David Foenkinos

	David Foenkinos
Született	David Pascal Foenkinos; 1974. október 28. (51 éves); Párizs, Franciaország
Állampolgársága	francia
Nemzetisége	francia
Foglalkozása	filmrendező; forgatókönyvíró; író; gyermekkönyvíró;
Kitüntetései	Lista Prix François-Mauriac (2002); Prix Emmanuel Roblès (2002); Roger Nimier-díj (2004); Grand prix Jean-Giono (2007); Renaudot-díj (Charlotte, 2014); Prix Goncourt des Lycéens (Charlotte, 2014); Globe de Cristal catégorie meilleur roman ou essai (2015); Paulée de Meursault Prize (2024);
	IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz David Foenkinos témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

David Foenkinos (Párizs 10. kerülete, 1974. október 28. –) francia regényíró, drámaíró, forgatókönyvíró és rendező, aki irodalmat és zenét is tanult Párizsban.

La délicatesse című regénye bestseller Franciaországban.^[5] A könyv alapján készült film 2011 decemberében jelent meg, Audrey Tautou főszereplésével.^[6] Regényei több mint negyven nyelven jelentek meg,^[7] és 2014-ben Renaudot-díjat kapott Charlotte című regényéért.^[8]

Életrajza

Fiatalkora

Egy olyan otthonban nőtt fel, ahol kevés könyv volt, és a szülei gyakran távol voltak, David Foenkinos gyermekkorában keveset olvasott és írt. 16 évesen egy ritka mellhártyafertőzés következtében sürgősségi műtétre volt szüksége, és több hónapot töltött kórházban lábadozva, ahol elkezdte falni a könyveket, megtanult festeni és gitározni. Ebből a tapasztalatból, mondja, megőrizte az élet iránti lendületét, egy olyan erőt, amelyet könyvein keresztül szeretett volna közvetíteni.^[9]

Tanulmányok és karrier

Irodalmat tanult a Sorbonne-on, zenét pedig egy jazziskolában, végül gitártanár lett. Esténként pincérként dolgozott egy étteremben. Miután sikertelenül próbált megalapítani egy zenei együttest, az írás felé fordult.^[10]

Néhány sikertelen kézirat után megtalálta a stílusát, és első regénye, az Inversion de l'idiotie: de l'influence de deux Polonais („Az idiotizmus megfordítása: Két pólus hatása alatt”), bár sok más kiadó visszautasította, 2002-ben jelent meg a Gallimardnál; a könyv François Mauriac-irodalmi díjat hozott neki, amelyet a Francia Akadémia adományoz.^[11]

David Foenkinos Stéphane Foenkinos(wd) rendező testvére.

Filmei

2011 : La délicatesse
2017 : Jalouse
2018 : Je vais mieux
2019 : Le mystère Henri Pick
2020 : Les fantasmes

Könyvei

Inversion de l'idiotie : de l'influence de deux Polonais (2001)
Entre les oreilles (2002)
Le Potentiel érotique de ma femme (2004)
En cas de bonheur (2005)
Les Cœurs autonomes (2006)
Qui se souvient de David Foenkinos ? (2007)
Nos séparations (2008)
Delicacy (La délicatesse) (2009)
Bernard (2010)
Lennon (2010)
Les souvenirs (2011)
Le petit garçon qui disait toujours non (2011)
Je vais mieux (2012)
Charlotte (2014)
Le Mystère Henri Pick (2016)
Vers la beauté (2018)
Deux sœurs (2019)
La famille Martin (2020)
Numéro deux (2022)
La vie heureuse (2024)

Magyarul megjelent

A feleségem erotikus potenciálja (Le potentiel érotique de ma femme) – Európa, Budapest, 2006 · ISBN 9630780127 · fordította: Orbán Gábor
Boldogság esetén (En cas de bonheur) – Európa, Budapest, 2007 · ISBN 9789630783538 · fordította: Orbán Gábor
Nathalie második élete (La délicatesse) – Európa, Budapest, 2012 · ISBN 9789630794626 · fordította: N. Kiss Zsuzsa
Emlékek (Les souvenirs) – Európa, Budapest, 2014 · ISBN 9789630797047 · fordította: Kamocsay Ildikó
Charlotte – Európa, Budapest, 2018 · ISBN 9789634059486 · fordította: Vajda Lőrinc

