Darvas Ferenc (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Darvas Ferenc
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született 1946. június 6. (72 éves)
Budapest
Gyermekei
Szülei Darvas Szilárd
Pályafutás
Hangszer zongora
Díjak
Tevékenység zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas Ferenc témájú médiaállományokat.

Darvas Ferenc (Budapest, 1946. június 6. –) magyar zeneszerző, zongorista.[1] Színházi munkáinak száma meghaladja a százötvenet.


Életút[szerkesztés]

Édesapja, Darvas Szilárd az ötvenes évek egyik legnépszerűbb magyar művésze. Első szerzeménye - 16 évesen - Darvas Szilárd egyik verse, A pesti villamos megzenésítése volt, melyet a Magyar Rádióban Mezey Mária előadásában mutattak be. Bátyjával, Darvas Lászlóval együtt a papa számos írásának ihletői, szereplői.

A legtöbbet foglalkoztatott színházi zeneszerző, alkalmi együtteseivel közreműködő is. A Budapesti Katona József Színházban az ő zenéjével százötvenszer került színre a Talizmán című Nestroy darab. Az Örkény István Színházban 2010-ben is sikeresen a játsszák a Jó gyerekek képeskönyve című rémvarietét, melyben a The Tiger Lillies zenéjét Darvas Ferenc és zenésztársai tolmácsolják.

Munkássága egyik fontos részét képezik a színházi dalok. Többek közt Bereményi Géza, Rigó Béla szövegeire írt zenét, de a legfontosabb szerzőtársa Várady Szabolcs. A Darvas-Várady szerzőpáros 2010-ben is írt új dalokat, a Radnóti Színház számára Heltai Jenő: Naftalin c. darabjához.

Számos filmhez, tévé és rádiójátékhoz komponált zenét. Zongorarögtönzéseivel a némafilmek világát elevenítette meg több múltat idéző mozielőadáson.

Elismert zongorakísérő. Többek között Csákányi Eszter, Koltai Róbert és Eszenyi Enikő partnere.

Az Örkény István Színház Kasimir és Karoline című produkciójában a zongorakísérő, állandó színpadi jelenlétével főszerepet kap. Miközben az író, Ödön von Horváth instrukciójának megfelelően zenét rögtönöz, a hatvankét "bábszínházi" jelenetet elővezeti, narrációjával összeköti.

Egy kuriózum: Bereményi Gézával írt táncdalának - Sosem felejtem én - előadója, az ötvenes évek sztárja, Putnoki Gábor volt.[2]

Gyermekei, Darvas Kristóf és Darvas Benedek, édesapjukhoz hasonlóan zenei pályára léptek, mindketten kötődnek a színházi miliőhöz is.

Hobbija, több mint meglepő. Négyjegyű számok azonnali összeszorzásával ejti ámulatba a társaságába kerülőket, de eredeti produkcióival időnként fejszámolóművészként is fellép.

11 éves kora óta pingpongozik, hatvanon túl is aktív, igazolt versenyző, Budapest I/A és I/B osztályban játszik.

A művészvilág, a belváros jellegzetes alakja. Öltözete évszaktól és alkalomtól függetlenül: ingujj, edzőcipő.

Pataki Éva a Nagyvárosi mesék - Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista című dokumentum filmjében - ritka alkalom - az apa és két fia együtt szerepel.

Műveiből[szerkesztés]

(A teljesség igénye nélkül)

Színház[szerkesztés]

Film[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

Vallomás[szerkesztés]

"Édesapám – Darvas Szilárd – ismert kabarettista és humorista volt. Korán – ’61-ben – halt meg, az egyik legnépszerűbb ember volt Budapesten, nagyon szerették a humorát. Őt sokszor láttam fellépni gyerekkoromban, és ez adott egy lökést. Nagyon korán kezdtem, kuplékkal, sanzonokkal. Erős hajlam van bennem a könnyű műfaj, a szórakoztató zene iránt. Táncdalokat is írtam, rengeteg sanzont, színészeket is nagyon sokszor kísértem. Eszenyi Enikő egyszemélyes műsorában is most én vagyok a zongorista. Ez egy rendes, egész estét betöltő, két óránál hosszabb műsor. Szinte csak alkalmazott zenét szereztem világéletemben. Nincs olyan munkásságom, mint egy zeneszerzőnek általában: kamaraművek, szonáták, szimfóniák stb. Egész egyszerűen azért nem, mert úgy érzem, ízig-vérig színházi ember, a dramatikus kísérőműfaj zenésze vagyok..."

Díja[szerkesztés]

Kép és hang[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szívesebben nevezi magát zongoristának mint zongoraművésznek, szerinte az utóbbi cím csak a komolyzenét játszó zenészeknek jár
  2. RÉTCD 49
  3. Édesapja után, Darvas Ferenc is a Bábszínház alkotója lett
  4. Érdekesség: Pintér Béla több, például "Parasztopera" című darabjának zenéjét, Darvas Ferenc fia, Darvas Benedek szerezte

Források[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap