Daksa
| Daksa | |
 | |
| Világítótorony Daksán | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| megye | Dubrovnik-Neretva megye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Szigetcsoport | Elafiti |
| Terület | 0,05 km² |
| Legmagasabb pont | 24 |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 Daksa
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 42° 40′ 00″, k. h. 18° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 42° 40′ 00″, k. h. 18° 03′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Daksa témájú médiaállományokat. | |
Daksa egy sziget Horvátországban, Dalmáciában, Dubrovnik-Neretva megyében. Az Elafiti-szigetek legkisebb tagja. A mindössze 5 hektáros sziget legmagasabb pontja 24 méter, a sziget északnyugati fokán világítótorony található.
Története[szerkesztés]
A daksai kolostort Sabo Getaldić építette 1281-ben. Évszázadokon át szerte Európából vallásos emberek és szerzetesek gyűltek itt össze. Nagyböjt idején a szigetet tömegesen látogatták meg Dubrovnik, Zaton, Vrbica, Lozica és Gruž polgárai. A béke és a nyugalom megfelelt azoknak a ferenceseknek, akik ott éltek egészen Napóleon seregének 1806-os megérkezéséig. A daksai kápolnák, az ún. oratóriumok az itteni keresztút egyedülálló állomásai voltak. A kolostor mellett állt a Szent Szabina templom, egy négyemeletes torony, amely erődként és harangtoronyként szolgált. Napóleon érkezése előtt a hadsereg erődítményeket és laktanyákat épített a szigeten.
,_sv._Andrija_(far_back),_view_from_Lozica,_near_Dubrovnik.jpg)
A francia-osztrák háborúban elpusztultak a sziget szakrális épületei, a kolostornak is csak romjai maradtak meg. A franciák távozása után a szigetet Alexander Poninski lengyel fejedelem vásárolta meg, és a meglehetősen lepusztult szigeten fenyőket, babérokat, citromfákat, ciprusokat kezdett ültetni. Még a kolostort is helyreállította és értékes, régi könyvtárral, több mint 4000 könyvvel és 200 kézirattal látta el. Az első és a második világháború azonban meghiúsította ezt az utolsó kísérletet a sziget hírnevének és jelentőségének helyreállítására. A második világháború végén, 1944 októberében, a szigeten háborús bűncselekmény történt horvát civil polgárok ellen. Miután a partizán egységek behatoltak Dubrovnikba, mindenféle tárgyalás nélkül a szigetre hurcoltak és megöltek 53 prominens dubrovniki horvát polgárt, akik között városi vezetők, tisztviselők, tanárok, kereskedők voltak.
Nevezetességei[szerkesztés]
A sziget északi oldalán egy kikötő és egy hajóépítő üzem található, délen pedig közvetlenül a tengerpart mellett egy erőd, amely az északkeleti oldalon található kolostorkomplexum maradványaival körülveszi a bencés templomot. A levéltári adatok szerint a bencés templomot és kolostort 1281-ben alapították és építették. A Raguzai Köztársaság bukásával és a franciák megérkezésével a kolostort elhagyták, és erőddé alakították át. A sziget közepén kertek találhatók, a legmagasabb csúcson (24 méter) pedig egy kápolnával ellátott torony található. A szigeten számos kápolna található a keresztút állomásaival. A sziget északnyugati végén osztrák erőd található, mellette pedig világítótorony.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Hrvatska enciklopedija – Daksa (horvátul)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Daksa című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
