Ugrás a tartalomhoz

Dag Solstad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dag Solstad
Született1941. július 16.
Sandefjord, Østlandet, Norvégia
Elhunyt2025. március 14. (83 évesen)
Oslo, Norvégia
Állampolgárságanorvég
Nemzetiségenorvég Norvég
HázastársaTherese Bjørneboe (1995. június 23. – 2025. március 14.)[1]
Foglalkozása
Kitüntetései
Lista
  • Mads Wiel Nygaard's Endowment (1969)
  • Språklig Samlings Literature Prize (1982)
  • az Északi Tanács Irodalmi Díja (1989)
  • Norwegian Critics Prize for Literature (1992)
  • Dobloug-díj (1996)
  • Gyldendal Prize (1996)
  • Brage Prize honorary award (1998)
  • Vestfolds Literature Prize (2001)
  • Aschehoug-díj (2004)
  • Brage Award for Fiction (2006)
  • Brage Prize (2006)
  • Swedish Academy Nordic Prize (2017)[2]
  • Neshornprisen (2019)[3]
Halál okahirtelen szívmegállás[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dag Solstad témájú médiaállományokat.
Az Oslo Bokfestival-on, 2010-ben

Dag Solstad (Sandefjord, 1941. július 16.[5][6][7][8] –‎ Oslo, 2025. március 14.[9][4]) norvég regényíró, novellista és drámaíró, akinek műveit 20 nyelvre fordították le.[10]

Solstad közel 30 könyvet írt, és ő volt az egyetlen szerző, aki háromszor kapta meg a Norvég Irodalmi Kritikusok Díját.[11] 1969-ben Mads Wiel Nygaards-díjjal, 1989-ben az Északi Tanács Irodalmi Díjával tüntették ki a Roman 1987-ért, 2006-ban pedig a Brage-díjjal az Armand V-ért.

Életrajza

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ole Modal Solstad kereskedő és Ragna Sofie Tveitan gyermekeként született. A művészeti vizsgát követően Kabelvågban(wd) tanárként és a Tiden című újság újságírójaként dolgozott. Ezután beiratkozott az Oslói Egyetemre, ahol a Profil című irodalmi folyóirat munkatársa volt.[12] Solstad 1965-ben debütált irodalmilag a Spiraler című novellagyűjteményével, amelyet az irodalmi modernizmus hatott,[13] és a következő évben teljes munkaidős íróként kezdett dolgozni.[12] Második könyve, a Svingstol szöveggyűjtemény 1967-ben jelent meg.[14] Az 1960-as évek végén Solstadra erős hatással volt Witold Gombrowicz lengyel emigráns író és strukturális gondolkodása, Solstad 1968-ban a Vinduet című irodalmi folyóiratban ismertette gondolatait.[14]

Solstad 1969-ben debütált regényíróként, az Irr! Grønt! című regényével. Az 1970-es években a maoista Munkáskommunista Párt tagja volt.[13] A politikai témák több ebből az időből származó művében is jelen vannak, például az 1971-es Arild Asnes, 1970 című regényében.[15]

Øystein Rottem(wd) 1997-től kezdődő irodalomtörténetében Solstad eddigi szerzőségének négy különálló szakaszát veszi figyelembe. A modernista szakaszt (1965–1971) egy realista szakasz (1974–1980) követte politikai aktivizmussal.[14] Munkái ebben a szakaszban a 25. septemberplassen (1974), a Kamerat Stalin, eller familien Nordby (1975) propagandajáték és a háborús trilógia (1977, 1978, 1980).[14] A harmadik szakaszt (1980–1990 után) az önbocsánatkéréssel járó időszaknak tekintik.[14] 1982-ben jelent meg a Gymnaslærer Pedersens beretning om den store politiske vekkelse som har hjemsøkt vårt land című regénye, amely az 1970-es évek elején egy politikailag aktív larviki tanárról szól; a Gymnaslærer Pedersen című filmadaptációt Hans Petter Moland(wd) rendező készítette 2006-ban. Solstad későbbi alkotásai közül több is tartalmaz autofikciós elemeket, ahol maga a szerző is jelen van szereplőként, vagy a történet részét képezik a fiatalkori események.[15]

Első házasságát Erna Irene Asp-el kötötte 1968-ban. 1983 és 1990 között Tone Elisabeth Melgård házastársa volt. 1995-ben feleségül vette Therese Bjørneboe(wd) újságírót, és így Jens Bjørneboe író veje volt.[12]

