Cursillo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cursillo
(The Cursillo Movement)
Vallás keresztény
Eredet római katolikus egyház
Alapítva 1949 (Palma, Mallorca, Spanyolország)
Alapító Eduardo Bonnin Aguiló

A(z) Cursillo hivatalos honlapja

A Cursillo (a spanyol szó magyaros ejtése: kurszijjó) a római katolikus egyház egyik jelentős, nemzet- és felekezetközileg elterjedt megújulási mozgalma. A Cursillo egy Szentháromság hívő kereszténységről szóló háromnapos, intenzív, bentlakásos tanfolyam, ahol bemutatják röviden e keresztény hit alapvető tanítását, és ezen keresztül megismertetik Jézus Krisztus személyét, lelkiségét is. Célja ennek a keresztény hitnek elmélyítése és megújítása. Többek szerint lelkigyakorlat, amelyet Magyarországon a jezsuiták és verbiták szerveznek. A cursillisták egyik legelterjedtebb jelképe a szivárvány színű halacska.

Kialakulása[szerkesztés]

Az 1936 és 1939 között dúló spanyol polgárháború hatására morálisan szétzüllött ország lelki megújulásának elősegítésére a római katolikus egyház nagyszabású ifjúsági zarándoklatokat szervezett Santiago de Compostela-ba, Szent Jakab sírjához. A zarándoklatok lelki vezetője, Manuel Apareci és munkatársai a vezetőknek rövid tanfolyamokat (ez a spanyol cursillo szó jelentése) szerveztek papok és világiak vezetésével. Az egyhetes tanfolyamok egy napos lelkigyakorlattal kezdődtek és alapvető céljuk az volt, hogy a résztvevők lelki élete erősödjön. A tanfolyam során előadások hangzottak el a lelki vezető, és a szervező világiak részéről, különböző témákban. 1943. nagyhete utáni időszakban a tanfolyamok szervezésébe bevonták Eduardo Bonnin Aguilót is, aki úgy látta, hogy létre kellene hozni valami olyat, ami nemcsak egyszer történő esemény, mint a zarándoklat, hanem hatással van a mindennapi életre és a környezetre. Összegezve a tanfolyamon kapott élményét és saját tapasztalatait, társaival kifejlesztette a Cursillo módszerét. Hosszú előkészületek után az első háromnapos tanfolyam Cursillo de Cristianidad (kereszténység kis kurzusa) néven a spanyolországi Mallorca szigetének fővárosában, Palma de Mallorcán volt, 1947. január 17-től. Az 1948. augusztus 15-én tartott zarándoklat - melyen mintegy 120.000 fiatal vett részt - olyan impulzust adott, hogy 1949. január 7-10. között ismét tartottak tanfolyamot Mallorca szigetén, de most már azzal a céllal, hogy ez rendszeressé váljon. Ettől kezdődően szerveztek csoport összejöveteleket. Az így létrejött mozgalom szempontjából (ami az első összejövetelről kapta a nevét) ezt tekintik az első tanfolyamnak, bár ezek sorában már a hatodik volt. Bonnin a Cursillo módszerét úgy dolgozta ki, hogy az a különféle társadalmi és kulturális környezetből érkező hívők vagy éppen (még) nem hívők számára egyaránt alkalmazható legyen, tehát a résztvevők nemétől, családi helyzetétől, felekezetétől, korától, képzettségétől és társadalmi helyzetétől függetlenül is érvényes, így a kezdetektől napjainkig számos országban és számos felekezetben tartottak-tartanak cursillót (az egész világon eddig kb. 20 millió katolikus végezte el). 1963-ban VI. Pál pápa Szent Pál apostolt nevezte meg a mozgalom védőszentjeként.

Magyarországon 1989. április 13-16. között Iszkaszentgyörgyön tartották az első cursillót bécsiek, élükön a spanyol Josef Cascales Claretiner szerzetes pap irányításával, aki 1960 óta a mozgalom elindítója a német nyelvterületen. Az első tanfolyamot 1990-ben Szombathelyen Gaál Jenő verbita szerzetes pap szervezte meg, kanadai magyarok közreműködésével. Azóta a római katolikusok mellett a görögkatolikusok (2000. február 10-13. Máriapócs) és a reformátusok (2005. Nyárlőrinc) is megrendezik a cursillos alkalmakat, és máig összesen kb. 20.000 fő vett rajtuk részt. Formálódóban van az evangélikus cursillo is. Hazánkban a cursillot végzettek, a cursillisták száma meghaladja a tízezret. A Cursillo magyarországi történetének fontos eseménye volt 1997-ben - az akkor nyolcvanegy éves - Eduardo Bonnin budapesti látogatása. A millennium évében, 2000 júliusában pedig Magyarországról és Erdélyből kétszázötven fős cursillós csoport zarándokolt Rómába, ahol találkozhattak II. János Pál pápával is.

