Dóczy József (szerzetes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dóczy József
Életrajzi adatok
Születési név Dóczy József
(Hegedűs József)
Született 1779. március 9.
Bodajk
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1856. március 5. (76 évesen)
Szentgotthárd
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1803. március 20.

Hivatal alperjel és spirituális Heiligenkreuzban
Hivatali idő 1843-

Dóczy József (Hegedűs József) (Bodajk, 1779. március 9.Szentgotthárd, 1856. március 5.) cisztercita rendi szerzetes, pap, tanár.

Élete[szerkesztés]

Dóczy János és Lelkes Éva fia volt. Tanult Székesfehérvárott, a retorikát Komáromban Doszlern bencés rendi szerzetes alatt, a filozófiát Pozsonyban végezte; azután a székesfehérvári papnevelőbe lépett; 1803. március 20-án pappá szentelték. Káplán volt Szenterzsébeten[1] en, Mucsinban,[2] Mágocson, Pécsett, Mozsgón (akkor Somogy megyéhez tartozott); plébános Bölcskén. Ekkor nevelőnek ment Batthyányi Antal grófhoz. Időközben a szerzetességhez érzett hivatást és 1813-ban Heiligenkreuzban (Ausztria) a ciszterci rendbe lépett. 1814. november 1-jén letette az ünnepélyes fogadalmat. Kezdetben Heiligenkreuzban az énekes fiúk elöljárója (praefectus) volt; majd hosszú ideig lelkészkedett Nagyfalván (Mogersdorf) Vas megyében. 1834-ben Szentgotthárdon magyar hitszónok lett. 1843-ban alperjelnek és spirituális lett Heiligenkreuzban, ahol az újoncokat és a többi növendéket a magyar nyelvre oktatta. Betegsége súlyosbodván Szentgotthárdra vonult, ahol mint gyóntató működött.

Munkái[szerkesztés]

  • Európa tekintete jelenvaló természeti, miveleti és kormányi állapotjában. Az egész munkához Európa földképe járul magyar nyelven. Bécs, 1829–31. Tizenkét kötetben. (IX. kötet: A magyar birodalmak. Magyar-, Horvát- és Tót- (Szlavónia) ország; a Határ-őrző ezredek vidékeivel, a Tengerparti kerülettel s Erdélyország.)
  • Magyarország tökélletes mutató-könyve. (Index topographicus.) U. ott, 1830. Térképpel.
  • A szent földi vándorló, az az Leeb Róbert cziszterczi szerzetes… utazása a szent földre és a sz. Gotthárdi cziszterczi rend régi birtokai visszanyerése. Esztergom és Pest, 1831.

Szeidemann Ferencz cziszterczi apát életrajzát irta a Tudományos Gyűjteménybe (1824. IX. 119. l.)

Kézirati munkái: Vestigia Cistercii florentis, 1815. a heiligenkreuzi könyvtárban. Rajzolatja a szent kereszti cistercita barátok klastromának alsó Ausztriában (vallis nemorosa) Ligetes völgy (Heiligen Kreiz), 1817. szinezett képpel. (Dobrovszky budapesti könyvkereskedő jegyzékében 1891. nov. 1 frt 50 kr.); Gazdaságbeli hasznos közlések 1825. és Vigasztaló levele Trattner Jánoshoz ennek fia, Tamás halála fölött.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Valószínűleg Nyugotszenterzsébeten, (esetleg Püspökszenterzsébeten)
  2. Valószínűleg a Tolna vármegyei Mucsi faluban

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Közegészségügyi statisztika száz esztendővel ezelőtt. Ismertetés In: Statisztikai Tudósító, 1935. jan. 8., 3. évfolyam 6. sz. 1-2. (Dóczy József: Európa tekintete természeti, miveleti és kormányi állapotjában. Béts, 1830, című munka Magyarországra vonatkozó részének ismertetése).