Solstad részmunkaidőben Berlinben, részmunkaidőben pedig Oslo Skillebekk(wd) negyedében élt. 2025. március 14-én halt meg, 83 éves korában.[16]

Regények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Irr! Grønt! (1969)
  • Arild Asnes, 1970 (1971)
  • 25. septemberplassen (1974)
  • Svik. Førkrigsår (1977)
  • Krig. 1940 (War. 1940; 1978)
  • Brød og våpen (Bread and Weapons; 1980)
  • Gymnaslærer Pedersens beretning om den store politiske vekkelse som har hjemsøkt vårt land (1982)
  • Forsøk på å beskrive det ugjennomtrengelige (1984)
  • Roman 1987 (Novel 1987; 1987)
  • Medaljens forside (The Front of the Medal; 1990)
  • Ellevte roman, bok atten (Novel 11, Book 18; 1992)
  • Genanse og verdighet (Shyness and Dignity; 1994)
  • Professor Andersens natt (Professor Andersen's Night; 1996)
  • T. Singer – (1999)
  • 16/07/41 – (2002)
  • Armand V. Fotnoter til en uutgravd roman (Armand V. Footnotes from an Unexcavated Novel; 2006)
  • 17. roman (Novel 17; 2009)
  • Det uoppløselige episke element i Telemark i perioden 1591-1896 : roman (2013)
  • Tredje, og siste, roman om Bjørn Hansen (2019)

Magyarul megjelent

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A mellékszereplő pillanata (Genanse og verdighet) – Polar Egyesület, Budapest, 2004 · ISBN 9632147227 · Fordította: Kertész Judit (Polar könyvek sorozat)
  • Regény 1987 (Roman 1987) – L'Harmattan, Budapest, 2020 · ISBN 9789634146827 · Fordította: Szilágyi Orsolya (Valahol Európában sorozat)
  • Tizenegyedik regény, tizennyolcadik könyv (Ellevte roman, bok atten) – Polar Egyesület, Budapest, 2024 · ISBN 9786155866487 · Fordította: Patat Bence
  • 17. regény (Bjørn Hansen 2.) (17. roman) – Polar Egyesület, Budapest, 2024 · ISBN 9786155866685 · Fordította: Patat Bence
  • Harmadik és utolsó regény Bjørn Hansenről (Tredje, og siste, roman om Bjørn Hansen) – Polar Egyesület, Budapest, 2026 · Fordította: Patat Bence

Egyéb írások és értékelés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jon Michelet(wd) regényíróval Solstad az 1982-es, 1986-os, 1990-es, 1994-es és 1998-as FIFA-világbajnokságok után könyvet adott ki.[11] Esszéíró is volt,[17] főleg az 1960-as és 1970-es években. Ebből az időszakból készült esszéi az Artikler om litteratur 1966–1981 (1981) című gyűjteményben, a következő évtized esszéi pedig a 14 artikler på 12 år (1993) címmel jelentek meg.[14]

PhD disszertációjában a Why So Big? A Literary Discourse Analysis of Dag Solstad's Authorship (Oslói Egyetem, 2009) Inger Østenstad különböző nézőpontokból érvel amellett, hogy Solstad Norvégia legnagyobb kortárs írója, és Dominique Maingueneau(wd) diskurzuselmélete az életmű, a recepció, a para- és a meta-szöveg azon összetevőinek elemzésére, amelyek Solstad esetében hozzájárulnak megalapozott nagyságához.[18] Peter Handke, Karl Ove Knausgård és Per Petterson, három kortárs író nagyra értékeli Solstado irodalmi kiválóságát.[19] A The Paris Review irodalmi magazin Solstad norvég irodalomban betöltött státuszát Philip Roth amerikai, Günter Grass német irodalomban betöltött státuszához hasonlította[17]; halála után Jonas Gahr Støre miniszterelnök minden idők egyik legjelentősebb norvég szerzőjének nevezte.[11]

