Czumbel Lajos
| Czumbel Lajos | |
| Született | 1891. augusztus 12. Szaniszló |
| Elhunyt | 1967. február 26. (75 évesen) Szatmárnémeti |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pap |
| Sírhelye | Szatmárnémeti, a híd melletti római katolikus temető, papok parcellája |
| szatmár–nagyváradi ordinárius | |
| Vallása | római katolikus egyház |
| Pappá szentelés | 1915 |
| Hivatal | egyesített Szatmár–Nagyváradi római katolikus egyházmegye ordináriusa (Scheffler János püspök első helyettese) |
| Hivatali idő | 1950–1951 és 1956–1967 (öt év börtönre ítélték a kommunista hatóságok) |
| Elődje | Scheffler János (megyéspüspök) |
| Utódja | börtönévei alatt: Szvoboda Ferenc (titkos ordinárius) Sipos Ferenc (ordinárius) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dr. Czumbel Lajos (Szaniszló, 1891. augusztus 12. – Szatmárnémeti, 1967. február 26.) az egyesített Szatmár–Nagyváradi római katolikus egyházmegye ordináriusa, teológiai egyetemi tanár, a filozófia doktora, kanonok.[1]
Pályafutása[szerkesztés]
1909-ben érettségizett Szatmárnémetiben, majd papneveldébe került. Tanulmányait 1915-ben megszakította a világháború miatt. Ez év májusában szentelték pappá Szatmárnémetiben. Később Innsbruckban folytatta tanulmányait. 1916-ban teológiai doktorátust szerzett.
Hazatérve Mezőpetriben és Nagybányán volt káplán. 1917-től teológiai egyetemi tanár volt Szatmárnémetiben a püspöki papnevelő intézetben, majd tanulmányi felügyelő. 1918 és 1926 között főgimnáziumi tanár, 1931 és 1941 között Felsőbánya plébánosa. 1937-től Nagyváradon kanonok is (1941-ig), a Magyar Párt vezéralakja, az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. 1941-től Máramarosszigeten plébános. 1942-től a székesegyház kanonokja, 1943 és 1951 között plébánosa, címzetes apát. Miután bezárták a szemináriumot, részt vett a Titkos Szeminárium és Theológia megszervezésében. 1945-ben letartóztatták néhány hónapra.
Az 1948-ban újra összevont szatmár–nagyváradi egyházmegye püspökének, annak akadályoztatása miatt szükséghelyettese, majd 1950-től titkos ordinárius, a száműzetésbe vetett Scheffler János helyett vezette az egyházmegyét.
1951-ben letartóztatták. Három évig a hírhedt máramarosszigeti-felsőbányai börtönökben őrizték, aztán magánzárkába került és megjárta a jilavai megsemmisítő börtönt (itt halt meg Scheffler János vértanú-püspök is) és a bărăgani puszta Bumbacar börtöntelepét is. 1956 február 8-án szabadult, és újra átvette Szvoboda Ferenctől az egyházmegye vezetését, amit haláláig megtartott.
Művei[szerkesztés]
- Éljen a munka. Szatmárnémeti, 1919[2]
- Kell-e nekünk a szociáldemokrácia? Uo., 1919
- Román nyelvtan gyakorlatokkal és olvasmányokkal. Kolozsvár, 1921
- Katholikus hitvédelem. Uo., 1923
- Katholikus erkölcstan. Uo., 1923
- A kereszt útján. Nagyböjti elmélkedések. Szatmárnémeti, 1926. (2. kiad. Bp., 1927)
- Spirago, Franz: Felnőttek katekizmusa. Erkölcstan. A X. ném. kiad. után ford., átd. és s.a.r. Uo, 1928
- Betlehem. Karácsonyi pásztorjáték. Uo., 1928
- A tökéletes élet. Írta Tanquerey Adolphe. Ford. Paris-Roma, 1932
- Május kirnője. Elmélkedések Szűz Máriáról. Ford. Nagybánya, 1934
- A Katolikus lexikon számára német és francia szakirodalmat fordított.
- Szerkesztette (1918. január. 31 és szeptember 12. között) a Szatmári Hírlapot, 1929-30 között a Katholikus Élet munkatársa, 1931. január és december között főszerkesztője is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2010. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/C/Czumbel.html
Források[szerkesztés]
- A Magyar katolikus lexikon szócikke róla: [1]
- Bura László: Arcképek a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyéből (Muhi Sándor grafikáival), Szatmári Római Katolikus Püspökség (nagyváradi Kolbe Kiadó nyomdája), Szatmárnémeti, 1998
További információk[szerkesztés]
- Erdély arcai és harcai. Erdélyi katolikus főpapok a szekuritáté irattárának tükrében; szerk. Kassai Ildikó, tan. Dobes Fürtös Andrea; Unicus Műhely–Hittel a Nemzetért Alapítvány, Bp., 2018
.svg){kind=small}