Csécse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csécse
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Csécse címere
Csécse címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterBarna István (független)[1]
Irányítószám3052
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség801 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 19° 37′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 19° 37′ 60″
Csécse (Nógrád vármegye)
Csécse
Csécse
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Csécse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csécse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csécse község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pásztó délnyugati szomszédságában fekszik, a Zagyva völgyének nyugati oldalán. A további szomszédos települések: észak felől Ecseg, kelet felől Szurdokpüspöki, délkelet felől Jobbágyi, dél felől Szarvasgede, délnyugat felől Kisbágyon, nyugat felől pedig Buják.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Pásztó, Ecseg vagy Szarvasgede felől; előbbivel a 2127-es, utóbbiakkal a 2128-as út köti össze. Többi szomszédjával nincs közvetlen közúti kapcsolata; vasútvonal sem érinti.

Története[szerkesztés]

Ez a terület régóta lakott hely, ezt bizonyítja, hogy népvándorláskori földvár állt a falu mai templomának helyén. A vár a Cserhát hegységen át vezető kereskedelmi utat védte.

A falut egy 1408-ban keletkezett oklevél említette először, Keresztúri Garázda Miklós és Szilágyi László birtokaként, akik a falut a Bánságban fekvő, de mára már elpusztult Horogszegért és tartozékaiért Zsigmond királynak adták cserébe. 1422-ben a Rhédeyek, 1429-ben pedig a Palóziak voltak a földesurai. A török időkben a település a váci náhije része volt.

1663-ban a falu határában a bujáki török őrség és a magyarok között kisebb harc volt, mely a törökök győzelmével végződött.

A községben álló Fráter-kastélyban nevelkedett Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége.

A legenda szerint a közeli Bélahalompuszta onnan kapta a nevét, hogy 1241-ben, a vesztes muhi csata után erre menekülő IV. Béla megpihent a dombtetőn.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Barna István (független)[3]
  • 1994–1998: Barna István (független)[4]
  • 1998–2000: Barna István (független)[5]
  • 2000–2002: Farkasvölgyi Zsolt (független)[6][7]
  • 2002–2006: Barna István (független)[8]
  • 2006–2010: Barna Gyula (független)[9]
  • 2010–2014: Váradi Sándor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Barna István (független)[11]
  • 2019-től: Barna István (független)[1]

A településen 2000. június 4-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
925
897
909
839
799
801
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 3,6% cigánynak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 1,6%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,4% (23,8% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,8% románnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szlovénnek és szerbnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,2% volt római katolikus, 1,9% református, 1,1% evangélikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. a b A 2000. június 4-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. június 4. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  11. Csécse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  12. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Csécse Helységnévtár
  15. Csécse Helységnévtár
  16. Keglevich-kastély. Műemlékem.hu

További információk[szerkesztés]