Darwin hegyesorrú békája
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Veszélyeztetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Rhinoderma darwinii Duméril & Bibron, 1841 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Darwin hegyesorrú békája témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Darwin hegyesorrú békája témájú kategóriát.
|
A Darwin hegyesorrú békája vagy Darwin-béka (Rhinoderma darwinii) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a orrosbékafélék (Rhinodermatidae) családjába tartozó faj.
Nevét felfedezőjéről, Charles Darwinról kapta.
Előfordulása
[szerkesztés]Chile és Argentína területén honos. Ligeterdők, hideg vizű folyóinak lakója.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 2,6 centiméter, súlya kevesebb, mint 2 gramm. Jellegzetes hegyes csúcsban kihúzódott orra van.
Életmódja
[szerkesztés]Apró rovarokkal és férgekkel táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]Ivadékgondozásának egészen sajátos és egyedülálló módja van. A nőstény 20-40 petét rak, 20 nap után amikor a lárvák elkezdenek mozogni a hímek a nyelvükkel összeszedik őket, és a kitágult hangzsákjukba rakják. Amikor az ebihalak elérik az 1 centiméteres nagyságot és a farkuk is visszafejlődik, kiugrálnak a száján és a szabadban fejlődnek tovább.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. szeptember 19.)
- Brehm: Az állatok világa
- Duméril & Bibron, 1841 : Erpétologie générale ou Histoire naturelle complète des reptiles, vol. 8, p. 1-792 (eredeti publikáció)
- Amphibian Species of the World 6.0
