Cymothoa exigua

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyelvevő rák
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Alosztály: Eumalacostraca
Öregrend: Peracarida
Rend: Ászkarákok (Isopoda)
Alrend: Cymothoida
Öregcsalád: Cymothooidea
Család: Cymothoidae
Nem: Cymothoa
Faj: C. exigua
Tudományos név
Cymothoa exigua
(Schiødte & Meinert, 1884)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyelvevő rák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyelvevő rák témájú kategóriát.

A nyelvevő rák egy parazita ászkarák a Cymothoidae családból élősködő rák, amely a Lutjanus guttatus nevű hal nyelvén élősködik. A kopoltyúnyílásokon hatol be a hal szájüregébe, első három pár lábával a nyelv tövéhez rögzíti magát; míg a nőstények a nyelvhez rögzülnek, addig a hímek a kopoltyúívekre. Ezután addig szívja belőle a vért, amíg az teljesen el nem sorvad; ezután a nyelvcsonkhoz rögzülve teljesen átveszi a nyelv funkcióját, és a hal táplálékának egy részét elfogyasztja.[1] A nyelv elsorvasztásán kívül más kárt nem tesz a gazdaállatban.[2] A Cymothoa exigua az egyetlen ismert parazita, amely képes átvenni egy szerv funkcióját.

A Lutjanus guttatus a kaliforniai tengerpart közelében él. 2005-ben az Egyesült Királyságban is kifogtak egy egyedet, szájában parazitával.[3]

A nőstények 8–29 mm hosszúak, és 4–14 mm szélesek, ezzel szemben a hímek 7,5–15 mm hosszúak és 3–7 mm szélességűek.[4]

Viselkedés[szerkesztés]

Első pár lábukon található karmaikat használva, megsértik a gazdafajuk nyelvében található ereket, ezzel pedig azt okozzák, hogy vér hiányában a nyelv elhal. A parazita ezt követően átveszi a nyelv funkcióját, azáltal, hogy hozzárögzül a nyelvcsonk izmaihoz.[5] Más kárt nem okoz a gazdatestben,[1] bár Lanzing és O'Connor arról számolt be, hogy egyes esetekben a C. exiguaval parazitált halak lesoványodnak. Átvéve a nyelv funkcióját, áldozatuk vérével és termelt nyálkájával táplálkoznak. Ez az egyetlen ismert eset, hogy egy parazita átveszi gazdateste egy szervének funkcióját.[1] Mikor a gazdahal elpusztul, a C. exigua kis idő elteltével leválik a nyelvcsonkról, és elhagyja áldozata szájüregét, majd rátelepül a hal testének külső felszínére. Az viszont, hogy mi történik ezután a parazitával a vadonban, nem ismert.  

Számos Cymothoa fajt azonosítottak eddig,[6] és csak a Cymothoidae családba tartozó ászkarákfajok ismertek, mint olyanok, akik képesek átvenni áldozatuk egy szervének funkcióját. Más ászkarákfajok is ismeretesek, melyek képesek eképpen parazitálni áldozatukat, például a C. borbonica[7] és a Ceratothoa imbricata[8]. A különböző Cymothoidae családba tartozó nemek a gazdatest eltérő testrészeihez történő kapcsolódáshoz adaptálódtak, így vannak pikkelyekhez, szájhoz, kopolytyúkhoz kötődő taxonok.

Elterjedés[szerkesztés]

A C. exigua széles elterjedési területtel büszkélkedhet. Megtalálható a Kaliforniai-öböltől egészen a Guayaquil-öbölig az Atlanti-óceában. Eddig példányait 2-60 méter mélységben találták meg. Jelenlegi ismereteink szerint nyolc halfajt parazitál, két rendből, négy családból. Ezek közül hét faj a Perciformes rend tagja (3 Lutjanidae, 1 Haemulidae és 3 Sciaenidae faj), míg egy az Atheriniformes renbe (Atherinidae faj) tartozik.

2005-ben az Egyesült Királyságban találtak egy Lutjanus campechanus egyedet, mely szintén fertőzött volt a parazitával. Ennek következtében felmerült a kérdés, hogy, ha a C. exigua eredetileg a Kaliforniai-öbölben fordul elő, akkor a faj élőhelyének a kibővülése eredményezte ezt,[9] az eredeti előfordulási helytől történő távoleső megfigyelést, vagy más okok állnak ennek hátterében. Viszont, ez az eset egyedülinek számít az Egyesült Királyság területén,[10] ezért azt valószínűsítik, hogy nem a faj további terjedésével állunk szemben.

Szaporodás[szerkesztés]

Nem sok tudással rendelkezünk jelenleg a C. exigua életciklusát tekintve. A faj ivari dimorfizmust mutat. Fejlődése kezdetén, rövid ideig, a vízben szabadon mozgó életmódot folytat,[1] majd ez a kezdetleges fejlettségű alak valószínűleg hozzákötődik halak kopoltyújához, és hímmé alakul. Ezt követően, fejlődésük előrehaladtával nőstényekké válnak, és ha két ellentétes nemű egyed tartózkodik egy időben, egy kopoltyún, akkor végbemehet a párzás. Ezután a megtermékenyített peték a nőstény marsupiumában fejlődnek.[11] Ha két hím tartózkodik egy helyen, viszont nincs jelen nőstény, a párzás megtörténte érdekében, az egyik hím nősténnyé tud alakulni, miután elérte a 10 mm-es testhosszt.[12] A párzás után, a nőstények áldozatuk szájüregébe veszik útjukat, ahol első pár lábukkal megkapaszkodnak a gazdaállat nyelvén.

Emberekre kifejtett hatás[szerkesztés]

A C. exigua nem veszélyes az emberre, leszámítva persze azokat az eseteket, mikor eltávolítják gazdafajának testéről, és kézbe fogják.[13]

Puerto Ricoban volt egy bírósági ügy, ahol egy személy megvádolt egy bevásárlóközpontot azzal, hogy az álataluk árult sügérben talált egy C. exigua egyedet, és miután elfogyasztotta a hallal egyetemben, megmérgeződött, állítása szerint a C. exigua miatt. Ezt követően viszont a vádat ejtették, ugyanis a C. exigua nem mérgező az emberek számára, sőt egyes helyeken az étrend részét képezi.[14]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Brusca, R. C.; Gilligan, M. R. (1983). "Tongue replacement in a marine fish (Lutjanus guttatus) by a parasitic isopod (Crustacea: Isopoda)" (PDF). Copeia. 3 (3): 813–816. doi:10.2307/1444352. JSTOR 1444352. Archived from the original (PDF) on 2019-07-19.
  2. R. C. Brusca & M. R. Gilligan (1983). Tongue replacement in a marine fish (Lutjanus guttatus) by a parasitic isopod (Crustacea: Isopoda). Copeia 3, 813–816. o. DOI:10.2307/1444352.  
  3. Tongue-eating bug found in fish”, BBC News, 2005. szeptember 2. 
  4. Brusca, Richard C. (1981). "A monograph on the Isopoda Cymothoidae (Crustacea) of the Eastern Pacific" (PDF). Zoological Journal of the Linnean Society. 73 (2): 117–199. doi:10.1111/j.1096-3642.1981.tb01592.x
  5. Finley Sr, Reginald (8 March 2016). "The Tongue-eating Louse (cymothoa exigua)". Amazinglife. Archived from the original on 4 December 2018. Retrieved 3 December 2018.
  6. Thatcher, Vernon E.; de Araujo, Gustavo S.; de Lima, José T. A. X. & Chellappa, Sathyabama (2007). "Cymothoa spinipalpa sp. nov. (Isopoda, Cymothoidae) a buccal cavity parasite of the marine fish, Oligoplites saurus (Bloch & Schneider) (Osteichthyes, Carangidae) of Rio Grande do Norte State, Brazil" (PDF). Revista Brasileira de Zoologia. 24 (1): 238–245. doi:10.1590/S0101-81752007000100032.
  7. Parker, D.; Booth, A.J. (2013). "The tongue-replacing isopod Cymothoa borbonica reduces the growth of largespot pompano Trachinotus botla". Marine Biology. 160 (11): 2943–2950. doi:10.1007/s00227-013-2284-7. S2CID 85025367.
  8. Bates, Mary (18 September 2012). "Tongue-eating parasites inspire new horror movie". Qualia. American Association for the Advancement of Science. Retrieved 14 December 2016.
  9. "Tongue-eating bug found in fish". BBC News. 2 September 2005.
  10. "Tongue-eating louse found on supermarket snapper". Practical Fishkeeping. 6 September 2005. Archived from the original on 10 August 2010. Retrieved 30 October 2010.
  11. "Parasitological studies on the isopoda (Cymothoidae) parasites infesting some marine fishes at Suez Canal area at Ismailia Province, Egypt with a key to the cymothoid genera" (PDF).
  12. Ruiz-L., A.; Madrid-V., J. (1992). "Studies on the biology of the parasitic isopod Cymothoa exigua Schioedte and Meinert, 1884 and its relationship with the snapper Lutjanus peru (Pisces: Lutjanidae) Nichols and Murphy, 1922, from commercial catch in Michoacan". Ciencias Marinas. 18 (1): 19–34. doi:10.7773/cm.v18i1.885.
  13. "Rare tongue-eating parasite found". BBC News. 9 September 2009.
  14. Williams, Ernest H. Jr.; Bunkley-Williams, Lucy (2003). "New records of fish-parasitic isopods (Cymothoidae) in the Eastern Pacific (Galapagos and Costa Rica)" (PDF). Noticias de Galápagos (62): 21–23.