Dél-Erdély
.jpg)
Dél-Erdély Erdélynek a Marostól és a Nagy-Küküllő vonalától délre, a Székelyföldtől nyugatra eső történelmi területe.
Leírása[szerkesztés]
A terület lakói túlnyomórészt románok, kisebb részben szászok. Magyar lakossága nagyobb tömbökben Hunyad megyében, a Barcaságban és szórványokban él. Falvaik az egykori szász székek közé beékelődő Fehér vármegye (mely az 1775–1876 közötti években Felső-Fehér vármegye volt) területén találhatók.
Története[szerkesztés]
A Dél-Erdélyben élő magyarok eredete az Árpád-korra vezethető vissza. Letelepülésük valószínűleg összefügg a székelyek korai, 10–13. századi történetével, a középkorban a mainál jóval nagyobb területen éltek. Soraikat nagyrészt a 15–17. századi háborúk ritkították meg, ezt követően pedig a szórványokban nagyarányú asszimiláció volt. Az utolsó évszázadban a magyarság száma elsősorban a kialakuló bánya-és iparvidékeken nőtt meg, ahová Erdély különböző vidékeiről költöztek be. Ma már a régi szász városokban: Brassó, Medgyes, Nagyszeben, Segesvár is jelentősebb számú magyar él.
Dél-Erdély települései[szerkesztés]
A Székelyföld nyugati határa közelében[szerkesztés]
Távolabb[szerkesztés]
Segesvár és Almakerék vidékén[szerkesztés]
A Viza- és a Hideg-patak völgyében[szerkesztés]
A Hortobágy-patak völgyében, az Olt mellett és a Vöröstoronyi-szoros közelében[szerkesztés]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Alsórákos, Bethlen-kastély – romos állapotú
- Datk, Datki szurdokvölgy (természetvédelmi terület)
- Olthévíz, Haller–Kálnoky-kastély
- Ürmös, I. Rákóczi György vadászkastélya
- Halmágy, evangélikus templom
- Héjjasfalva 1849. július 31-én határában zajlott le a segesvári csata
- Fehéregyháza, a segesvári csata emlékműve
- Fehéregyháza – református temploma 1440-ben épült, gótikus stílusban, a 15. században ez volt a ferencesek kolostortemploma. 1721-ben Bethlen Kata javíttatta.
- Keresd, Bethlen-kastély
- Bólya, Bolyai Farkas és Bolyai János szülőfaluja
- Mihályfalva, Tóbiás kastély
- Vízakna, erődített református templom
- Vízakna, fürdő
- Kiskapus, evangélikus templom
- Kercisóra – ortodox templomát belülről a szászházi Grecu fivérek korabeli falfestményei borítják
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- Dél-Erdély, Délvidék a YouTubeon [1]
.svg){kind=small}