Czuba-Durozier-kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Czuba-Durozier kastély szócikkből átirányítva)
Czuba-Durozier-kastély
A Péter-Pál utca felől
A Péter-Pál utca felől
TelepülésBudafok
Cím1221 Budapest, Péter Pál u 2–4. Plébánia utca 11.
Építési adatok
Építés éve18841887
Építési stílusromantika
Hasznosítása
Felhasználási területtársasház
TulajdonosBudapest XXII. kerülete
Alapadatok
Teljes terület1067 m²
Elhelyezkedése
Czuba-Durozier-kastély (Budapest)
Czuba-Durozier-kastély
Czuba-Durozier-kastély
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 19° 02′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 19° 02′ 04″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Czuba-Durozier-kastély témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Czuba–Durozier kastély (vagy ~ villa) egy romantikus stílusban épült családi villa (kastély) Budapest XXII. kerületében, az egykori Budafok történelmi központjától, a Savoyai Jenő tértől pár háznyira a Péter-Pál utca elején.

Története[szerkesztés]

A saroktorony díszes zárterkélye oldalról

Az épületet W. H. Czuba-Durozier Magyarországra települt francia iparos építtette maga és családja számára, melynek pincéjében konyakgyárat hozott létre Ulbrich Gyulával közösen.

A kastély 1884 és 1887 között készült el a francia romantikus építészet stílusjegyeinek felhasználásával.

Czuba-Durozier 1920-as években bekövetkezett halála után a gyár is hamar megszűnt, az épületet pedig a család eladta. Az ezt követő többszöri tulajdonosváltások végén Bathó Kálmán budafoki közjegyzőé lett, tőle vették el és államosították 1950-ben, mikor Budafokot Budapesthez csatolták.

Előbb 8, majd 16 lakásos társasházzá alakították. A szocializmusra jellemző „műgonddal” végzett felújítások során az egykori díszítőelemek szinte mind megsemmisültek, eltűntek, vagy lefestették őket. A benne található lakások ma már korszerűtlennek minősülnek.

Leírása[szerkesztés]

A Plébánia utca felől

Az épület három oldalával szabadon álló telken áll, amit teljesen kitölt. Oldalait a Péter-Pál utca, a Pint utca és a Plébánia utca határolják.

Keleti homlokzata egyemeletes, délkeleti sarkán háromemeletes toronnyal, északkeleti sarkán kétemeletes, oromzatos sarokrizalittal. A főhomlokzaton változatos kialakítású ablakok sorakoznak kivétel nélkül neoreneszánsz vakolatdíszítésű keretekben. Az itt kialakított szoborfülkék ma már mind üresek.

A kevés máig megmaradt díszítések közül a kovácsolt vas korláterkélyek illetve a háromemeletes torony első emeleti zárt erkélyének ablaka fölötti, díszesfríz a legfeltűnőbb. Utóbbiban két, kandelábert tartó szfinx között található egy liliomos, koronás címerpajzs.

A főhomlokzat sarokrizalitjait összekötő szárny zárópárkánya fölött szakaszolt baluszteres korlát fut. A Péter Pál utcai szárny egyemeletes, a saroktorony utáni részen egyszerűbb kialakítású. Földszinti része simára vakolt, az emeleten vakolatdíszes keretbe épített ablakok találhatók. „Hátsó” homlokzatát a későbbi felújítások során teljesen elbontották, az ma egy sima, dísztelen fal.

A Plébánia utca felől található az egykori főbejárat, ahová lovasszekérrel is be lehetett hajtani. Ezen az oldalon a kőfal kerítés fut, ebben található a hornyolt, boltíves kapu, amit két kőoroszlán őriz a kapu két sarkán. Az udvari homlokzat egykor kváderezve volt, ám ennek ma már semmi nyoma.

Az épület műemléki védettséget élvez. 2022 végén romos állapotban volt.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tamás Katalin: Az egykor gyönyörű magyar kastély ma kétségbeejtő látvány: konyakgyár is működött a pincéjében. femina.hu (2022. december 15.) (Hozzáférés: 2023. június 10.)

Források[szerkesztés]