Ugrás a tartalomhoz

Dargin nyelvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dargin nyelvek
Beszélők száma590 000 (2020)[1]
Nyelvcsaládkaukázusi
   északkelet-kaukázusi
Nyelvkódok
ISO 639-3dar
Az egyes dargin nyelvek 2021-es térképe Koryakov szerint[2]
Az egyes dargin nyelvek 2021-es térképe Koryakov szerint[2]

A dargin nyelvcsoport az északkelet-kaukázusi nyelvek egyik csoportja. Ez a nyelvcsoport több mint 60 nyelvből és nyelvjárásból áll.[3] A dargin nyelveket 590.000 ember beszéli, főleg Oroszországban, Dagesztán déli részének a közepén. A kajtag, kubacs, icar, meweb és csirág nyelveket gyakran a darginnak a nyelvjárásának tartják.

Osztályozás

[szerkesztés]
  • dargin csoport
    • dargin
      • Észak-közép csoport
        • megeb
        • gapsima (Gapshima)
        • muira
        • cudakar-uszisa-butri
          • cudakar (Tsudaqar)
          • uszisa-butri (Usisha-Butri)
        • Észak dargin
          • kadar
          • murego-gubd
          • mugi
          • felső mulebki
          • akusa
            • akusa (Aqusha)
            • levasi (Levashi)
          • urah
      • Déli csoport
        • ast-kubacsi
        • sanzs-icari
          • sanzs (Sanzhi)
          • icari (Itsari)
        • szanahar-csahrizsi
        • amuzg-siri
          • amuzg (Amuzgi)
          • siri (Shiri)
        • délnyugati csoport
          • tant (Tanti)
          • szirva (Sirhwa)
          • felső vurkun (Upper Vurkuni)
      • csirag
      • kajtag csoport

Hangtan

[szerkesztés]
Dargin mássalhangzók
Labiális Dentális Poszalveoláris Palatális Veláris Uvuláris Faringális, epiglottális Glottális
alap szibiláns
Nazális m n
Plozivák / Affrikáták zöngés b d d͡z1 d͡ʒ1 ɡ ɢ1 ʡ1
zöngétlen p t t͡s t͡ʃ k q ʔ
hosszú 2 2 t͡sː2 t͡ʃː2 2 2
ejektív t͡sʼ t͡ʃʼ ʡʼ2
Frikatívok zöngés v1 z ʒ ɣ1 ʁ ʢ ɦ
zöngétlen f1 s ʃ ç1 x χ ʜ
hosszú 2 ʃː2 2 χː2
Vibránsok r
Approximánsok w l j
  1. Az Dargin nyelvben jelen van, de egyes nyelvjárásokban nincsen
  2. Egyes nyelvjárásokban jelen van, de az irodalmi nyelvben nincsen

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Том 5. «Национальный состав и владение языками». Таблица 7. Население наиболее многочисленных национальностей по родному языку
  2. Даргинские языки и их классификация, Дурхъаси Хазна. Сборник Статей К 60-Летию Р. О. Муталова / Ред. Т. А. Майсак, Н. Р. Сумбатова, Я. Г. Тестелец. М.: Буки Веди (orosz nyelven). Буки Веди, 139–154. o. (2021). ISBN 978-5-6045633-5-9 
  3. The Sociolinguistic Situation of the Dargwa in Dagestan. SIL International (2019. december 7.)