Dávid György
| Dávid György | |
| Született | 1889. október 2. Brăila |
| Elhunyt | 1949. március 17. (59 évesen) Nyárádszereda |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása | történész, szótáríró, tankönyvíró, pedagógus |
| Iskolái | Bethlen Gábor Kollégium |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dávid György (Brăila, 1889. október 2. – Nyárádszereda, 1949. március 17.) magyar történész, szótár- és tankönyvíró.
Élete[szerkesztés]
A Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett, Kolozsvárt református teológiát végzett és tanári képesítést szerzett, Szegeden bölcsészdoktorrá avatták. Tanított a szászvárosi Kuun Kollégiumban és a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, majd lelkész volt különböző falusi parókiákon. 1944-től a Kemény Zsigmond Társaság tagja.
Cikkeit, tanulmányait a Református Szemle, Székely Közélet, Brassói Lapok, Erdélyi Barázda közölte, egy ideig az Aranyosszék c. hetilap társszerkesztője. Népszerű munkája volt a Brassói Lapok kiadásában megjelent kétkötetes Román-magyar és magyar-román szótár (Brassó 1924) s a Román nyelvtan és gyakorlókönyv (Brassó 1925). Részt vett a népiskolák egységes tankönyveinek szerkesztésében. Történeti munkái közül kiemelkedik Az erdélyi református egyházközség XVII. századbeli képe (Marosvásárhely, 1931). Szülőföldjén szerzett tapasztalatait dolgozta fel Nagy Zoltánnal közösen írt Magyarok a Kárpátokon túl című könyvében (Kolozsvár, 1932).
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
