Császári és Királyi Huszárok
A Császári és Királyi Huszárság a Császári és Királyi Hadsereg, más néven a közös hadsereg három lovassági alakulatának az egyike volt. A huszárság mellett léteztek még dragonyos és ulánus alakulatok. A Magyar Királyi Honvédség szintén rendelkezett ún. magyar királyi honvéd huszárezredekkel. A Császári Királyi Honvédség nem rendelkezett huszársággal.
A Habsburg Birodalom elveszítette a Poroszországgal vívott 1866-os háborút, aminek következtében alakult meg a Német Birodalom 1872-ben. Az osztrák vezetők az 1867-es kiegyezéssel stabil hátországot próbáltak létrehozni, ahol békés megegyezés született a Magyar Királysággal. Ez autonómiát biztosított a Szent Korona országainak. Az új államszervezet duális rendszere miatt külön állandó hadsereget állított fel Ausztria, ill. Magyarország is egy-egy honvédséget. Az addigi hadsereg a nagymúltú alakulataival pedig lett az ún. Közös Hadsereg.
A Magyar Királyi Honvédség ún. honvéd huszárezrdedet állított fel, amíg az Osztrák Császári Honvédség csak ulánus ezredeket állított fel.
Szervezete[szerkesztés]
A Közös Hadsereg 16 huszárezreddel rendelkezett, amíg a Magyar Királyi Honvédség 10-et. Hagyományosan a huszárezredeket a Magyar Királyság területéről behívott sorállománnyal töltötték fel. A huszárezredeket többnyire Magyarországon is állomásoztatták.
Az ezredek ezred parancsnoksággal, törzzsel és két darab három százados huszárosztállyal rendelkeztek.
1868-ban az ezredeket lovas dandárokban, illetve egy részüket lovassági hadosztályokba vonták össze. Így kialakultak hadosztály lovasságok illetve lovashadosztályok. 1868 márciusában kiadott körrendelet alapján a hat századból álló ezredeket két osztályra tagolták a századok béke létszámát 136 főben és 118 lóban határozták meg, minden ezrednek volt egy potteste, század-szintű erő, amely azon hadtest parancsnokság területén állomásozott ahonnan az újoncozás történt. 1869-ben újból szabályozták a századok keretállományát, ennek során 171 főben és 149 lóban határozták meg. 1873-tól 16 huszárezred, 14 dragonyos ezred és 11 ulánus ezred képezte a közös hadsereg lovasságát.
Az önálló lovashadosztályok három dandárból, ezek pedig két ezredből álltak.
A huszárezredeknél megkezdődött a kiegészítő feladatokat ellátó alosztályok kialakítása, az 1- 5. század mindegyikéből négy-négy huszárt századutásznak képeztek ki. Ács, illetve földmunkás felszereléssel látták el őket. A 6. század 4. szakaszát teljes egészében utászszakasszá szervezték át. Utak és vasutak rombolására, építésére, helyreállítására képezték ki és szerelték fel.
1881-től újra szervezték az ezredutász szakaszokat és ezek már az ezredtörzshöz tartoztak a 6. század ismét 4 lovashuszárszakaszból állt. Egy tábori csendőrszolgálatra kiképzett járőrt is felállítottak a huszárezredeknél, mely egy tisztből és három altisztből állt.
1890-ben az ezredtörzsnek egy–egy törzslovasszakaszt és egy távíró járőrt kell felállítani. 1910-től a huszárezredek távíró járőreit távíró szakaszokká fejlesztették, amelyeket ezred közvetlen alakulatként két-két telefonnal, illetve optikai állomással szereltek fel.
A huszárok gyalogos harcra való kiképzésére is jelentősebb hangsúlyt fektettek és az ezredek kötelékébe lovas géppuskás osztagok kerültek be. 1914-ig a 8 darab 7M Schwarzlose rendszerű gépfegyverekkel ellátott, 60 főt számláló alosztályoknak a száma 13 lett.
Császári és királyi huszárezredek 1914-ben[szerkesztés]
- Császári és Királyi 1. I. Ferenc József Huszárezred
- Császári és Királyi 2. Frigyes Lipót porosz herceg Huszárezred
- Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred
- Császári és Királyi 4. Arthur connaughti és strathearni herceg Huszárezred
- Császári és Királyi 5. gróf Radetzky József Huszárezred
- Császári és Királyi 6. II. Vilmos württembergi király Huszárezred
- Császári és Királyi 7. II. Vilmos német császár és porosz király Huszárezred
- Császári és Királyi 8. Tersztyánszky Károly Huszárezred
- Császári és Királyi 9. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred
- Császári és Királyi 10. Vilmos Huszárezred
- Császári és Királyi 11. Székely Határőr Huszárezred
- Császári és Királyi 12. Nádor Huszárezred
- Császári és Királyi 13. Jász-Kun Huszárezred
- Császári és Királyi 14. Kolossváry Dezső Huszárezred
- Császári és Királyi 15. Ferenc Szalvátor Huszárezred
- Császári és Királyi 16. gróf Alexander von Üxküll-Gyllenband Huszárezred
Magyar királyi honvéd huszárezredek[szerkesztés]
- Magyar Királyi 1. Honvéd Huszárezred - Budapest
- Magyar Királyi 2. Honvéd Huszárezred - Debrecen
- Magyar Királyi 3. Honvéd Huszárezred - Szeged
- Magyar Királyi 4. Honvéd Huszárezred - Szabadka
- Magyar Királyi 5. Honvéd Huszárezred - Kassa
- Magyar Királyi 6. Honvéd Huszárezred - Zalaegerszeg
- Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred - Pápa
- Magyar Királyi 8. Honvéd Huszárezred - Pécs
- Magyar Királyi 9. Honvéd Huszárezred - Marosvásárhely
- Magyar Királyi 10. Honvéd Huszárezred - Varasd
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Öltözeti és fölszerelési szabályzat a magyar kir. honvédség részére, 1876 (Hozzáférés: 2019. március 20.)
Források[szerkesztés]
- Johann C. Allmayer-Beck, Erich Lessing: Die K.u.k. Armee. 1848–1918. Verlag Bertelsmann, München 1974, ISBN 3-570-07287-8.
- Stefan Rest: Des Kaisers Rock im ersten Weltkrieg. Verlag Militaria, Wien 2002, ISBN 3-9501642-0-0
- Das k.u.k. Heer im Jahre 1895 Schriften des Heeresgeschichtlichen Museums in Wien – Stocker Verlag, Graz 1997
- K.u.k. Kriegsministerium „Dislokation und Einteilung des k.u.k Heeres, der k.u.k. Kriegsmarine, der k.k. Landwehr und der k.u. Landwehr“ in: Seidels kleines Armeeschema – Herausg.: Seidel & Sohn Wien 1914
- k.u.k. Kriegsministerium „Adjustierungsvorschrift für das k.u.k. Heer, die k.k. Landwehr, die k.u. Landwehr, die verbundenen Einrichtungen und das Korps der Militärbeamten“ Wien 1911/1912