De Zeven Provincien (sorhajó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A De Zeven Provincien makettje
Cornelis de Witt, valamint de Ruyter és több más holland admirális a De Zeven Provincien fedélzetén 1667 júniusában

A De Zeven Provincien (Hét Tartomány) holland sorhajó nevét az tette híressé, hogy a második és a harmadik angol–holland háborúban (1665–1667, illetve 1672–1674) ez volt de Ruyter admirális zászlóshajója.

Műszaki jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • vízkiszorítása mintegy 1600 t;
  • hossza 46,14 m;
  • szélessége 12,14 m;
  • merülése 4,74 m;
  • vitorla: 18 db;
  • a vitorlák összesített felülete 2250 m²;
  • legénysége: 420 fő;
  • fegyverzete: 80 bronzágyú.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két ütegfedélzetes, háromárbocos vitorlást 1665-ben építették Delfshavenben. Egyedi sajátosságként alsó ütegfedélzete a szokásosnál magasabban volt a vízvonal fölött, ezért a lőrések ajtóit akkor sem kellett lezárni, ha a tenger erősen hullámzott. 1692-ben a második francia–holland háborúban a francia flottával vívott barfleuri ütközetben annyira súlyos károkat szenvedett, hogy 1694-ben lebontották.

De Ruyterre emlékezve a holland hajóhadban rendszeresen De Zeven Provinciennek neveznek el egy-egy hajót.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]