Devonport (Tasmania)
| Devonport | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztrália |
| Alapítás éve | 1890 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 24 591 fő (2021. aug. 10.)[1] |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Terület | 116 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 d. sz. 41° 10′ 48″, k. h. 146° 21′ 01″41.180000°S 146.350278°EKoordináták: d. sz. 41° 10′ 48″, k. h. 146° 21′ 01″41.180000°S 146.350278°E | |
 | |
| Devonport weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Devonport témájú médiaállományokat. | |
Devonport egy város Ausztráliában, Tasmania északi részén. Kikötőjének kiemelkedő szerepe van. Hobart és Launceston után Tasmania harmadik legnépesebb települése, lakosainak száma 26150 fő (2021).[2]
Tasmania sziget északi partján, a Mersey folyó torkolatánál fekszik, ahol a Bass-szorosba ömlik. Devonportból autóúton Burnie (47 km), Launceston (98 km), Hobart (277 km).[3][4][5]
Története
[szerkesztés]A Mersey folyó felfedezését 1826-ban végezték el, akkor kapta a nevét a Liverpoolnál lévő folyó után. 1851-ben Charles Oldaker volt az első telepes, aki a Mersey torkolatánál, a folyó keleti partján letelepedett. Ezt követően a szén felfedezése vonzotta a lakosságot. A torkolat lett a régiót kiszolgáló fő kikötő, amely a folyó nyugati oldalán fekvő Formby, illetve a keleti oldalán lévő Torquay ikertelepülések fejlődéséhez is hozzájárult. Torquay-ban 1854-ben fűrészmalmot hoztak létre, majd megépült az első rakpart és 1855-ben az első hajógyárat is megalapították. 1856-ban épültek az első utak, amelyek a Mersey folyót a Devon régió központjává tették. 1860-ra Torquay már rendőrőrssel, három szállodával, hajógyárral és üzlettel is rendelkezett. Ehhez képest Formby még fejletlen volt. A következő tíz évben utakat és hidakat építettek.[6] A hajózási ipar kiemelkedő szerepet játszott növekedésében, és a város legrégebbi álló épülete a mai napig a Marine Board épülete, amelyet 1882-ben építettek. Miután a folyó torkolatát elmélyítették, megkezdődtek a rendszeres gőzhajójáratot, amely Melbourne-be közlekedett.[5] A Mersey Bluff világítótorony 1889-ben készült el.[6]
Az 1890-ben tartott nyilvános szavazás eredményeképpen Torquay-t és Formbyt 1893-ban egy várossá egyesítették és hivatalosan ekkor jött létre Devonport. A település két oldalát az első Victoria híd megépítésével 1901-ben összekapcsolták.[4][6] A hidat 1902-ben adták át, addig folyami kompjárat kötötte össze a két oldalt.[5] 1916-ban a kormány újjáépítette a régi Don Railway vasútvonalat azért, hogy a Melrose-Eugenana régióban bányászott mészkövet Melrose-ból a devonporti kikötőbe tudják szállítani. Az északnyugati régió egyik legnagyobb ipari komplexuma, a Goliath-Portland Cement Company 1926-ban alakult meg Devonportól délre eső Railtonban.[6] A település lakosságának száma 1950-re átlépte a 10000 főt. (1949-ben 9910, 1950-ben 10420). [7]
Az 1950-es évek a fejlődés évei voltak. 1952-ben megnyitották a pardoe-i repülőteret, és megkezdődött a rendszeres légi közlekedés Devonport és Melbourne között. A kelet-devonporti Roll On Roll Off (RoRo) terminált 1959-ben hozták létre, és megkezdődött a kompjárat. A következő két évtizedben a város lakónegyede nyugatra terjedt a gerincen át a Don-völgybe, északra a Coles Beach magaslatai mentén, és délre a folyó mindkét oldalán. Ezekben az években Devonport Ausztrália egyik leggyorsabban növekvő települése volt.1973-ban egy új betonhíd váltotta fel a régi Victoria hidat.[6]
A Devonportban megtartott ünnepségen Károly walesi herceg 1981-ben várossá nyilvánította.[4][5] A kikötő a mai napig a város meghatározó része. [6]
Gazdasága, infrastruktúra
[szerkesztés]A város és környékének többféle ipara van. A település egy gazdag mezőgazdasági körzet központja, amely Tasmánia zöldségnövényeinek több mint 40%-át (bab, hagyma, borsó, burgonya stb.) termeli, és nagyon jelentős mennyiségű gabonaféléket, olajmákot, piretrumot és más növényeket termesztenek. A tejtermelés és -feldolgozás is jelentős.[3] A fő mezőgazdasági terület Devonporttól a part mentén Stanley-ig húzódik.[8] A másodlagos ipar magában foglalja a mezőgazdasági termékek feldolgozását, amelyek a teljes ausztrál termelés egy jelentős részét kiteszi.[3] A város feldolgozott élelmiszereket, burgonyát és fűrészárut állít elő.[4] A Cement Australia Railtonban 1926 óta gyárt cementtermékek, amelyet hajón keresztül szállítanak tovább. A vasúti vonal továbbra is kiszolgálja Devonport kikötői területét.[3][8]
