Debréte
| Debréte | |||
 | |||
| Debréte, katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csigó Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3825 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 1,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,62 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Tornai-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 20° 51′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 20° 51′ 58″ | |||
 Debréte
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Debréte weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Debréte témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Debréte törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Földrajzilag az Észak- magyarországi középhegységben, az Aggtelek- Rudabányai hegység középtájban, azon belül a Tornai- dombság szívében található. Miskolctól közúton kb. 60 kilométerre északra, a szlovák határtól 6 kilométerre fekszik. Neve az ószláv debri (völgy) vagy dub (tölgyfa) szóból magyarosodott el.[4] Északi határában ered a Debréte- patak, amely keresztül szeli a települést.
Története és jellemzése[szerkesztés]
1262-ben már létezett a település, ebben az évben adta két másik faluval együtt IV. Béla király az egyháznak cserébe a dunántúli Szigligeti várért. Árpád-kori település, a hajdani Torna és Borsod vármegyék történelmi határán. Királyi birtok, a Tornai várispánság tartozéka. Később Bebek birtok, majd Szapolyai Jánosé, aki 1527-ben Werbőczy Istvánnak adta.[4]
Debréte zsáktelepülés, csak a 2614-es útból Viszló és Tornaszentjakab között kiágazó 26 122-es úton érhető el északkeleti irányból. A település (köszönhetően földrajzi elszigeteltségének és lakóinak) Magyarország egyik legcsendesebb, legnyugalmasabb települése, úgy mondják erre itt: „a csend még hallható”. „Debréte Vendégházak” néven a falusi turizmus fellendült. Közterületei rendkívül ápoltak és rendezettek, hosszában keresztülnyúló, a polgármesteri hivataltól a patak déli hídjáig húzódó főtere parkosított. Szerkezetére jellemző, a tornavidéki és felvidéki falvak szerkezetének sajátosságai, így a patakmeder mentén párhuzamosan futó két főutca, amelyre merőlegesen kerültek kialakításra az egyes telkek. A település központjában szintén jellegzetességként a görög katolikus Szent Kereszt felmagasztalása-templom áll, melyet a közelmúltban teljesen felújítottak. A település boltja bezárt, csak mozgóbolt elérhető. Debréte kiemelkedő természeti értéke többek közt a környező erdők igen gazdag vadállománya, így gyakran emberközelben figyelhetőek meg vaddisznók, szarvasok, rókák és más nagyobb emlősök. A legnagyobb problémát Debrétében, ahogy Magyarország valamennyi apró- és törpefalujában, az elnéptelenedés okozza.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Ifj. Jakab László (független)[5]
- 1994–1998: Ifj. Jakab László (független)[6]
- 1998–2002: Jakab László (független)[7]
- 2002–2006: Jakab László (független)[8]
- 2006–2010: Jakab László (független)[9]
- 2010–2014: Kelemen József Gyula (független)[10]
- 2014–2019: Csigó Tibor (független)[11]
- 2019-től: Csigó Tibor (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 19 | 17 | 22 | 8 | 9 | 15 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 28,6%, görögkatolikus 7,1%.[13]
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,6% volt római katolikus, 11,1% református, 22,2% görög katolikus (11,1% nem válaszolt).[14]
Környező települések[szerkesztés]
Rakaca (8 km), Tornaszentjakab (4 km), Viszló (4 km), a legközelebbi város: Szendrő (32 km).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ a b Rakaczky-Repei: Észak- Magyarországi turistakalauzok A Cserehát turistakalauza. Miskolc, 1998
- ↑ Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Debréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Debréte Helységnévtár
- ↑ Debréte Helységnévtár