Díjai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1969: Mads Wiel Nygaard's Endowment[20]
  • 1969: Norwegian Critics Prize for Literature, for Irr! Grønt![21]
  • 1982: Språklig samlings litteraturpris[20]
  • 1989: Nordic Council's Literature Prize[20]
  • 1992: Norwegian Critics Prize for Literature, for Novel 11, Book 18[21]
  • 1996: Dobloug Prize[20]
  • 1996: Gyldendalprisen[20]
  • 1998: Brage Prize Honorary Award[22]
  • 1999: Norwegian Critics Prize for Literature, for T. Singer[21]
  • 2004: Aschehoug Prize[23]
  • 2006: Brage Prize, for Armand V. Fotnoter til en uutgravd roman[22]
  • 2007: Vestfolds Litteraturpris[20]
  • 2017: Swedish Academy Nordic Prize[24]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ various authors. "Norsk biografisk leksikon" (norvég (bokmål) nyelven). Kunnskapsforlaget.
  2. ↑ "www.aftenposten.no/kultur/Dag-Solstad-far-Svenska-Akademiens-nordiske-pris-617384b.html".
  3. ↑ "Klassekampen" (norvég nyelven). 20–23. o.
  4. 1 2 NTB (2025. március 15.). "Forfatter Dag Solstad er død: – En av våre største". ABC Nyheter (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2025. március 15.
  5. ↑ "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2015. július 21.
  6. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  7. ↑ "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  8. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  9. ↑ Ingrid Hovda Storaas – Camilla Norli – Marie Golimo Kingsrød (2025. március 15.). "Dag Solstad er død". Verdens Gang (norvég nyelven). Vend Marketplaces. Hozzáférés: 2025. március 15.{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ "Solstad Dag". Aftenposten (norvég nyelven). 2010. november 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 9.
  11. 1 2 3 Oltermann, Philip (2025. március 17.). "Norwegian writer Dag Solstad dies aged 83". The Guardian. Hozzáférés: 2025. március 18.
  12. 1 2 3 Rottem, Øystein. "Dag Solstad". In Helle, Knut (ed.). Norsk biografisk leksikon (norvég nyelven). Oslo: Kunnskapsforlaget. Hozzáférés: 2015. május 24.
  13. 1 2 Hallberg, Ylva; Martorell, Jenny (2025. március 15.). "Författaren Dag Solstad är död". Dagens Nyheter (svéd nyelven). Hozzáférés: 2025. március 15.
  14. 1 2 3 4 5 6 Rottem, Øystein (1997). "Dag Solstad – tilværelsens utlending". Norges Litteraturhistorie. Etterkrigslitteraturen (norvég nyelven). Vol. 2. Oslo: Cappelen. 118–145. o. ISBN 82-02-16425-7.
  15. 1 2 "Forfatter Dag Solstad er død: – En av våre største". ABC Nyheter. 2025. március 15. Hozzáférés: 2025. március 16.
  16. ↑ "Dag Solstad er død". NRK (norvég nyelven). 2025. március 15. Hozzáférés: 2025. március 15.
  17. 1 2 Farsethås, Ane (2016). "Dag Solstad, The Art of Fiction No. 230". The Paris Review (217). Hozzáférés: 2025. március 18.
  18. ↑ Østenstad, Inger. "Why so big? A literary discourse analysis of Dag Solstad's authorship". www.hf.uio.no (norvég nyelven). Hozzáférés: 2020. szeptember 5.
  19. ↑ "Norway's Greatest Living Writer is Actually Dag Solstad". Literary Hub (amerikai angol nyelven). 2015. május 18. Hozzáférés: 2020. szeptember 5.
  20. 1 2 3 4 5 6 "Dag Solstad". Forlaget Oktober. Hozzáférés: 2025. március 18.
  21. 1 2 3 Huvenes, Fred; Bikset, Lillian (2025. március 6.). "Kritikerprisen". In Bolstad, Erik (ed.). Store norske leksikon (norvég nyelven). Hozzáférés: 2025. március 16.
  22. 1 2 Nilsen, Anne Grete (2024. december 19.). "Brageprisen". In Bolstad, Erik (ed.). Store norske leksikon (norvég nyelven). Hozzáférés: 2025. március 16.
  23. ↑ Strindberg, Lisa Kristin (2004. augusztus 26.). "Aschehoug-prisen til Solstad". NRK (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2025. március 18.
  24. ↑ "Svenska Akademiens nordiska pris - Svenska Akademien". www.svenskaakademien.se. Hozzáférés: 2020. szeptember 9.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dag Solstad című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dag_Solstad&oldid=29416483”