Dél-dunántúli Pirostúra
| Dél-dunántúli Piros Túra | |
 | |
| Az útvonal Bőszénfa külterületén, Töröcske közelében | |
| Információk | |
| Turistajelzés |  |
| Úttípus | turistaút |
| Karbantartó | Somogy Megyei Természetbarát Szövetség |
| Hossz | 322,9 km |
| Ország |
 Magyarország |
| Tájegység | Dunántúli-dombság |
| Végpontok | Szekszárd (autóbusz-állomás), Siófok (víztorony) |
| A turistaút hivatalos weboldala | |
A Dél-dunántúli Pirostúra (röviden DDP) egy túramozgalom, amely a Tolna, Baranya és Somogy vármegyék területén haladó, piros sávval jelzett útvonal bejárásával teljesíthető. A szekszárdi autóbusz-állomástól a siófoki víztoronyig tartó, Pécset és Kaposvárt is érintő útvonal hossza 322,9 km, a szintemelkedés összesen 5170 méter.
Az útvonal jelzéseinek, pecsételőhelyeinek karbantartója a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség.[1]
Története[szerkesztés]
A Piros Túra a Somogy, Tolna és Baranya megyei természetbarátok összefogásával valósult meg, az egyesületek közös munkájában kibővítették a Duna völgyéből induló piros sáv jelzésű vándorutat Kaposvártól a Balatonig. A jelenlegi túramozgalom a pecsételőkönyv 1996-os első kiadásával indult.[1] A korábbi változat amikor a túramozgalom Szekszárdtól Kaposvárig vezetett 1987-ben indult. Akkor jelent meg az első igazoló füzet, melyet a Baranya megyei természetbarátok adtak ki.
Útvonala[szerkesztés]
Érintett települések[szerkesztés]
- Tolna vármegye: Szekszárd, Szálka, Mőcsény (Zsibrik településrész is)
- Baranya vármegye: Ófalu, Mecseknádasd, Komló (Mecsekjánosi, Mecsekfalu és Sikonda városrészek), Pécs, Bükkösd, Dinnyeberki, Ibafa, Boldogasszonyfa (Antalszállás településrész)
- Somogy vármegye:Bőszénfa, Kaposvár (Töröcske városrész is), Magyaregres, Somogygeszti, Mernye (Mernyeszentmiklós településrész), Ecseny, Igal, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad, Miklósi, Zics, Nágocs, Andocs, Kapoly, Zala, Tab, Bábonymegyer, Siófok (Töreki városrész is)[2]
Szakaszai[szerkesztés]
Az útvonal három vármegyében, többnyire erdei utakon vezet. A Sárköz peremét alkotó Szekszárdi-dombságtól indul, a Mecsekben főként 400 méter felett, majd betyárok nyomain a Zselicben és Külső-Somogyban halad. Útközben a túrázó a két évezredes történetű pannon táj kulturális örökségeit is megismerheti, kezdve a rómaiaktól, a honfoglaló magyarokon, a hódító törökökön, és osztrákokon át, az évszázadok alatt betelepülőkig.
A túra időkorlátozás nélkül, gyalog teljesíthető tetszőleges megszakításokkal. A teljesítés elismeréséhez az igazolófüzetet a megfelelő bélyegzőhelyeken le kell pecsételtetni (pecsét hiányában egyéb módon igazolni, hogy a túrázó tényleg járt a helyszínen), majd a füzetet a túramozgalom irányítójához, a Somogy megyei Természetbarát Szövetséghez be kell küldeni. A sikeres teljesítőket az egyesület kitűzővel és jelvénnyel díjazza.[1]
| Sorszám | Szakasz kezdete | Szakasz vége | Táv |
|---|---|---|---|
| 1 | Szekszárd | Szálka | 16 km |
| 2 | Szálka | Mecseknádasd | 23,6 km |
| 3 | Mecseknádasd | Várvölgy | 18,1 km |
| 4 | Várvölgy | Kőlyuk | 16,2 km |
| 5 | Kőlyuk | Szentkút | 17,8 km |
| 6 | Szentkút | Bükkösd | 20,8 km |
| 7 | Bükkösd | Bőszénfa | 28,8 km |
| 8 | Bőszénfa | Kaposvár | 25 km |
| 9 | Kaposvár | Mernyeszentmiklós | 24 km |
| 10 | Mernyeszentmiklós | Somogyacsa | 22,7 km |
| 11 | Somogyacsa | Miklósi | 28,4 km |
| 12 | Miklósi | Kapoly | 21,3 km |
| 13 | Kapoly | Bábonymegyer | 21,2 km |
| 14 | Bábonymegyer | Siófok | 25,2 km |
| Összesen | 309,1 km | ||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Főoldal - Dél-Dunántúli Piros Túra. deldunantulipiros.hu. (Hozzáférés: 2019. január 29.)
- ↑ Szakaszok - Dél-Dunántúli Piros Túra. deldunantulipiros.hu. (Hozzáférés: 2019. január 29.)
További információ[szerkesztés]
- Az útvonal honlapja
- Hevesi Zoltán: Dél-Dunántúli Piros Túra. http://hevesiz53.blogspot.com/2009/09/del-dunantuli-piros-tura.html. (Hozzáférés: 2020. május 5.)