Darvas János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darvas János
SzületettDezslik János
1891. április 3.
Ipolymagyari
Elhunyt1945. január 13. (53 évesen)
Budapest
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Darvas János, születési nevén Dezslik János (Ipolymagyari-Zlatnó alatti erdő, 1891. június 3.[1]Budapest, 1945. január 13.) költő, újságíró, szerkesztő, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Szülei Dezslik István és Belik Borbála várgedeiek voltak.

1910-ben érettségizett Losoncon, majd Debrecenben, illetve Kolozsvárott járt egyetemre. 1914-ben magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett.

Az első világháborúban orosz fogságba esett. Szibériából Moszkváig jutott, ahol betegsége miatt hadikórházba került; ott ismerkedett meg feleségével, egy orosz ápolónővel, akivel össze is házasodtak. Darvas csak 1922-ben térhetett haza, amely addigra már Csehszlovákia volt. Rövid ideig a Magyar Kisiparos című losonci lapot szerkesztette, majd Bején Szent-Ivány József titkára volt. 1922–1925 között házitanító volt. 1925-ben a pozsonyi Magyar Újság szerkesztője lett. 1925–1938 között a Prágai Magyar Hírlap rovatvezetője volt. 1938-tól Budapesten volt újságíró (Felvidéki Magyar Hírlap, Független Újság, Magyarország), ahol Budapest ostromakor életét vesztette.

Számos szlovák költő művét fordította magyarra.

Felesége Antonyina Jevdokimova, gyermekeik Attila és Szilárd (Darvas Iván).[2]

Elismerései[szerkesztés]

  • Hegyország hangja (1934) című műfordításkötete Reviczky-díjat kapott

Művei[szerkesztés]

  • 1914 A csönd felé. Darvas János versei; Stief Ny., Kolozsvár, 1914
  • 1923 Szerelmes szonettek
  • 1929 Elsüllyedt világ. Versek; Angermayer, Bratislava-Pozsony, 1929
  • 1933 A láthatatlan ellenség (németül is)
  • 1936 Csehszlovákiai kisebbségi zsargon. Apollo
  • 1940 Magyarország nemzeti kisebbségei (tankönyv)
  • 1943 Mit láttam Bulgáriában? Darvas János útijegyzetei; Athenaeum Ny., Kassa, 1943

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch Uhorszka keresztelési anyakönyve 1891, 149 No. 27; Más forrás szerint április.
  2. ma7.sk Apa és fia (Színháztörténet)

Irodalom[szerkesztés]