Czuba-Durozier-kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Czuba–Durozier kastély szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Czuba-Durozier-kastély
A Péter-Pál utca felől
A Péter-Pál utca felől
Cím 1221 Budapest, Péter Pál u 2–4.
Építési adatok
Építés éve 18841887
Építési stílus romantika
Hasznosítása
Felhasználási terület társasház
Tulajdonos Budapest XXII. kerülete
Alapadatok
Teljes terület1067 m²
Elhelyezkedése
Czuba-Durozier-kastély (Budapest)
Czuba-Durozier-kastély
Czuba-Durozier-kastély
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 19° 02′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 19° 02′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Czuba-Durozier-kastély témájú médiaállományokat.

A Czuba–Durozier kastély (vagy ~ villa) egy romantikus stílusban épült családi villa (kastély) Budapest XXII. kerületében, az egykori Budafok történelmi központjától, a Savoyai Jenő tértől pár háznyira a Péter-Pál utca elején.

Története[szerkesztés]

A saroktorony díszes zárterkélye oldalról

Az épületet W. H. Czuba-Durozier Magyarországra települt francia iparos építtette maga és családja számára, melynek pincéjében konyakgyárat hozott létre Ulbrich Gyulával közösen.

A kastély 1884 és 1887 között készült el a francia romantikus építészet stílusjegyeinek felhasználásával.

Czuba-Durozier 1920-as években bekövetkezett halála után a gyár is hamar megszűnt, az épületet pedig a család eladta. Az ezt követő többszöri tulajdonosváltások végén Bathó Kálmán budafoki közjegyzőé lett, tőle vették el és államosították 1950-ben, mikor Budafokot Budapesthez csatolták.

Előbb 8, majd 16 lakásos társasházzá alakították. A szocializmusra jellemző „műgonddal” végzett felújítások során az egykori díszítőelemek szinte mind megsemmisültek, vagy eltűntek, vagy lefestették őket. A benne található lakások ma már korszerűtlennek minősülnek.

Leírása[szerkesztés]

A Plébánia utca felől

Az épület három oldalával szabadon álló telken áll, amit teljesen kitölt. Oldalait a Péter-Pál utca, a Pint utca és a Plébánia utca határolják.

Keleti homlokzata egyemeletes, délkeleti sarkán háromemeletes toronnyal, északkeleti sarkán kétemeletes, oromzatos sarokrizalittal. A főhomlokzaton változatos kialakítású ablakok sorakoznak kivétel nélkül neoreneszánsz vakolatdíszítésű keretekben. Az itt kialakított szoborfülkék ma már mind üresek.

A kevés máig megmaradt díszítések közül a kovácsolt vas korláterkélyek illetve a háromemeletes torony első emeleti zárt erkélyének ablaka fölötti, díszesfríz a legfeltűnőbb. Utóbbiban két, kandelábert tartó szfinx között található egy liliomos, koronás címerpajzs.

A főhomlokzat sarokrizalitjait összekötő szárny zárópárkánya fölött szakaszolt baluszteres korlát fut. A Péter Pál utcai szárny egyemeletes, a saroktorony utáni részen egyszerűbb kialakítású. Földszinti része simára vakolt, az emeleten vakolatdíszes keretbe épített ablakok találhatók. „Hátsó” homlokzatát a későbbi felújítások során teljesen elbontották, az ma egy sima, dísztelen fal.

A Plébánia utca felől található az egykori főbejárat, ahová lovasszekérrel is be lehetett hajtani. Ezen az oldalon a kőfal kerítés fut, ebben található a hornyolt, boltíves kapu, amit két kőoroszlán őriz a kapu két sarkán. Az udvari homlokzat egykor kváderezve volt, ám ennek ma már semmi nyoma.

Az épület ma műemléki védettséget élvez, műszaki állapota megfelelő, bár lakásai ma már korszerűtlennek számítanak.

Források[szerkesztés]