Dené-kaukázusi nyelvcsalád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A dené–kaukázusi egy olyan hipotetikus nyelvcsalád, amely egyaránt magába foglalná az egymástól távol eső sino-tibeti nyelvcsaládot, a jenyiszeji nyelveket, a burusaszki nyelvet és az észak-kaukázusi nyelvcsaládot (ez az északkelet-kaukázusi és az északnyugat-kaukázusi nyelvek hipotetikus közös nyelvcsaládja) Ázsiában; a na-dené nyelveket Észak-Amerikában; és az ún. vaszkonikus nyelveket (ez a baszk és a már kihalt aquitániai nyelv feltételezett közös nyelvcsaládja).

Szűkebben, az észak-amerikai na-dené és a szibériai jenyiszeji nyelvek eredete közötti kapcsolat esetleges megléte (ez a dené-jenyiszeji hipotézis), melyet Edward Vajda történeti nyelvész vetett fel 2008-ban, talált némi elfogadásra a hivatásos nyelvészek közösségében is. A nyelvcsalád maradékának érvényességét azonban majdnem minden történeti nyelvész kétségesnek tartja és elutasítja.[1][2][3][4][5]

A hipotézis kialakulásának története[szerkesztés]

A dené–kaukázusi nyelvcsaládhoz hasonló nyelvcsalád-fölvetésekkel a 20. században már Alfredo Trombetti, Edward Sapir, Robert Bleichsteiner, Karl Bouda, E. J. Furnée, René Lafon, Robert Shafer, Olivier Guy Tailleur, Morris Swadesh, Vlagyimir Nyikolajevics Toporov és más nyelvtudósok is éltek.

Morris Swadesh a dené–kaukázusi nyelvcsalád minden tagját fölvette egy, angol nyelvű munkáiban Basque-Denneannak (2006/1971: 223), a spanyol nyelvűekben vascodenének nevezett nyelvcsaládba (1959: 114), a baszk és a navahó, a feltételezett nyelvcsalád földrajzilag egymástól legtávolabbi tagjai után. Swadesh szerint (1959: 114) az általa javasolt nyelvcsalád tartalmazza a „baszkot, a kaukázusi nyelveket, az ural-altáji, a dravida, a tibeto-burmai, a kínai, az ausztronéz, a japán, a csukcs, az eszimó-aleut, a vakas, és a na-dené”, valamint valószínűleg a „sumér” nyelveket.[6] Swadesh baszk-dené nyelvcsaládja így annyiban különbözött a dené-kaukázusitól, hogy abba belevette (1) az uráli, altáji, japán, csukcs és eszkimó-aleut nyelveket (ezeket Szergej Sztarosztyin, valamint Joseph Greenberg követői egy tételezeztt eurázsiai nyelvcsaládba tartozóként azonosítják); (2) a dravidát, melyet a Sztarostyin-iskola a szintén feltételezett nosztratikus nyelvcsaládba sorol; (3) az ausztronéz nyelveket, melyet Sztarosztyin rokonít ugyan a dené-kaukázusi nyelvekkel, de csak egy magasabb, dené-daikusnak nevezett kapcsolódási szinten, a tételezett ún. ausztrikus család révén (mindez részét képezi Sztarosztyin boreális makronyelvcsalád elméletének). Swadesh kollégája, Mary Haas[forrás?] a baszk-dené hipotézis létrehozását Edward Sapirnak tulajdonítja.

