Debreczeni István (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Debreceni István (irodalomtörténész) szócikkből átirányítva)
Debreczeni István
Muhi Sándor grafikus rajza
Muhi Sándor grafikus rajza
Született1887. május 18.
Nagyszalonta
Elhunyt1973. január 9. (85 évesen)
Berettyóújfalu
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész,
irodalomtörténész
A Wikimédia Commons tartalmaz Debreczeni István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Debreczeni István (Nagyszalonta, 1887. május 18.Berettyóújfalu, 1973. január 9.) magyar református lelkész és irodalomtörténész.

Életpályája[szerkesztés]

Teológiai tanulmányait Debrecenben végezte. Nagyszalontán (1910-25), Szatmáron, majd Temesváron volt református lelkész. Nyugalomba vonulása után, az 1960-as években Magyarországra költözött és bekapcsolódott az Arany János Összes Művei kritikai kiadásának munkaközösségébe.

Irodalomtörténészi munkásságát döntően meghatározta az a körülmény, hogy családját számos szál fűzte a költőhöz. Kutatásai Arany János szalontai vonatkozásainak tisztázására, jellemrajzának pontosabb körvonalazására és az Arany-kultusz történetére irányultak. Arany Jánosról szóló tanulmányokat közölt a nagyváradi Magyar Szóban (1919), a nagykőrösi Arany János-Társaság Évkönyveiben (1928), a Nyugatban (1932) és számos romániai magyar napilapban. Szatmári működése idején elnöke volt a Kölcsey Körnek; irodalomtörténeti értékű életrajzi bevezetővel látta el Szombati-Szabó István posztumusz kötetét (Hazajáró lélek, Nagyvárad, 1935). A II. világháború után vállalta az Arany János Társaság alelnöki tisztét.

Művei[szerkesztés]

  • A nagyszalontai Arany-Emlékegyesület története. 1882-1912 (Nagyszalonta, 1913)
  • "Sírjatok a sírókkal". Temetési imádságok és beszédek, 1-2.; Béres Ny., Nagyvárad, 1926–1939
  • "Kicsoda ez?" Egyházi beszédek; Szabadsajtó Ny., Szatmár, 1930
  • Az Arany Múzeum története és katalógusa; szerk. Debreczeni István; Szabadsajtó Ny., Szatmár, 1932 (Az Arany Emlékegyesület könyvei)
  • Arany János lelkivilága (Temesvár, 1937)
  • A biblia nőalakjai. 1., Újszövetség; Kálvin Ny., Oradea, 1937
  • A négyszázéves Debreceni Kollégium története; Királyhágómelléki Református Egyházkerület Iratterjesztési Osztálya, Nagyvárad, 1942
  • Arany János hétköznapjai; Gondolat, Budapest, 1968[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az önéletrajzi elemekkel teletűzdelt Bevezető keltezése: Temesvár 1961.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó információk[szerkesztés]

  • Márki Zoltán bevezetője az Arany János hétköznapjai folytatásos újraközlése elé. A Hét 1973/29.