A magyarországi Cursillo lelkiség elterjesztésében és működtetésében kiemelt szerepet játszott Beöthy Tamás jezsuita szerzetes, aki 1991. július 5-től 2007-ig volt az Esztergom-Budapesti főegyházmegye Cursillo Mozgalom lelki vezetője.[1]

Célja[szerkesztés]

Célja a Szentháromság hívő keresztény hit elmélyítése és megújítása, a társadalmi és egyházi felelősség ébresztése, az egyes ember - és ezzel együtt a társadalom - lelki, mentális értelemben vett támogatása. Végső célja, hogy az egyháznak megújulásában még nagyobb lendületet adjon. Eszköze a személyes hittapasztalatok kicserélése és kis közösségek kialakítása, mellyel a kallódókat, a keresőket is megpróbálja felkarolni. Eduardo Bonnin azt hirdette: "tegyétek mindazt, ami keresztény, egyszerű, konkrét és lehetséges" - ez mindennek az alapja. Fő gondolata, hogy a világot, az embereket alapvetően nem a "szervezés", nem egy-egy intézmény mozgatja, sokkal inkább a közvetlen környezet, melyben élnek - vagyis a környezetet kell megváltoztatni. Keresztény szellemben igyekszik átalakítani a munkahelyi légkört, tartalmasabbá tenni a családi életet, ami nem tanítással, meggyőzéssel, hanem személyes példával, az önfeláldozó élet mintáját adva, és barátságok kialakításával érhető el. Ez utóbbi kis közösségben könnyebben megvalósítható. A magyarországi cursillo célja, hogy az erkölcs megerősítésével javuljanak a közállapotok, és Magyarország újra keresztény legyen.

A résztvevők többnyire munkaviszonyban állók, így életkoruk 25-60 év közötti, számuk 25 fő körül van. A részvételhez szükséges a jelölés, ami az egyházközség lelkipásztora és egy cursillista javaslatán alapszik. Olyanokat várnak, akik a kereszténységet már ismerik, életük rendezett, vagy rendezhető és alkalmassá válhatnak kereszténységük továbbadására, tehát felnőtt, egészséges emberek. A jelölteket a javaslat alapján a munkatársak személyes beszélgetés során felkészítik a tanfolyamra. A tanfolyam három és fél napig, azaz csütörtök 17:30-tól vasárnap 19 óráig tart bentlakással, amit papok és laikusok vezetnek. Az előadások témája kötött, a nemzetközi gyakorlatban kialakított vázlatokon alapulnak. Hasonló módon rögzített a 3 nap programja is. A hétvége egymásra épülő témái miatt a résztvevőknek a 3 nap teljes egészén mindenképpen jelen kell lenniük. Ettől eltérni nem tudnak. Az előadások inkább beszélgetések, mert nagy szerepet kapnak bennük a hasonlatok, példák, személyes élmények, a tanuságtétel. A katolikus cursillókon péntektől vasárnapig naponta közös szentmisén vesznek részt. A tanfolyam lényege az ott szerzett személyes vallásos élmény. A résztvevők - Krisztussal és egymással barátságot kötve - megtapasztalhatják a közösségi lét örömét, ami alapján később vállalni tudják az apostoli küldetést: Jézus Krisztus evangéliumának hirdetését, a kereszténység megismertetését a társadalommal. A három nap eredményeként a cursillista megkapja az említett apostoli küldetést. A cursillo a tapasztalatok szerint örömöt ad, aktivizálja az embert, és tettekre sarkall, hogy magunkat és környezetünket is jobbá tegyük. A tanfolyamon többnyire külön vesznek részt a férfiak és a nők, hogy az oldott, őszinte, baráti légkör gyorsan kialakuljon.

A hazatérő cursillista élménye hamarosan elhalványul, ha azt tovább nem táplálja. Erre három támaszt kap útravalóul:

  1. rövid kis útmutatót, programot a hitélet elmélyítéséhez, mely a keresztény élet legfontosabb területeire - a szerető Isten megismerésére, személyes kapcsolatunkra Istennel, és az apostolság feladataira - összpontosít,
  2. a kis közösséget (csoportot), amely befogadja és segíti a megkezdett úton,
  3. a csoportok találkozóját, az ultreya-t (magyarul "előre" biztatást jelent), ahol a csoportok beszámolóikkal egymás példájából merítenek; a katolikus találkozók végén lehetőség szerint szentmisén vesznek részt, vagy szentségimádást tartanak a helyi adottságok szerint.

A Cursillo életében a csoportnak van a legnagyobb jelentősége. A csoportokat 3-5 fő alkotja, melyben nők és férfiak – a mélyebb megnyílás érdekében – külön vannak, de nem lehetetlen, hogy a csoportokban együtt legyenek. Az összejöveteleket ideális esetben hetente tartják 1-1,5 órára. Megbeszélik a lelki útmutató szerint az elmúlt hét eseményeit, sikereit, kudarcait. Beszámolnak közösen végzett apostoli munkáikról. Az összejövetelt mindig a Szentlélek segítségül hívásával kezdik, és hálaadással zárják.

Szervezete[szerkesztés]

A mozgalomnak nincs hierarchikus felépítése. A legmagasabb szintű felelős vezető az egyházmegye püspöke. A közösség nem különül el az egyházmegyei élettől, hanem szervesen kapcsolódik az ott folyó lelkipásztori munkához. A Cursillo csak akkor kezdi el működését egy egyházmegyében, ha tevékenységére a megyés püspök áldását adta. A mozgalom vezetői világiak és egy pap, akit az egyházmegye vezetője bíz meg. Ennél magasabb szinten csupán koordináció folyik az egység megtartása érdekében (pl.: egységes imakönyv, beszélgetések és a munkatársképzés tematikája, tapasztalatok átadása, közös rendezvények szervezése). A nemzetközi koordinációt a négy régió titkársága (Európa, Ázsia, Dél-Amerika és az angol nyelvterület) látja el. Munkájukat a világ titkárság fogja össze. A régió- és világ titkárság négy-évente új országban van. E munkacsoportok foglalkoznak pl. a mozgalom aktuális kérdéseivel, szervezik a nemzetközi találkozókat.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]