Az 1980-as években Szergej Sztarosztyin, szigorú nyelvészeti módszereket használva (pl. szabályos hangtani megfelelések keresése, alapnyelvre vonatkozó rekonstrukció, valamint a vitatott glottokronológia stb.) elsőként[forrás?] tételezte, hogy a kaukázusi, a jenyiszeji és a sino-tibeti nyelvek rokonsága megalapozott.[7][forrás?] A na-dené nyelveket Szergej L. Nyikolajev kapcsolta Sztarosztyin osztályozásához 1991-ben.[8]

A na-dené nyelvek felvételét némileg bonyolította az arról folyó, ettől független disputa, hogy a szintén amerind, amúgy rokontalannak tartott haida nyelv a na-dené családba tartozik-e vagy sem. A dené-kaukázusi hipotézis proponensei, például Heinz-Jürgen Pinnow[9] vagy legújabban John Enrico,[10] a haidának a na-dené nyelvcsaládba tartozása felé hajlanak. Edward Vajda, aki egyebekben elutasítja a dené-kaukázusi hipotézist, feltételezi, hogy a tlingit, az ejak és az atapaszka nyelvek közeli kapcsolatban állnak a jenyiszeji nyelvekkel, de elutasítja ugyanezeknek a haida nyelvvel való rokonítását. [11] Vajda elmélete az atapaszka–ejak–tlingit és a jenyiszeji nyelvek rokonságáról számos más kutató, például Heinrich K. Werner[12] és Merritt Ruhlen[13] műveiben is támogatásra talált. A DNS-kutatások nem mutattak ki semmilyen különleges kapcsolatot az utolsó megmaradt jenyiszeji nyelvet beszélő jelenkori ket népesség és a na-dené nyelvek mai beszélői között.[14]

A hipotetikus vaszkonikus nyelvcsaládot (mely a baszkot, feltételezett rokonát vagy ősét, a kihalt aquitániai nyelvet, s talán a szintén kihalt ibér nyelvet tartalmazza) John Bengtson adta a dené-kaukázusi nyelvekhez 1996-ban, 1997-ben pedig a burusaszki felvételét javasolta. Ugyanebben az évben a Mother Tongue (’Anyanyelv’) tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában Bengtson ismertette azt a következtetését, hogy a sumér nyelv a dené-kaukázusi egy külön alcsaládjának maradványa lehetett.[15] De az is igaz, hogy ugyanebben a számban két másik, a sumér nyelv esetleges rokoni kapcsolatait vizsgáló tanulmány is megjelent: míg Allan R. Bomhard a sumért a nosztratikus nyelvek testvérének gondolta, Igor M. Diakonoff a munda nyelvekkel vetette azt össze.[16]

1998-ban Vitalij Sevoroskin elvetette, hogy a hipotetikus amerind makronyelvcsalád és a szintén hipotetikus algonkin-vakas makronyelvcsalád egymással állnának rokonságban, helyette az előbbinek a dené-kaukázusihoz tartozását tételezte. Évekkel később pedig lexikális és fonológiai megfeleltetéseket kísérelt meg egyrészt az észak-kaukázusi, másrészt az észak-amerikai szalis és vakas nyelvek között, és arra a következtetésre jutott, hogy a szalis és a vakas az észak-kaukázusi egy külön ágát képviselhetik, és hogy különválásuk az észak-kaukázusi nyelvektől ráadásul későbbi, mint a északkelet-kaukázusi nyelvekéi, melyre szerinte az i.e. 3. vagy 2. évezred körül került sor.[17]

A dené–kaukázusi nyelvcsalád mellett és ellen szóló érvek[szerkesztés]

A dené–kaukázusi nyelvcsalád érvényessége mellett szóló tényezők a következők:

  • Számos, a dené-kaukázusi nyelvcsalád néhány vagy összes tagánál előfordulónak tételezett, egymásnak megfeleltetett szó.
  • A közösnek gondolt szókincs olyan szavakat foglal magába, amelyek ritkán kölcsönződnek vagy íródnak felül, amilyenek például a személyes névmások.
  • A legalább néhány idetartozónak vélt nyelvben közösnek gondolt olyan nyelvtani elemek, mint például az igei prefixumok és pozíciójuk, a főnévi osztályok prefixumai, és a főnévi esetek suffixumai.
  • Az ún. proto-dené-kaukázusi nyelv, a makrocsalád feltételezett ősnyelve hangrendszerének, alapvető nyelvtani elemeinek és szókincse jelentős részének rekonstrukciója.

