Dargin nyelvek

	Dargin nyelvek
Beszélők száma	590 000 (2020) fő
Nyelvcsalád	kaukázusi; északkelet-kaukázusi
	Nyelvkódok
ISO 639-3	dar
	Az egyes dargin nyelvek 2021-es térképe Koryakov szerint

A dargin nyelvcsoport az északkelet-kaukázusi nyelvek egyik csoportja. Ez a nyelvcsoport több mint 60 nyelvből és nyelvjárásból áll.^[3] A dargin nyelveket 590.000 ember beszéli, főleg Oroszországban, Dagesztán déli részének a közepén. A kajtag, kubacs, icar, meweb és csirág nyelveket gyakran a darginnak a nyelvjárásának tartják.

Osztályozás

dargin csoport
- dargin
  - Észak-közép csoport
    - megeb
    - gapsima (Gapshima)
    - muira
    - cudakar-uszisa-butri
      - cudakar (Tsudaqar)
      - uszisa-butri (Usisha-Butri)
    - Észak dargin
      - kadar
      - murego-gubd
      - mugi
      - felső mulebki
      - akusa
        akusa (Aqusha)
        
        levasi (Levashi)
      - urah
  - Déli csoport
    - ast-kubacsi
      - ast (Ashti)
      - kubacsi (Kubachi)
    - sanzs-icari
      - sanzs (Sanzhi)
      - icari (Itsari)
    - szanahar-csahrizsi
    - amuzg-siri
      - amuzg (Amuzgi)
      - siri (Shiri)
    - délnyugati csoport
      - tant (Tanti)
      - szirva (Sirhwa)
      - felső vurkun (Upper Vurkuni)
  - csirag
  - kajtag csoport
    - sari (Shari)
    - kajtag

Hangtan

Dargin mássalhangzók
		Labiális	Dentális		Poszalveoláris	Palatális	Veláris	Uvuláris	Faringális, epiglottális	Glottális
		Labiális	alap	szibiláns	Poszalveoláris	Palatális	Veláris	Uvuláris	Faringális, epiglottális	Glottális
Nazális		m	n
Plozivák / Affrikáták	zöngés	b	d	d͡z¹	d͡ʒ¹		ɡ	ɢ¹	ʡ¹
	zöngétlen	p	t	t͡s	t͡ʃ		k	q		ʔ
	hosszú	pː²	tː²	t͡sː²	t͡ʃː²		kː²	qː²
	ejektív	pʼ	tʼ	t͡sʼ	t͡ʃʼ		kʼ	qʼ	ʡʼ²
Frikatívok	zöngés	v¹	z		ʒ		ɣ¹	ʁ	ʢ	ɦ
	zöngétlen	f¹	s		ʃ	ç¹	x	χ	ʜ
	hosszú		sː²		ʃː²		xː²	χː²
Vibránsok					r
Approximánsok		w	l			j

Az Dargin nyelvben jelen van, de egyes nyelvjárásokban nincsen
Egyes nyelvjárásokban jelen van, de az irodalmi nyelvben nincsen

Jegyzetek

↑ Том 5. «Национальный состав и владение языками». Таблица 7. Население наиболее многочисленных национальностей по родному языку
↑ Даргинские языки и их классификация, Дурхъаси Хазна. Сборник Статей К 60-Летию Р. О. Муталова / Ред. Т. А. Майсак, Н. Р. Сумбатова, Я. Г. Тестелец. М.: Буки Веди (orosz nyelven). Буки Веди, 139–154. o. (2021). ISBN 978-5-6045633-5-9
↑ The Sociolinguistic Situation of the Dargwa in Dagestan. SIL International (2019. október 27.)

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Том 5. «Национальный состав и владение языками». Таблица 7. Население наиболее многочисленных национальностей по родному языку

[:0-2] Даргинские языки и их классификация, Дурхъаси Хазна. Сборник Статей К 60-Летию Р. О. Муталова / Ред. Т. А. Майсак, Н. Р. Сумбатова, Я. Г. Тестелец. М.: Буки Веди (orosz nyelven). Буки Веди, 139–154. o. (2021). ISBN 978-5-6045633-5-9

[3] The Sociolinguistic Situation of the Dargwa in Dagestan. SIL International (2019. október 27.)

[1]

[2]

[3]

Dargin nyelvek
Beszélők száma	590 000 (2020)^[1] fő
Nyelvcsalád	kaukázusi északkelet-kaukázusi
Nyelvkódok
ISO 639-3	`dar`

Az egyes dargin nyelvek 2021-es térképe Koryakov szerint^[2]