Devonport üzleti, belvárosi része a Mersey folyó nyugati oldalán található, ahol sétálóutca, üzletek, szállodák és éttermek vannak.[5] A Rooke Street Mall a város kreskedlemi központja. [9] A paranaple kongresszusi központ a környék többfunkciós konferencia- és szórakoztató létesítménye.[10] A Bass Strait Maritime Múzeum pedig Devonport és a szoros tengerjáró történetét mutatja be.[3][4]
-
Rooke Street Mall, bevásárlóutca -
Devonport városközpont -
Devonport, Steele Street -
parti rész
Közlekedés, kikötő
[szerkesztés]Devonport Tasmania fő tengeri kapuja, kikötője pedig a két személyszállító komp, a Spirit of Tasmania I és II otthona. A Bass-szoroson keresztül, Ausztrália kontinentális részéről az autó- és személyszállító kompok 10 óra 30 percig tartó átkelési időtartammal naponta közlekednek Geelongból.[3][8]
Tasmánia és a szárazföld között első autókomp 1935 márciusában érkezett Melbourne-be. Az 1950-es évekre egyre több turista utazott Tasmániába, sokan autóval. Az első roll-on/roll-off rendszert használó hajó a Princess of Tasmania volt 1959-ben. Az autó- és személyszállító kompjárat működtetésére az 1960-as években Sydney és Hobart között is volt kéthetente háromszor járat, de nem volt kihasználva, így 1972-ben áthelyezték a Melbourne-Devonport útvonalra. Majd a Spirit of Tasmania III komphajó is üzemelt a Sydney- Devonport útvonalon, de a növekvő költségek miatt 2006-ban megszüntették.[8] 2022 tavaszán a Spirit of Tasmania a Victoria államban lévő terminálja Port Melbourne-ből Geelongba áthelyezésre került.[11]
A személyforgalom mellett jelentős teherkikötő is, évente három-négy millió tonna áru halad át rajta.[12] A kikötő kezeli a Devonport környéki gazdag mezőgazdasági területekről származó exporttermékek nagy részét. Magát a várost a legtöbb utazó érkezési vagy indulási kikötőjeként használják, nem pedig maga az úti cél.[8] Tasmánia kikötői közel 15 millió tonna árut kezeltek a 2025-ös pénzügyi évben. A TasPorts jelentése szerint a konténeres áruk 4,4 millió tonnával vezettek, amelyet szorosan követett az erdészeti export 2,5 millió tonnával. A devonporti kikötőben 3 millió tonna árut kezelnek, és 49%-os piaci részesedéssel az államban az első helyen áll.[13]
-
Spirit of Tasmania I. komp -
KIkötői rész -
Spirit of Tasmania I komphajó a Mersey folyó torkolatánál -
Devonport repülőtér
A devonporti repülőtér a harmadik legnagyobb Tasmániában, hivatalosan 1952-ben nyílt meg. Menetrend szerinti napi járatok vannak a Melbourne-i repülőtérre (Tullamarine-ba).[3][14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.abs.gov.au/census/find-census-data/quickstats/2021/UCL612002
- ↑ 2021 Devonport, Census All persons QuickStats | Australian Bureau of Statistics. www.abs.gov.au. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ a b c d e f g About Devonport | Devonport City Council (ausztrál angol nyelven), 2019. május 23. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ a b c d e Devonport | Port City, Maritime Hub | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2025. augusztus 1. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ a b c d e Devonport: Uncover the Gateway to Tasmania's North Coast (ausztrál angol nyelven). Tasmania. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ a b c d e f Devonport History | Devonport City Council (ausztrál angol nyelven), 2019. május 23. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ „POPULATION UP 22,000 IN THREE YEARS”, Advocate, 1950. október 3., 5. oldal (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ a b c d e Devonport: The Port. www.ourtasmania.com.au. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ Guide, Devonport City: Devonport City Guide - Tasmania's Historic Port City (angol nyelven). Devonport City Guide. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ paranaple convention centre | Devonport City Council (ausztrál angol nyelven), 2019. május 23. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ How to get to Tasmania (angol nyelven). www.discovertasmania.com.au, 2022. április 8. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ Port Information (angol nyelven). Port Information. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ Tasmania’s ports on track to handle almost 15 million tonnes of freight this year (ausztrál angol nyelven). Pulse Tasmania, 2025. május 22. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
- ↑ About Us (angol nyelven). About. (Hozzáférés: 2025. szeptember 25.)