Az elméletet gyengítő néhány lehetséges probléma:

  • Sztarosztyin és Nyikolajev meglehetős mértékben támaszkodik a proto-(észak-)kaukázusi rekonstrukciójára.[18] Ez a rekonstrukció jelentős bizonytalanságot rejt magában, köszönhetően annak, hogy a kaukázusi nyelvek hangrendszere rendkívül komplex; az idetartozó nyelvek hangmegfeleléseit nehezen lehet nyomon követni.
  • Az elmélet Peiros and Sztarosztyin proto-sino-tibeti rekonstrukcióját használja,[19] melyet több különböző oldalról ért bírálat,[20] bár Sztarosztyin maga is javasolt módosításokat.[18] A proto-sino-tibeti bármilyen rekonstukciójára tett kísérlet súlyosan szenved attól a ténytől, hogy a hatalmas sino-tibeti nyelvcsalád számos nyelve kevéssé van kutatva, leszármazásfája nem tisztázott, viták tárgya.
  • A proto-jenyiszejire vonatkozóan az elmélet Sztarosztyin rekonstrukcióját használja,[forrás?] nem pedig az ennek alternatíváját jelentő Vajdáét[forrás?] vagy Wernerét.[21]
  • A proto-baszkra vonatkozóan az elmélet Bengtson rekonstrukcióját alkalmazza, nem pedig Traskét.
  • A proto-na-dené rekonstrukciójának elhúzódása, melynek köszönhetően nehézkes a haida és az atapaszka–ejak–tlingit összekapcsolása.

Az igék morfológiája[szerkesztés]

Általánosságban véve, számos dené–kaukázusi nyelvben (és a sumérban) az igék poliszintetikusak, a szótő előtt számos prefixum áll, utána suffixumok viszont nagyon ritkán vannak vagy egyáltalán nincsenek. (Kivételek ez alól a kelet-kaukázusi nyelvek, ahol rendszerint csak egy prefixum áll a szó előtt és számos suffixum a szó mögött; a haida nyelv, mely az előbbihez hasonlóan toldalékol; és a sino-tibeti, amely esetében igen kevés morfológia rekonstruálható, ha egyáltalán. A klasszikus tibeti viszonylag gazdag morfológiával rendelkezik, igéinek legfeljebb két prefixuma és egy suffixuma lehet. A burusaszkiban a suffixumok száma meghaladhatja az akár nem feltétlenül kevés prefixumét is.)

A következő, Bengtsontól vett példa (2008:98):[22] az északnyugat-kaukázusi kabard nyelv egy többszörösen toldalékolt igéjének morfémáit mutatja be:

kabardi írott alak вадыхэзгъэхьамэ
IPA /waːdəçɐzʁɐħaːmɐ/
elemzés /w/- -/aː/- -/də/- -/çɐ/- -/z/- -/ʁɐ/- -/ħ/- -/aː/- -/mɐ/
helyzet –6 –5 –4 –3 –2 –1 0 +1 +2
tárgyeset indirekt tárgy comitativus locativus alany műveltető szótő igeidő feltételes mód
ebben az esetben: egyes szám 2. személy többes szám 3. személy ’-val, -vel’ ’-ba, -be’ egyes szám 1. személy ’-at, -et, -tat, -tet’ ’belép’ múlt idő ’-na, -ne, -ná, -né’
fordításban ha velük együtt téged beléptettelek volna

A nyelvcsalád leszármazái fájára vonatkozó hipotézisek[szerkesztés]

Sztarosztyin nézete[szerkesztés]

A dené–kaukázusi nyelvcsalád leszármazási fája, a leágazások hozzávetőleges időpontjaival (a módosított glottokronológia alapján), Sztarosztyin és munkatársai szerint, a Tower of Babel project (’Bábel tornya program’)[23] keretében végzett munkájuk alapján:

