Czóbel Minka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czóbel Minka
Élete
Született1855. június 8.
Anarcspuszta
Elhunyt1947. január 17. (91 évesen)
Anarcspuszta
SírhelyAnarcspuszta
Nemzetiségmagyar magyar
SzüleiCzóbel Imre
Vay Evelina
Rokonaibáró Orczy Lőrinc, Mednyánszky László
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)szabadvers, regény, verses regény
Irodalmi irányzatszimbolizmus, dekadencia
Első műveNyírfa lombok (1890.)
Fontosabb műveiPókhálók (1906.)
A fekete lovas (1914.)
Báthory Erzsébet (1941.)
Hatottak ráJókai Mór, Justh Zsigmond
Czóbel Minka aláírása
Czóbel Minka aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Czóbel Minka témájú médiaállományokat.

Balogfalvi Czóbel Minka (Anarcs, 1855. június 8. – Anarcs, 1947. január 17.) magyar költőnő, a szimbolizmus első hazai képviselője.

Élete[szerkesztés]

Nagybirtokos család gyermekeként született a Szabolcs megyei Anarcson, felmenői közt találjuk Orczy Lőrincet, a generális-költőt, aki Bessenyeiék felvilágosodott mozgalma mellé állt. Szülei balogfalvi Czóbel Imre és gróf Vay Evelina, testvérei István és Emma.[1]

Beutazta Európát, a párizsi Sorbonne-on is hallgatott órákat. A századfordulóra családja elszegényedett. Az 1910-es évektől alig mozdult ki falujából, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy még életében elfeledték Czóbel Minkát, a századfordulós modern líra és Ady Endre egyik előfutárát.

Sógora, Mednyánszky László festőművész biztatására kezdett írni. Később szintén ő mutatta meg írásait Jókai Mórnak és Justh Zsigmondnak. Kedvező kritikákat kapott, így 1890-ben megjelent első verseskötete Nyírfa lombok címmel.

Elsők közt írt Magyarországon szabadverseket és vette át a francia dekadensek stílusát, emiatt a Nyugat egyik előfutárának tartják. Hegedüs Géza szerint lírájában talán éppen szabadversei a legszínesebbek és legzeneibbek.[2] Mire ötvenéves elmúlt, Ady olvasta néhány művét és úgy nyilatkozott róla, hogy nem igazán érti, ezért nem tud lelkesedni érte. A Nyugat köre, bár sokan az előfutáruknak tartották, csupán vonakodva s félszavakban ismerte el költészetének értékeit.

Kihasználva, hogy szinte anyanyelvi szinten beszélt franciául, angolul és németül, számos műfordítás köthető nevéhez. Ő fordított először hazánkban Verlaine-verseket. Magyarról németre fordította Az ember tragédiáját, angolra Petőfi több költeményét.

Verseskötetei[szerkesztés]

A Kakukfüvek (1901) borítója

Nyolc verseskötete jelent meg:

Prózai munkái[szerkesztés]

Drámái[szerkesztés]

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Nyírfa lombok; Révai, Bp., 1890
  • Hafia; Grill, Bp., 1891
  • Újabb költemények; Singer-Wolfner, Bp., 1892
  • Maya; Singer és Wolfner, Bp., 1893
  • Fehér dalok; Singer-Wolfner, Bp., 1894
  • A virradat dalai; Franklin Ny., Bp., 1896
  • La migration de l'âme (Lélekvándorlás?); franciára ford. Melchior de Polignac, ill. H. Buttner; Ollendorff, Paris, 1897
  • Donna Juanna. Regényes költemény; Singer-Wolfner, Bp., 1900
  • Kakukfüvek. Költemények 1890–1900; Athenaeum, Bp., 1901
  • Opálok. Költemények; Franklin, Bp., 1903
  • Pókhálók; Singer-Wolfner, Bp., 1906 (Modern magyar könyvtár)
  • Két arany hajszál. Regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1908
  • Az erdő hangja; Singer-Wolfner, Bp., 1914
  • A magyar nép nótáskönyve a bölcsőtől a sírig; Felsőszabolcsi Ny., Kisvárda, 1943
  • Boszorkány-dalok; vál., utószó Pór Péter, bev. Weöres Sándor; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Pókhálók; utószó Márton László; Jelenkor, Pécs, 2000 (Millenniumi könyvtár)
  • Hullámzó fény; Kertész Zoltánné elemzéseivel, bev. Madár János; Önkormányzat, Anarcs, 2005
  • Két arany hajszál. Regény; Napvilág, Bp., 2013

Magánélete[szerkesztés]

Sosem ment férjhez; bensőséges levelezést folytatott Justh Zsigmond íróval. Később a berlini származású Büttner Helén festőművésszel élt együtt, közös sírban nyugszanak.[3]

Emlékezete[szerkesztés]

„Esik eső sűrű cseppje, sötét felhők alatt,
Szomorúan verdesi a ragyás csárda falat.
Tört ablakon süvít a szél, benn egy csonka lámpa,
Meg-meg inog hosszú drótján, füstös már a lángja.

