Daniel Dennett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Daniel Clement Dennett szócikkből átirányítva)
Daniel Clement Dennett
SzületettDaniel Clement Dennett III
1942. március 28.[1][2][3][4][5]
Boston
Elhunyt2024. április 19. (82 évesen)[6]
Portland
Állampolgárságaamerikai[7]
Foglalkozása
  • filozófus
  • író
  • professzor
  • kutató
Iskolái
  • Wesleyan Egyetem
  • Phillips Exeter Academy (–1959)
  • Harvard Egyetem (–1963, BA, filozófia)
  • Hertford College (–1965, PhD)
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj[8]
  • Fulbright Program
  • CSS Fellow
  • Fellow of the Committee for Skeptical Inquiry
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • AAAI Fellow (1994)[9]
  • Jean Nicod Prize (2001)[10]
  • Barwise Prize (2003)[11]
  • Humanist of the Year (2004)
  • Richard Dawkins Award (2007)
  • Emperor Has No Clothes Award (2008)
  • Erasmus-díj (2012)
Filozófusi pályafutása
Nyugati filozófia
21. század
Iskola/IrányzatAnalitikus filozófia
ÉrdeklődésElmefilozófia
Bio-filozófia
Tudományfilozófia
Akikre hatottRichard Dawkins
Akik hatottak ráGilbert Ryle · W.v.O. Quine
L. Wittgenstein · Bertrand Russell  · David Hume  · Richard Dawkins
Fontosabb nézeteiHeterofenomenológia
intencionális beállítottság

Daniel Clement Dennett aláírása
Daniel Clement Dennett aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Daniel Clement Dennett témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Daniel Clement Dennett (Boston, Massachusetts, 1942. március 28.2024. április 19. vagy előtte) amerikai ateista filozófus és író.

Munkássága[szerkesztés]

Jelentős kortárs amerikai kognitív filozófus – saját meghatározása szerint – ortodox neodarwinista. Tanulmányait a Harvardon kezdte, majd a későbbiekben Oxfordban folytatta, itt írta meg doktorátusát is. 1965–1971 között az irvine-i Kaliforniai Egyetemen tanított, 1971-től haláláig (2024-ig) az amerikai Tufts Egyetem tanára volt.[12] Dennett a modern analitikus elmefilozófia talán legjelentősebb képviselője, melyben kulcsfontosságú szerep jut az intencionalitásnak (az intencionalitás a klasszikus filozófiában a tudatos állapot valamire irányultságát, vonatkozását fejezi ki). Richard Dawkins mellett a neodarwinizmus egyik legismertebb szószólója. 2012-ben Erasmus-díjjal tüntették ki.

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, de 2016 októberében a Népszabadság-ügy miatt tiszteleti tagságáról lemondott.[13]

Művei[szerkesztés]

  • Brainstorms: Philosophical Essays on Mind and Psychology (MIT Press, 1981) (ISBN 0-262-54037-1)
  • Elbow Room: The Varieties of Free Will Worth Wanting (MIT Press, 1984) – on free will and determinism (ISBN 0-262-04077-8)
  • The Mind's I (Bantam, Reissue edition 1985, with Douglas Hofstadter) (ISBN 0-553-34584-2)
  • Content and Consciousness (Routledge & Kegan Paul Books Ltd; 2nd ed edition January 1986) (ISBN 0-7102-0846-4)
  • The Intentional Stance (MIT Press; reprint edition, 1989) (ISBN 0-262-54053-3)
  • Consciousness Explained (Back Bay Books, 1992) (ISBN 0-316-18066-1)
  • Darwin's Dangerous Idea: Evolution and the Meanings of Life (Simon & -Schuster; Reprint edition, 1996) (ISBN 0-684-82471-X)
Magyar nyelven címe: Darwin veszélyes ideája.
  • Kinds of Minds: Towards an Understanding of Consciousness (Basic Books, 1997) (ISBN 0-465-07351-4)
Magyar nyelven címe: Micsoda elmék : A tudatosság megértése felé
  • Brainchildren: Essays on Designing Minds (Representation and Mind) (MIT Press, 1998) (ISBN 0-262-04166-9) – A Collection of Essays 1984-1996
  • Freedom Evolves (Viking Press, 2003) (ISBN 0-670-03186-0)
  • Sweet Dreams: Philosophical Obstacles to a Science of Consciousness (Jean Nicod Lectures) (Bradford Books, 2005) (ISBN 0-262-04225-8)
  • Breaking the Spell: Religion as a Natural Phenomenon (Penguin Group, 2006) (ISBN 0-670-03472-X)
  • "Dove nascono le idee", Di Renzo Editore, 2006, Italy

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Micsoda elmék. A tudatosság megértése felé; ford. Orosz István; Kulturtrade, Bp., 1996 (Világ-egyetem)
  • Darwin veszélyes ideája; ford. Kampis György, Kavetzky Péter; Typotex, Bp., 1998 (Test és lélek)
  • Az intencionalitás filozófiája; vál. Pléh Csaba, ford. Pap Mária, Pléh Csaba, Thuma Orsolya; Osiris, Bp., 1998 (Horror metaphysicae)
  • Boros János: A megismerés talánya. Tudat, kommunikáció, történelem; függelék Daniel Dennett: A kultúra evolúciója, Peter Sloterdijk: Az emberpark szabályai; Áron, Bp., 2009
  • Darwin veszélyes ideája; ford. Kampis György, Kavetzky Péter; Typotex, Bp., 2008, ISBN 978-963-9664-92-0

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Daniel Dennett (1942-2024) (angol nyelven), 2024. április 19.
  7. LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  8. Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  9. Elected AAAI Fellows. Association for the Advancement of Artificial Intelligence. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
  10. Jean-Nicod Lectures and Prize. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
  11. https://www.apaonline.org/page/barwise
  12. Daniel Dennett honlapja a Tufts Egyetemen (angol nyelven). as.tufts.edu. (Hozzáférés: 2016. október 26.)
  13. Az amerikai filozófus a Népszabadság-ügy miatt távozik. (magyar nyelven). vs.hu, 2016. október 25. [2016. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 26.)