1. dené–kaukázusi nyelvek [i.e. 8700]
1.1. na-dené nyelvek (atapaszka-ejak-tlingit)
1.2. sino-vaszkón nyelvek [i.e. 7900]
1.2.1. vaszkón nyelvek (benne a baszk)
1.2.2. sino-kaukázusi nyelvek [i.e. 6200]
1.2.2.1. burusaszki nyelv
1.2.2.2. kaukázusi-sino-jenyiszeji nyelvek [i.e. 5900]
1.2.2.2.1. észak-kaukázusi nyelvek
1.2.2.2.2. sino-jenyiszeji nyelvek [i.e. 5100]
1.2.2.2.2.1. jenyiszeji nyelvek
1.2.2.2.2.2. sino-tibeti-jenyiszeji nyelvek

Bengtson nézete[szerkesztés]

John D. Bengtson a baszkot, a kaukázusit és a burusaszki nyelvet sorolja egy nagyobb makro-kaukázusi (korábban vaszko-kaukázusi) nyelvcsaládba.[24] Szerinte még korai további alcsoportokat tételezni, de megjegyzi, úgy látja, a sumérnak ugyanannyi izoglosszája van a földrajzilag nyugatra eső ágakkal, mint a keletiekkel:

1. dené–kaukázusi
1.1. makro-kaukázusi család
1.1.1. baszk
1.1.2. észak-kaukázusi
1.1.3. burusaszki
1.2. sumér
1.3. sino-tibeti
1.4. jenyiszeji
1.5. na-dené

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dené–Caucasian languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán, valamint újrafordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Past Human Migrations in East Asia: Matching Archaeology, Linguistics and Genetics (2008. július 25.). ISBN 9781134149629 
  2. Campbell, Lyle (1997). American Indian Languages: The Historical Linguistics of Native America. Oxford: Oxford University Press. pp. 286-288
  3. Goddard, Ives (1996). "The Classification of the Native Languages of North America". In Ives Goddard, ed., "Languages". Vol. 17 of William Sturtevant, ed., Handbook of North American Indians. Washington, D.C.: Smithsonian Institution. pg. 318
  4. Trask, R. L. (2000). The Dictionary of Historical and Comparative Linguistics. Edinburgh: Edinburgh University Press. pg. 85
  5. Dalby, Andrew (1998). Dictionary of Languages. New York: Columbia University Press. pg. 434
  6. Tras la huella lingüística de la prehistoria (1987). ISBN 9789683603685 
  7. lásd Starostin 1984, Starostin 1991
  8. lásd Nikola(y)ev 1991
  9. lásd Pinnow 1985a, Pinnow 1985b, Pinnow 1986a, Pinnow 1986b, Pinnow 1988, Pinnow 1990a, Pinnow 1990b
  10. lásd Enrico 2004
  11. lásd Vajda 2000a, Vajda 2000b, Vajda 2000c, Vajda 2000d, Vajda 2000e, Vajda 2001a, Vajda 2001b, Vajda 2002, Vajda 2004
  12. lásd Werner 2004
  13. lásd Ruhlen 1998c
  14. lásd Rubicz et al. 2002
  15. lásd Bengtson 1996, Bengtson 1997, Bengtson 1997
  16. lásd Bomhard 1997, Diakonoff 1997
  17. lásd Shevoroshkin 1998, Shevoroshkin 2003, and Shevoroshkin 2004
  18. a b Starostin 1994
  19. lásd Peiros & Starostin 1996
  20. lásd Handel 1998
  21. lásd Werner 2004
  22. lásd Bengtson 2008
  23. lásd A nyelvek prelimináris filogenetikus fája Tower of Babel Project alapján
  24. lásd Bengtson 1997a

Hivatkozások[szerkesztés]

