burlington engagement". Peerage News Blog. 2006. december. Hozzáférés: 2025. július 8.
  26. ↑ "Lady Maude Cavendish". Peerage News Blog. 2009. április. Hozzáférés: 2025. július 8.
  27. ↑ "Countess of Burlington's son". Peerage News Blog. 2010. december. Hozzáférés: 2025. július 8.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cavendish family című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Cavendish, 1st Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Cavendish, 2nd Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Cavendish, 3rd Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Cavendish, 4th Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Cavendish, 5th Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Cavendish, 6th Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Cavendish, 7th Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Spencer Cavendish, 8th Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Victor Cavendish, 9th Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Edward Cavendish, 10th Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Andrew Cavendish, 11th Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Peregrine Cavendish, 12th Duke of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Duke of Devonshire Emerald című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bentinck family című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Earl of Portland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Baron Clifford című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Earl of Burlington című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cavendish banana című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • ↑ Cokayne: Cokayne, G. E. (1910–1959). The Complete Peerage of England, Scotland, Ireland, Great Britain and the United Kingdom, Extant, Extinct or Dormant (angol nyelven). Vol. 13 volumes in 14. with Vicary Gibbs, H.A. Doubleday, Geoffrey H. White, Duncan Warrand and Lord Howard de Walden, editors (new ed. ed.). Gloucester, U.K.: Alan Sutton Publishing. {{cite book}}: |edition= has extra text (súgó); Unknown parameter |others-reprint= ignored (súgó); Unknown parameter |year2= ignored (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Devonshire_hercege&oldid=29249987”