Darwin hegyesorrú békája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Darwin hegyesorrú békája
Rhinoderma darwinii.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Orrosbékafélék (Rhinodermatidae)
Nem: Rhinoderma
Faj: R. darwinii
Tudományos név
Rhinoderma darwinii
Duméril & Bibron, 1841
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Darwin hegyesorrú békája témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Darwin hegyesorrú békája témájú kategóriát.

A Darwin hegyesorrú békája vagy Darwin-béka (Rhinoderma darwinii) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a orrosbékafélék (Rhinodermatidae) családjába tartozó faj.

Nevét felfedezőjéről Charles Darwinról kapta.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chile és Argentína területén honos. Ligeterdők, hideg vizű folyóinak lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 2,6 centiméter, súlya kevesebb, mint 2 gramm. Jellegzetes hegyes csúcsban kihúzódott orra van.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apró rovarokkal és férgekkel táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ivadékgondozásának egészen sajátos és egyedülálló módja van. A nőstény 20-40 petét rak, 20 nap után amikor a lárvák elkezdenek mozogni a hímek a nyelvükkel összeszedik őket, és a kitágult hangzsákjukba rakják. Amikor az ebihalak elérik az 1 centiméteres nagyságot és a farkuk is visszafejlődik, kiugrálnak a száján és a szabadban fejlődnek tovább.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]