Dencz Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dencz Ákos
Született1876. január 4.
Szamosújvár
Elhunyt1963. október 25. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1926–1935)
KitüntetéseiVilág Igaza díj (2002. március 18.)[1]
SírhelyeFarkasréti temető (5/3-1-49)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dencz Ákos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kézdivásárhelyi Dencz Ákos Lajos (Szamosújvár, 1876. január 4.Budapest, 1963. október 25.[4]) közgazdasági író, országgyűlési képviselő, nyugalmazott miniszteri tanácsos, a Postatakarék Pénztár helyettes vezérigazgatója, nyolc község díszpolgára.[5]

Életpályája[szerkesztés]

Elemi iskoláit Bánffyhunyadon és Tamásiban végezte el. A kiskunhalasi Református Gimnázium tanult. 1894-ben a Postatakarékpénztár szolgálatába állt; 1932-ig itt dolgozott. 1900-ban államtudományi doktorátust szerzett. 1906-ban fogalmazó, 1917-ben titkár, 1920-ban főfelügyelő, 1921-ben igazgatóhelyettes, 1922–1926 között miniszteri tanácsos és helyettes vezérigazgató volt a Postatakarékpénztárnál. 1909–1925 között agráriérdekeket képviselő közgazdasági és pénzügyi cikkeket írt, amelyek különböző regionális és országos lapokban jelentek meg. 1919-ben Tamásiban az ellenforradalom vezetője volt. Az 1920-as és 1922-es választások alkalmával Buda egyik szavazókerületének volt a választási elnöke. 1922-től a postatisztképző tanfolyam rendes tanára volt. 1926–1935 között egységes párti országgyűlési képviselő volt (Tamási). 1932-ben nyugdíjba vonult.

Társszerkesztője volt a Pénzintézeti Törvénytárnak.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Dencz József (?-1877) és Halkievich Ilona (1856–1939) voltak. Nevelőapja, Damokos Árpád (tamási postamester). 1900. július 29-én, Budapesten házasságot kötött Alföldy Irénnel; 1910-ben elváltak.[6] 1931. október 31-én, Budapesten házasságot kötött Kelemen Zsuzsannával (1906-2002).[4][7] Gyermekei: Adrienne (1911-?), Ákos (1934-), Eszter Erzsébet (1938-), Zsuzsanna (1941-).[8][9]

Temetése a Farkasréti temetőben történt (5/3-1-49).[5][10]

Művei[szerkesztés]

  • A német birodalom új chequerendszere (Budapest, 1903)
  • Pénzintézeti törvénytár I-III. (Budapest, 1910)
  • A postatakarékpénztári szolgálat vezérfonala (Budapest, 1923, 1927)

Díjai[szerkesztés]

  • II. osztályú Polgári hadi érdemkereszt és Koronás arany érdemkereszt (1917-1918)
  • a hadikölcsönök körüli kiváló munkásságáért Signum laudis kitüntetés (1926)
  • a Posta Takarékpénztárnál eltöltött 33 évi kiváló munkásságáért
  • Nagykónyi díszpolgára
  • Pincehely díszpolgára
  • Bedeg díszpolgára
  • Nagyszokoly díszpolgára
  • Tengőd díszpolgára
  • Magyarkeszi díszpolgára
  • Világ Igaza kitüntetés (1997)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]