Darwin veszélyes ideája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Darwin veszélyes ideája
Szerző Daniel Dennett
Eredeti cím Darwin's Dangerous Idea
Téma evolúcióbiológia
Sorozat Test és lélek
Előző Consciousness Explained
Kiadás
Kiadó Simon & Schuster
Kiadás dátuma 1995
Magyar kiadó Typotex Kiadó
Fordító Kampis György és Kavetzky Péter
ISBN 963 9132 15 2
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Darwin veszélyes ideája témájú médiaállományokat.

A Darwin veszélyes ideája Daniel Dennett ellentmondásos könyve, ami szerint az evolúció a világegyetemet irányító központi erő. Dennett megpróbálja bebizonyítani, hogy a természetes kiválasztódás egy olyan vak és algoritmikus eljárás, ami eléggé erőteljes ahhoz, hogy megmagyarázza az életet, az emberi tudatot és a társadalmat. Ezen állításaival sok vitát okozott a tudományos közösségen belül.

Fejezetek[szerkesztés]

  • I. rész: Kezdjük a közepén
  1. Mondd, miért?
  2. Egy eszme megszületik
  3. Az univerzális sav
  4. Az élet fája
  5. A lehetséges és a lényeges
  6. A létezés szálai a tervezési térben
  • II. rész: A darwini gondolkodás a biológiában
  1. A darwini szivattyú feltöltése
  2. A biológia mint mérnöki tudomány
  3. A minőség keresése
  4. Éljen a Brontosaurus!
  5. A viták foglalata
  • III: rész: Az elme, az értelem, a matematika és az erkölcs
  1. A kultúra darui
  2. Eszünket vesztjük Darwinért
  3. A jelentés evolúciója
  4. A Császár új elméje és más mesék
  5. Az erkölcs eredetéről
  6. Az erkölcsiség újratervezése
  7. Egy eszme jövője

Központi fogalmak[szerkesztés]

Az univerzális sav[szerkesztés]

„Tudja-e Ön, kedves Olvasó, hogy mi az az univerzális sav? Nos, az a képzeletbeli anyag, amely mindent szétmar, amivel érintkezésbe kerül. Ha beleöntjük egy lombikba, átrágja magát az üvegen, azután az asztallapon, majd a padlón, a ház alapzatán, a talaj felső rétegén, végül pedig módszeresen fölemészti – talán egész Földünket.”

– Daniel C. Dennett

Dennett az univerzális savhoz hasonlítja a darwini elméletet, ami ha már valamin átrágta magát, többé már nem lehet vissza állítani az eredeti állapotot.

„Égi fogantyú” és „földi daru”[szerkesztés]

Dennett égi fogantyúnak nevezi azt a magyarázat-típust, amely valamely jelenség magyarázatát egy (anyagi) világ felett álló létezőre alapozza. Ezzel szemben áll a „földi daru” kifejezés, amely a magyarázatot a véletlen természetes szelekcióra vezeti vissza.[1]

Fogadtatása[szerkesztés]

A New York Review of Books–ban John Maynard Smith tetszését fejezte ki:

„Ezért öröm nekem, hogy találkozom egy olyan filozófussal, aki érti, hogy mi a darvinizmus, és el is fogadja azt. Dennett jóval túl megy a biológián. Maró savként látja a darvinizmust,(…)Bár szerényen írott, ez nem egy szerény könyv.”

[2]

Ugyancsak a New York Review of Book -ban Stephen Jay Gould erős kritikával illette a könyvet.[3]

Wikiquote-logo.svg
A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:

Magyarországon[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Az angol nyelvű wikipédia szócikk