Dán Néppárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dansk Folkeparti
Dán Néppárt

Dansk Folkeparti Logo.svg
Mottó: Tryghed og Tillid (Béke és Bizalom)
Adatok
Elnök Kristian Thulesen Dahl
Frakcióvezető Peter Skaarup

Alapítva 1995. október 6.
Székház Christiansborg
1240 Koppenhága, Dánia
Ifjúsági tagozat Dansk Folkepartis Ungdom (DFU)
Tagok száma 12.064 ((2013)[1])

Ideológia szociálkonzervativizmus
nemzeti konzervativizmus euroszkepticizmus bevándorláselleneség
Politikai elhelyezkedés Jobboldal és Szélsőjobboldal között
Parlamenti jelenlét Folketing:
37 / 179
EP-frakció Európai Konzervatívok és Reformisták
Hivatalos színei kék, sárga
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dansk Folkeparti
Dán Néppárt
témájú médiaállományokat.

A Dán Néppárt (dánul: Dansk Folkeparti) egy szociálkonzervatívnacionalista politikai párt Dániában.

Az Európai Parlamentben az Unió a Nemzetek Európájáért képviselőcsoport sorait erősítette a 2009-2014-es ciklusig, ugyanis a párt 2014-ben már az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójába került. A 2005-ös parlamenti választásokon 13,3%-ot kapott, így a Folketing 179 képviselői helyéből 24-et szerzett meg. Az Anders Fogh Rasmussen vezette kormány tevékenységét kívülről támogatja.

Történelme[szerkesztés]

Első évek[szerkesztés]

A párt 1995. október 6.-án alakult meg miután Pia Kjærsgaard és Kristian Thulesen Dahl kiléptek a Dán Progresszív Pártból.[1] Az új párt elnöke 1996-ban Pia Kjærsgaard lett.[2] A Dán Néppárt volt az első olyan párt egy skandináv országban, amely a francia Új Jobboldal gondolatiskola szellemisége nyomán alakult meg és az észak-európai szélsőjobboldali mozgalmak hagyományaként. A párthoz köthető mozgalom volt a lutheránus Tidehverv (Idők fordulata) és a hozzá kapcsolódó újság emellett a szélsőjobboldali értelmiségieket tömörítő Den Danske Forening (Dán Szervezet) és a Progresszív Párt konzervatív szárnya.

A párt első megmérettetésére az 1997-es dániai helyhatósági választáson került sor, ahol a párt a Dán Szociáldemokrata Párt néhány fellegvárában aratott győzelmet. A megyei közgyűlésekben és a helyi önkormányzatokban az ötödik legerősebb párt lett. Az 1998-as dániai parlamenti választáson a párt 7,4%-kal 13 mandátumot szerzett és az ötödik legerősebb párt lett a Folketingben. A választás nagy vesztese a Konzervatív Néppárt és a Progresszív Párt voltak.

2001-2011: Konzervatív-liberális koalíció[szerkesztés]

A párt a 2001-es dániai parlamenti választáson a harmadik legerősebb párt lett. A választási kampány alatt Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök-jelöltségét támogatták, aki megnyerte a választást. A DN tagja lett a Rasmussen vezette liberális Venstre és a jobbközép Konzervatív Néppárt koalíciójának. A párt javaslatára radikálisan szigorítottak a bevándorlási politikán, amivel Európa legszigorúbb bevándorlási törvényét hozta meg a kormány.[3]

Ideológia[szerkesztés]

Bevándorlás[szerkesztés]

A párt elutasítja a multikulturális társadalmat és Dánia többnemzetiségűvé válását.[4] Pia Kjærsgaard egykori pártelnök kifejtette, hogy nem akarja hogy Dánia multikulturális és többnemzetiségű legyen. Szerinte a multikulturalizmus nemzeti katasztrófát jelentene az országnak.[5] A párt drasztikusan csökkentené a nem nyugat-európai országokból érkező bevándorlást, ellenzi az iszlamizálódást és a bevándorlók kulturális asszimilálást támogatják.[6]

Belpolitika[szerkesztés]

A párt szigorúbb büntetést sürget a szexuális bűncselekmények, gondatlan járművezetés és az állatkínzás vonatkozásában. Támogatják, hogy Dánia államformája továbbra is parlamentáris monarchia legyen illetve a jelenleg hatályos alkotmányt is. Változtatni akar a Dán Büntető Törvénykönyvön. Eltöröltették a gyűlöletbeszéd és az istenkáromlás büntetését.[7][8]

Külpolitika[szerkesztés]

A párt fontosnak tartja Dánia szuverenitását az Európai Unióval szemben, ellenzik Törökország csatlakozását és kitart a dán korona fizetőeszköz megtartása mellett.[9] A párt követeli, hogy nemzetközi szinten ismerjék el Tajvan függetlenségét.[10] Tajvan és Kína közti vitákban a párt Tajvan mellett szokott kiállni. 2007-ben a párt elutasította Koszovó függetlenségét és Szerbia álláspontja mellett állt ki.[11]

Vitatott ügyek[szerkesztés]

Miután az ő javaslatukra a kormány szigorított a bevándorlási politikán, több kritikát is kapott a párt. A szociáldemokraták vezette svéd kormánytól, Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosától, az Európa Tanács emberi jogi biztosától. A svéd kormány kritikájára Pia Kjærsgaard azt válaszolta, hogy "ha ők Stockholmot, Göteborgot vagy Malmöt Skandináv Bejrúttá akarják változtatni beleértve a klán háborúkkal, becsületgyilkosságokkal, csoportos nemi erőszakokkal, akkor hagyják csak, hogy ezt tegyék. Mi bármikor le tudjuk zárni az Øresund hídat.""[12]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Dansk Folkeparti. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  2. Historie. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  3. Denmark's immigration issue. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  4. Principprogram. Dansk Folkeparti
  5. "Världens lyckligaste folk". 1 September 2009, TV4.
  6. Halt on non-Western immigration proposed. The Copenhagen Post. [2010. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. DF vil af med racismeparagraf”, dr.dk, 2003. június 18. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 4.) 
  8. MEN: Ytringsfrihedens historie i Danmark (2016) 
  9. EU-politik (Danish nyelven). Dansk Folkeparti. [2010. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  10. Pia Kjærsgaard: DF arbejder for Taiwan (Danish nyelven). Dansk Folkeparti. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
  11. DF siger nej til, at regeringen anerkender Kosovo”, Jyllands-Posten, 2007. december 9. (Hozzáférés ideje: 2010. november 18.) (Danish nyelvű) 
  12. Denmark's immigration issue. (Hozzáférés: 2018. január 10.)