  • BENEDICT, Paul K., 1972. Sino-Tibetan: A Conspectus: 103ff; Ed. by J. A. Matisoff. Cambridge University Press.
  • BENGTSON, John D. (2008), "Materials for a Comparative Grammar of the Dene–Caucasian (Sino-Caucasian) Languages.", Aspects of Comparative Linguistics, vol. 3, Moscow: RSUH Publishers, pp. 45–118
  • BENGTSON, John D., 2004. "Some features of Dene–Caucasian phonology (with special reference to Basque)." In Cahiers de l'Institut de Linguistique de Louvain (CILL): 33–54.
  • BENGTSON, John D., 2003. "Notes on Basque Comparative Phonology." Mother Tongue 8: 21–39.
  • BENGTSON, John D., 2002. "The Dene–Caucasian noun prefix *s-." In The Linguist's Linguist: A Collection of Papers in Honour of Alexis Manaster Ramer, ed. by F. Cavoto, pp. 53–57. Munich: LINCOM Europa.
  • BENGTSON, John D., 1999a. "Review of R.L. Trask, The History of Basque." In Romance Philology 52 (Spring): 219–224.
  • BENGTSON, John D., 1999b. "Wider genetic affiliations of the Chinese language." Journal of Chinese Linguistics 27 (1): 1–12.*BENGTSON, John D., 1994. "Edward Sapir and the 'Sino-Dene' Hypothesis." Anthropological Science (Tokyo) 102: 207-230.
  • BENGTSON, John D., 1998. "Caucasian and Sino-Tibetan: A Hypothesis of S. A. Starostin." General Linguistics, Vol. 36, no. 1/2, 1998 (1996). Pegasus Press, University of North Carolina, Asheville, North Carolina.
  • BENGTSON, John D., 1997a. "Ein Vergleich von Buruschaski und Nordkaukasisch [A comparison of B. and North Caucasian]." Georgica 20: 88–94.
  • BENGTSON, John D., 1997b. "The riddle of Sumerian: A Dene–Caucasic language?" Mother Tongue 3: 63–74.
  • BENGTSON, John D., 1996. "A Final (?) Response to the Basque Debate in Mother Tongue 1." (see External links below)
  • BERGER, Hermann, 1998. Die Burushaski-Sprache von Hunza und Nager. 3 volumes. Wiesbaden: Harrassowitz.
  • BERGER, Hermann, 1974. Das Yasin-Burushaski (Werchikwar). Wiesbaden: Harrassowitz.
  • BOMHARD, Allan R., 1997. "On the origin of Sumerian." Mother Tongue 3: 75-93.
  • CATFORD, J. C., 1977. "Mountain of Tongues: The languages of the Caucasus." Annual Review of Anthropology 6: 283-314.
  • DIAKONOFF, Igor M., 1997. "External Connections of the Sumerian Language." Mother Tongue 3: 54-63.
  • ENRICO, John. 2004. Toward Proto–Na-Dene. Anthropological Linguistics 46(3).229–302.
  • HANDEL, Zev Joseph (1998). „The Medial Systems of Old Chinese and Proto-Sino-Tibetan” (PDF), Kiadó: University of California at Berkeley. (Hozzáférés ideje: 2008. január 28.)  
  • KOROTAYEV, Andrey, and KAZANKOV, Alexander, 2000. "Regions Based on Social Structure: A Reconsideration". Current Anthropology 41/5 (October, 2000): 668–69.
  • CHIRIKBA, Vyacheslav A., 1985. "Баскский и северокавказские языки [Basque and the North Caucasian languages]." In Древняя Анатолия [Ancient Anatolia], pp. 95-105. Moscow: Nauka.
  • NIKOLA(Y)EV, Sergei L., 1991. "Sino-Caucasian Languages in America." In Shevoroshkin (1991), pp. 42–66.
  • PEIROS, Ilia, and STAROSTIN, Sergei A., 1996. "A comparative vocabulary of five Sino-Tibetan languages". University of Melbourne Department of Linguistics and Applied Linguistics.