Jegyzetek

↑ http://www.lesgensducinema.com/affiche_acteur.php?mots=Foenkinos&nom_acteur=FOENKINOS%20David&ident=93042&debut=0&record=1&from=ok
↑ https://www.lanouvellerepublique.fr/blois/le-robles-n-a-pas-de-prix
↑ Les lauréats du Goncourt des lycéens : 30 ans de souvenirs ! (francia nyelven). Le Point, 2018. november 10. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
↑ http://www.lalettredulibraire.com/2014/02/07/Le-Palmar%C3%A8s-des-Globes-de-Cristal-cat%C3%A9gorie-roman
↑ David Foenkinos. Archiválva 2011. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. Book Around The Corner
↑ Libération.fr Archiválva 2011. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
↑ Frank Quilitzsch, Lesung aus ‘Zum Glück Pauline’ in Anwesenheit des Autors Archiválva 2023. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben., Thüringische Landeszeitung, 13 September 2013. Accessed 15 July 2023.
↑ Raphaëlle Leyris. „Prix Renaudot : David Foenkinos récompensé pour " Charlotte "”, Le Monde, 2014. november 5.. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.) (francia nyelvű)
↑ Julien Bisson, David Foenkinos: Un succès littéraire a toujours des conséquences un peu ridicules (“Literary success always has slightly ridiculous outcomes”), lexpress.fr, 1 April 2016. Accessed 15 July 2023.
↑ Astrid De Larmina, Le Renaudot à Foenkinos, la consécration d'un phénomène Archiválva 2023. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben., lefigaro.fr, 5 November 2014. Accessed 15 July 2023.
↑ Prix de l’Académie, 2002: David Foenkinos Archiválva 2023. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben., Académie Française, 2002. Accessed 15 July 2023.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a David Foenkinos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

David Foenkinos az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[653aa26bdfe742f680993ba808f494d33c973fa0-1] http://www.lesgensducinema.com/affiche_acteur.php?mots=Foenkinos&nom_acteur=FOENKINOS%20David&ident=93042&debut=0&record=1&from=ok

[80e1f46f61d1da80781669d45491f9a6e01e6768-2] https://www.lanouvellerepublique.fr/blois/le-robles-n-a-pas-de-prix

[f35d16f90e0039aa5af5b473df4ddc2c1053828d-3] Les lauréats du Goncourt des lycéens : 30 ans de souvenirs ! (francia nyelven). Le Point, 2018. november 10. (Hozzáférés: 2024. október 26.)

[9577436c282357da38d7cf01fddcd3a65a48582f-4] http://www.lalettredulibraire.com/2014/02/07/Le-Palmar%C3%A8s-des-Globes-de-Cristal-cat%C3%A9gorie-roman

[5] David Foenkinos. Archiválva 2011. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. Book Around The Corner

[6] Libération.fr Archiválva 2011. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.

[Thüringia-7] Frank Quilitzsch, Lesung aus ‘Zum Glück Pauline’ in Anwesenheit des Autors Archiválva 2023. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben., Thüringische Landeszeitung, 13 September 2013. Accessed 15 July 2023.

[8] Raphaëlle Leyris. „Prix Renaudot : David Foenkinos récompensé pour " Charlotte "”, Le Monde, 2014. november 5.. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.) (francia nyelvű)

[Express-9] Julien Bisson, David Foenkinos: Un succès littéraire a toujours des conséquences un peu ridicules (“Literary success always has slightly ridiculous outcomes”), lexpress.fr, 1 April 2016. Accessed 15 July 2023.

[Figaro-10] Astrid De Larmina, Le Renaudot à Foenkinos, la consécration d'un phénomène Archiválva 2023. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben., lefigaro.fr, 5 November 2014. Accessed 15 July 2023.

[Académie-11] Prix de l’Académie, 2002: David Foenkinos Archiválva 2023. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben., Académie Française, 2002. Accessed 15 July 2023.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

David Foenkinos

Született	David Pascal Foenkinos^[1] 1974. október 28. (51 éves) Párizs, Franciaország
Állampolgársága	francia
Nemzetisége	francia
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró író gyermekkönyvíró
Kitüntetései	Lista Prix François-Mauriac (2002) Prix Emmanuel Roblès (2002)^[2] Roger Nimier-díj (2004) Grand prix Jean-Giono (2007) Renaudot-díj (Charlotte, 2014) Prix Goncourt des Lycéens (Charlotte, 2014)^[3] Globe de Cristal catégorie meilleur roman ou essai (2015)^[4] Paulée de Meursault Prize (2024)

IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz David Foenkinos témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség