Csóványos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csóványos
Kilátás a Csóványos tetején található kilátóból
Kilátás a Csóványos tetején található kilátóból

Magasság938[1] m
Hely Magyarország,
Pest és Nógrád vármegye
HegységBörzsöny
Elhelyezkedése
Csóványos (Börzsöny)
Csóványos
Csóványos
Pozíció a Börzsöny térképén
é. sz. 47° 56′ 56″, k. h. 18° 56′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 56″, k. h. 18° 56′ 54″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Csóványos témájú médiaállományokat.

A Csóványos 938 méteres magasságával a Börzsöny legmagasabb hegye,[1][2] ezzel Magyarországon a 20. legmagasabb a hegycsúcsok rangsorában. Pest és Nógrád vármegye határán fekszik, Pest vármegye legmagasabb, Nógrád vármegye második legmagasabb hegye.

Földtörténet[szerkesztés]

A Csóványos a Magas-Börzsöny kiemelkedése. A szomszédos Visegrádi-hegységgel együtt miocén-kori vulkanizmus eredménye. A csúcsokat létrehozó vulkán feltehetőleg 18-19 millió évvel ezelőtt volt a legaktívabb.

A negyedidőszakban, amikor újra felélénkült a vulkáni tevékenység, a Csóványos és közvetlen környezete kiemelkedett, míg a medencék lesüllyedtek. Ezek a mozgások hozták létre az Oltár-patak-völgy fölötti erdőkben kiemelkedő sziklaalakzatokat, például a Kőkorsót.[3]

Története[szerkesztés]

A hegy régebbi neve Korányos. Az újabb elnevezés talán a csóvány = csalán növénynévre utal, mivel a csúcson egykor rengeteg csalán volt. A korány = hajnal kora reggeli időt jelent.

Szabó József így ír az 1852-ben tett Földrajzi kirándulásaiban a korányosi (csóványosi) útjáról:

„ Korányos egyike a vidék uralkodó csúcsainak. Délbe érkeztünk oda, s időt engedtünk magunknak a pont nagyszerű szépsége tekintésére. Látni innét az Ipolyt, a Garant, a Dunát, éppen amint az erős csavarodást teszi folyamában. A szőke Duna mögött a kékellő hegy-csoportok, alattuk a haragoszöld erdős bérczek oly panorámát képeznek, amely a nézőt elragadja. A benyomás nagyszerű.”  

Az 1960-as évek közepéig a királyréti kisvasút egyik ága (317b) a Szén-patak völgyében Csóványos vasútállomásig közlekedett, amely a Spartacus kulcsosháznál volt. Helyét az 1960-as évek végén épült műút szinte teljesen eltüntette.[4]

Turizmus[szerkesztés]

A felújított csóványosi kilátó (egykor geodéziai mérőtorony)

A csúcsra mind a négy égtáj felől felkapaszkodhatunk, mivel mind a négy irányból karbantartott, jelzett turistaút vezet fel a kilátóhoz; köztük az Országos Kéktúra útvonala is.

A csúcson 1978-ban betonból 22,6 m magas geodéziai mérőtornyot emeltek. Mivel a toronyba hosszú ideig be lehetett jutni, és tetejéről remek körpanoráma tárul a látogató szeme elé (jó időben a Magas-Tátra, és a Schneeberg is látható), sokan látogatták.[2][5] Később a kezelő megyei földhivatal vélhetően biztonsági okokból lezáratta. 2013 őszén az Ipoly Erdő Zrt. megkezdte a torony kilátóvá alakítását;[6] a felújított tornyot 2014. október 9-én adták át.[5][7][8]

A kilátó közelében található Béke-emlékművet az Újpesti Természetbarátok Turista Egyesülete 1964 augusztusában emelte. Az emlékmű avatásán mintegy 1300 fő vett részt.[2]

Kulturális vonatkozások[szerkesztés]

Győrffy Ákos A Csóványos északi oldala című verseskötete 2000-ben jelent meg, és elnyerte a Magyar Írószövetség elsőköteteseknek kiírt Gérecz Attila-díját.[9][10]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tom Chrystal, Beáta Dósa. Walking in Hungary – 32 routes through upland areas (angol nyelven). Cicerone, 69. o. [2003]. ISBN 1-85284-352-7. Hozzáférés ideje: 2011. április 15. 
  2. a b c Börzsöny (magyar nyelven). Kirándul a család. Kirándul a család Programiroda, 1997. [2009. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
  3. Chrystal, Dósa (2003), op. cit. p. 73.
  4. Csóványos megszűnt kisvasúti állomás (magyar nyelven). Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. (Hozzáférés: 2011. április 15.)
  5. a b Pazar panoráma közel ezer méteren (magyar nyelven). Természetjáró Turista Magazin, 2014. október 9. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
  6. Felújítjuk a Csóványosi kilátót! (magyar nyelven). Ipoly Erdő Zrt.. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  7. Kilátó épült a Csóványoson a geodéziai mérőtorony körül (magyar nyelven) (php). fomi.hu (a Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapja). Földmérési és Távérzékelési Intézet, 2014. október 14. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 7.)
  8. Híralbumok: Kilátó avatás a Csóványoson - Ipoly Erdő Zrt. - 2014.10.09. - Fotók:Nagy László/Erdészeti Lapok (magyar nyelven). oee.hu (az Országos Erdészeti Egyesület honlapja). Országos Erdészeti Egyesület. (Hozzáférés: 2014. december 7.)
  9. Győrffy Ákos: Önéletrajz (magyar nyelven). Litera, 2005. június 2. [2012. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 15.)
  10. Legeza Ilona: Győrffy Ákos: A Csóványos északi oldala (magyar nyelven). Legeza Ilona. (Hozzáférés: 2011. április 15.)

További információk[szerkesztés]