  • PINNOW, Heinz-Jürgen (1990a). Die Na-Dene-Sprachen im Lichte der Greenberg-Klassifikation [The Na-Dene languages in the light of the Greenberg classification]. Nortorf: Völkerkundliche Arbeitsgemeinschaft. (Abhandlungen, Heft 64)
  • PINNOW, Heinz-Jürgen (1990b) (in two parts). Vogelnamen des Tlingit und Haida. Materialien zu ihrer sprachhistorischen Erforschung sowie Auflistung der Vogelarten von Alaska [Bird names of Tlingit and Haida. Materials to their language-historical investigation and list of the bird species of Alaska]. Nortorf: Völkerkundliche Arbeitsgemeinschaft. (Abhandlungen, Hefte 67–68)
  • PINNOW, Heinz-Jürgen (1988). Verwandtschafts- und andere Personenbezeichnungen im Tlingit und Haida: Versuch ihrer sprachhistorischen Deutung [Kinship and other person terms in Tlingit and Haida: attempt at their language-historical interpretation]. Nortorf: Völkerkundliche Arbeitsgemeinschaft. (Abhandlungen, Heft 62)
  • PINNOW, Heinz-Jürgen (1986a). Die Zahlwörter des Haida in sprachvergleichender Sicht [The numerals of Haida in comparative view]. Nortorf: Völkerkundliche Arbeitsgemeinschaft. (Abhandlungen, Heft 47)
  • PINNOW, Heinz-Jürgen (1986b). Säugetiernamen des Haida und Tlingit: Materialien zu ihrer historischen Erforschung [Mammal names of Haida and Tlingit: materials to their historical investigation]. Nortorf: Völkerkundliche Arbeitsgemeinschaft. (Abhandlungen, Heft 50)
  • PINNOW, Heinz-Jürgen (1985a). Sprachhistorische Untersuchung einiger Tiernamen im Haida (Fische, Stachelhäuter, Weichtiere, Gliederfüßer, u.a.) [Language-historical investigation of some animal names in Haida (fish, echinoderms, mollusks, arthropods, and others)]. Nortorf: Völkerkundliche Arbeitsgemeinschaft. (Abhandlungen, Heft 39)
  • PINNOW, Heinz-Jürgen (1985b) (in four parts). Das Haida als Na-Dene-Sprache [Haida as a Na-Dene language]. Nortorf: Völkerkundliche Arbeitsgemeinschaft. (Abhandlungen, Hefte 43–46)
  • RUBICZ, R., MELVIN, K. L., CRAWFORD, M.H. 2002. Genetic Evidence for the phylogenetic relationship between Na-Dene and Yeniseian speakers. Human Biology, Dec 1 2002 74 (6) 743-761.
  • RUHLEN, Merritt, 2001a. "Il Dene–caucasico: una nuova famiglia linguistica." Pluriverso 2: 76–85.
  • RUHLEN, Merritt, 2001b. "Taxonomic Controversies in the Twentieth Century", in New Essays on the Origin of Language, ed. by Jürgen Trabant and Sean Ward, Berlin, Mouton de Gruyter, 197–214.
  • RUHLEN, Merritt, 1998a. "Dene–Caucasian: A New Linguistic Family," in The Origins and Past of Modern Humans—Towards Reconciliation, ed. by Keiichi Omoto and Phillip V. Tobias, Singapore: World Scientific, 231–46.
  • RUHLEN, Merritt, 1998b. "The Origin of the Na-Dene." Proceedings of the National Academy of Sciences of the U.S.A. 95: 13994–13996.
  • RUHLEN, Merritt, 1998c. "The Origin of the Na-Dene." Proceedings of the National Academy of Sciences 95: 13994–96.
  • RUHLEN, Merritt. 1997. "Une nouvelle famille de langues: le déné-caucasien," Pour la Science (Dossier, October), 68–73.
  • SCHMIDT, Karl Horst, 1994. "Class Inflection and Related Categories in the Caucasus." In Non-Slavic Languages of the USSR, ed. by H. I. Aronson, pp. 185-192. Columbus, OH: Slavica.