Vendég ide, hogy is jönne, ily cudar időbe'
A vén csaplárné is alszik, ott a kármentőbe'.
Hej! mert olyan jómadarak, most már nem is járnak,
Mind elpusztult, régen vége a betyárvilágnak.

Ámde mégis ajtó nyílik, , lassan belép rajta
Őszült ember, meglátszik, hogy régi betyár fajta,
A csaplárné meg nagyot néz, hogy még egyszer hallja:
Száz szál gyertyát, száz itce bort, ide az asztalra!
A vén betyár egyre ordít, fokosát forgatja,
Kocsmárosné! Száz szál gyertyát,
Száz itce bort, ide az asztalra!”

- Száz szál gyertyát ! c. költeménye
  • Szatmárcsekén alapfokú művészetoktatási intézményt neveztek el róla.
  • Anarcson róla nevezték el a község iskoláját és síremléket és mellszobrot állítottak tiszteletére.
  • Fráter Loránd által megzenésített költeménye, a Száz szál gyertyát! az egyik lekedveltebb magyar nóta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 3. kötet. Czóbel (balogfalvi). Arcanum, 1912. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  2. ↑ Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka Czóbel Minka[halott link], mek.oszk.hu
  3. ↑ Németh Ványi Klári: Czóbel Minka, a tündérboszorkány. Nők Lapja, LXXIII. évf. 29. sz. (2022. július 20.) 52–53. o. ISSN 0029-0963

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Leszler József - Nótakedvelőknek, Zeneműkiadó, Budapest, 1986 ISBN 963-330-599-3 p. 78.
  • Pécsi Emőke: Pókhálóba szőtt szubjektum. A női szubjektivitás sajátosságai Czóbel Minka irodalmi alakjának és elbeszélő prózájának érintkezési pontjain = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, p. 68-81. ISBN 978-963-9605-73-2
  • Kiss Margit: Czóbel Minka és a Nyírség; Orosz Ny., Nyíregyháza, 1941 (A Bessenyei Társaság kiadványai)
  • Kiss Margit: Czóbel Minka; Lehotai Ny., Debrecen, 1942
  • Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége; Akadémiai, Bp., 1971 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Danyi Magdolna: Czóbel Minka; Hungarológiai Intézet, Újvidék, 1981 (Irodalomtudományi dolgozatok)
  • Kis Margit: Czóbel Minka, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1980.
  • Czóbel Minka: Boszorkány-dalok, Bp., Szépirodalmi, 1974., Előszó: Weöres Sándor p. 5-8., Utószó: Pór Péter p. 241-263.
  • Czóbel Minka: Kakukfüvek, Költemények 1890-1900, Bp., Athenaeum Rt., 1901., Előszó: Endrődi Sándor p. V-VII.
  • Márton László: A csúnya tündér In: Czóbel Minka: Pókhálók, Pécs, Jelenkor, 2000., p. 137-141. (bibl. p. 141-142.)
  • Szepesi Attila: Az anarcsi boszorkány
  • Czóbel Minka Mándokon, mandokivendeghaz.hu
  • A szatmárcsekei intézmény honlapja
  • Anarcs.hu költőnőről szóló cikke, írta: László Anett
  • Bozók Ferenc: Czóbel Minkára gondolok; Ezredvég, 2008. december
  • Hullámzó fény; Kertész Zoltánné elemzéseivel, bev. Madár János; Önkormányzat, Anarcs, 2005
  • "Jövőm emléke, múltamnak árnya". In memoriam Czóbel Minka; szerk. Mercs István; Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, Nyíregyháza, 2008 (Modus hodiernus)
  • Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013
  • Németh Ványi Klári: Anarcsi boszorkányok. A javasasszony igaz története a Nyírségből; Kalligram, Bp., 2014
  • Különben roppant kedvesek. Czóbel Minka halálának 70. évfordulójára; szerk., szöveggond. Deák-Takács Szilvia; Példa Képfőiskola Kortárs Művészeti Alapítvány, Hernádkak, 2017 (Spanyolnátha könyvek)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Czóbel_Minka&oldid=25114676”