David Carl Hilmers

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
David Carl Hilmers

David Carl Hilmers dr. (Clinton, Iowa, 1950. január 28.–) amerikai mérnök, űrhajós, ezredes.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1972-ben a Cornell College keretében matematikából (summa cum laude) szerzett oklevelet. A tengerészgyalogság kötelékében egy A–6 Intruder repülőgép navigátora. 1975-től összekötő tiszt. 1977-ben a Haditengerészeti Posztgraduális Tanintézetében kitüntetéssel villamosmérnökit diplomát kapott. Japánba kerül szolgálat teljesítésre.

1980. május 19-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Az egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Az Űrhajózási Iroda képzési koordinátora. Négy űrszolgálata alatt összesen 20 napot, 14 órát és 16 percet (494 óra) töltött a világűrben. 1992. októberében köszönt el az űrhajósoktól és folytatta orvosi képzését. 1995-ben a Baylor College of Medicine keretében orvosi vizsgát tett.2002-től a Baylor College of Medicine (Houston) docens munkatársaként szolgál.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–51–J, az Atlantis űrrepülőgép első repülésének küldetés specialistája. Az Amerikai Védelmi Minisztérium megbízásából a második Space Shuttle repülés. A küldetés során a legénység útnak indított két katonai kommunikációs műholdat. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Első űrszolgálata alatt Összesen 4 napot, 1 órát, 44 percet és 38 másodpercet töltött a világűrben. 2 776 000 kilométert (1 682 641 mérföldet) repült, 64 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–26, a Discovery űrrepülőgép 7. repülésének küldetés specialistája. Az STS–4 küldetés óta először voltak szkafanderben az űrhajósok indításkor és leszálláskor. Sikeresen útnak indították a TDRS–C távközlési műholdat. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Második űrszolgálata alatt összesen 4 napot, 00 órát és 1 percet (96 óra) töltött a világűrben. 2 703 000 kilométert (1 680 000 mérföldet) repült, 64 kerülte meg a Földet.
  • STS–36, az Atlantis űrrepülőgép 6. repülésének küldetés specialistája. Az Amerikai Védelmi Minisztérium megbízásából indított Space Shuttle repülés. Eddig a legmagasabbra jutott űrrepülőgép. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 4 napot, 10 órát és 18 percet (106 óra) töltött a világűrben. 3 089 280 kilométert (1 837 962 mérföldet) repült, 72 kerülte meg a Földet.
  • STS–42, a Discovery űrrepülőgép 14. repülésének küldetés specialistája. A Spacelab mikrogravitációs laboratórium alkalmazásával több kereskedelmi szolgáltatást végeztek. Az űrhajósok 12 órás váltásban végezték a folyamatos kereskedelmi tevékenységet. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre.Negyedik űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 1 órát és 14 percet (193 óra) töltött a világűrben. 4 701 140 kilométert (2 921 150 mérföldet) repült, 129 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]