  • SCHULZE-FÜRHOFF, Wolfgang, 1992. "How Can Class Markers Petrify? Towards a Functional Diachrony of Morphological Subsystems in the East Caucasian Languages." In The Non-Slavic Languages of the USSR: Linguistic Studies, Second Series, ed. by H. I. Aronson, pp. 183-233. Chicago: Chicago Linguistic Society.
  • SHEVOROSHKIN, Vitaliy V., 2004. "Proto-Salishan and Proto-North-Caucasian Consonants: a few cognate sets." in Nostratic Centennial Conference: the Pécs Papers. ed. by. I. Hegedűs & P. Sidwell, pp. 181–191. Pécs: Lingua Franca Group.
  • SHEVOROSHKIN, Vitaliy V., 2003. "Salishan and North Caucasian." Mother Tongue 8: 39–64.
  • STAROSTIN, Sergei A. and Orel, V., 1989. "Etruscan and North Caucasian." Explorations in Language Macrofamilies. Ed. V. Shevoroshkin. Bochum Publications in Evolutionary Cultural Semiotics. 23. Bochum.
  • SHEVOROSHKIN, Vitaliy V., 1999 "Nostratic and Sino-Caucasian: two ancient language phyla." In From Neanderthal to Easter Island (Festschrift W. W. Schuhmacher), ed. by N. A. Kirk & P. J. Sidwell. pp. 44–74. Melbourne.
  • SHEVOROSHKIN, Vitaly V. (Fall 1998), "1998 Symposium on Nostratic at Cambridge", Mother Tongue (ASLIP) (no. 31): 28–32, <http://www.people.fas.harvard.edu/~witzel/MT-31.htm>. Hozzáférés ideje: 2008-01-28
  • SHEVOROSHKIN, Vitaliy V., 1991. (Ed.) Dene–Sino-Caucasian Languages. Bochum: Brockmeyer.
  • STAROSTIN, Sergei A., 2004–2005. Sino-Caucasian [comparative phonology] & Sino-Caucasian [comparative glossary].
  • STAROSTIN, Sergei A., 2002. "A response to Alexander Vovin's criticism of the Sino-Caucasian theory." Journal of Chinese Linguistics 30.1:142–153.
  • STAROSTIN, Sergei A., 2000. "Genesis of the Long Vowels in Sino-Tibetan." In Проблемы изучения дальнего родства языков на рыбеже третьего тысячелетия: Доклады и тезисы международной конференции РГГУ [Problems of the research on the distant origin of languages at the beginning of the third millennium: Talks and abstracts of the international conference of the RGGU], Moscow 2000.
  • STAROSTIN, Sergei A., 1996. "Word-final resonants in Sino-Caucasian." Journal of Chinese Linguistics 24.2: 281–311. (written for the 3rd International Conference on Chinese Linguistics in Hongkong in 1994)
  • STAROSTIN, Sergei A., 1995. "Old Chinese Basic Vocabulary: A Historical Perspective." In The Ancestry of the Chinese Language (Journal of Chinese Linguistics Monograph No. 8), ed. by W. S.-Y. Wang, pp. 225–251. Berkeley, CA.
  • STAROSTIN, Sergei A. (1994), "Preface", in Sergei A., Starostin & Nikola(y)ev, Sergei L., A North Caucasian Etymological Dictionary, Moscow: Asterisk Publishers, pp. 7–199
  • STAROSTIN, Sergei A. (1991), "On the Hypothesis of a Genetic Connection Between the Sino-Tibetan Languages and the Yeniseian and North Caucasian Languages", in SHEVOROSHKIN, Vitaliy V., Dene–Sino-Caucasian languages: materials from the First International Interdisciplinary Symposium on Language and Prehistory, Ann Harbor: Bochum: Brockmeyer, pp. 12–41 [Translation of Starostin 1984]
  • STAROSTIN, Sergei A. (1984), "Гипотеза о генетических связях синотибетских языков с енисейскими и северокавказскими языками [A hypothesis on the genetic relationships of the Sino-Tibetan languages with the Yeniseian and the North Caucasian languages]", in Vardu, I. F., Лингвистическая реконструкция и древнейшая история Востока [Linguistic reconstruction and the ancient history of the East], Moscow: Академия наук, Институт востоковедения Institute of Orientalistics of the USSR Academy of Sciences, pp. 19–38 [See Starostin 1991 for English translation]
  • The preliminary phylogenetic tree, Evolution of Human Language Project, 2006-05-28, <http://starling.rinet.ru/images/globet.png>. Hozzáférés ideje: 2008-01-28
  • TRASK, R. L., 1999. "Why should a language have any relatives?" Pages 157–176 in: C. Renfrew & D. Nettle (eds.): Nostratic: Examining a Linguistic Macrofamily, McDonald Institute for Archaeological Research, Cambridge (UK).
  • TRASK, R. L., 1997. "Basque and the Superfamilies". The History of Basque, Routledge, London. (See especially pages 403–408.)
  • TRASK, R. L., 1995. "Basque and Dene–Caucasian: A Critique from the Basque Side". Mother Tongue 1:3–82.
  • TRASK, R. L., 1994–1995. "Basque: The Search for Relatives (Part 1)." Dhumbadji! 2:3–54.
  • VAJDA, Edward J. (2004): Ket. (Languages of the World, Materials, 204) München: LINCOM Europa
  • VAJDA, Edward J. (2002): The origin of phonemic tone in Yeniseic. CLS 37 (Parasession on Arctic languages): 305-320
  • VAJDA, Edward J. (2001a): Toward a typology of position class: comparing Navajo and Ket verb morphology. Read at: SSILA Summer Meeting, July 7, 2001
  • VAJDA, Edward J. (2001b): Linguistic relations across Bering Strait: Siberia and the Native Americans. Read at: Bureau of Faculty Research, Western Washington University, Bellingham, WA, March 8, 2001
  • VAJDA, Edward J. 2000. Evidence for a genetic connection between Na-Dene and Yeniseian (Central Siberia). – Paper read at: January 2000 meeting of Society for the Study of Indigenous Languages of America (SSILA) and Linguistic Society of America (LSA)
  • VAJDA, Edward J. 2000a. Yeniseian and Na-Dene: evidence for a genetic relationship. – Paper read at: 38th Conference on American Indian Languages (SSILA), Chicago, Jan. 2000
  • VAJDA, Edward J. 2000b. Yeniseian and Athabaskan–Eyak–Tlingit.' – Paper read at: Linguistics Department Colloquium, University of British Columbia, Mar. 2000
  • VAJDA, Edward J. 2000c. Ket verb morphology and its parallels with Athabaskan–Eyak–Tlingit: evidence of a genetic link. – Paper read at: Athabaskan Language Conference, Moricetown, BC, June 9, 2000
  • VAJDA, Edward J. 2000d. Athabaskan–Eyak–Tlingit and Yeniseian: lexical and phonological parallels. Read at: 39th Conference on American Indian Languages, San Francisco, Nov. 14-18, 2000
  • VAN DRIEM, George, 2001. "The Languages of the Himalayas." Brill, Leiden.
  • VOVIN, Alexander, 2002. "Building a 'bum-pa for Sino-Caucasian." Journal of Chinese Linguistics 30.1: 154–171.
  • VOVIN, Alexander, 1997. "The Comparative Method and Ventures Beyond Sino-Tibetan." Journal of Chinese Linguistics 25.2: 308–336.
  • WERNER, Heinrich K. (2004): Zur jenissejisch-indianischen Urverwandtschaft [On the Yeniseian-[American] Indian primordial relationship]. Wiesbaden: Harrassowitz