Csuthy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nemespanni Csuthy család egy Verebélyi széki nemesi család.[1] Pontos eredetük a 18. század előtt nem ismert és ez az ág nem azonos a hasonló vagy azonos írásmódú más családokkal. A család, mivel egyházi nemes volt, értelemszerűen katolikus vallású.

Az adományszerző János Nemespann Alsó-, Közép- és Felső Osztály nevű kuriális részére is adományt szerzett Kollonich Lipót esztergomi érsektől. Az adományba fiát Ferencet íratta bele,[2] mivel jogilag a birtoklása a faluban János felesége Balogh Judit révén volt. Ezen kívül Ferenc volt ekkor az egyedüli élő fiú utódja, mint ahogy a költségkímélés[3] is felmerült érvként az idők folyamán.

Ifjabb János Zsitvagyarmaton (Sziget-) próbált szerencsét, ahol családot alapított, ám fiatalon elhunyt. Ottani birtokjogi viszonyaira egyelőre nincsenek ismert adatok. A legfiatalabb fiútestvér Márton tanulmányai végeztével katonának állt és egyelőre nincs további nyoma.[4]

A maradék 3 fiútestvér - Ferenc, István és György - kor szerint jogilag is megosztoztak az örökségen, melyet csak később rögzíthettek írásban,[5] majd 1730-ban Balogh István, Csuthy Ferenc és István, illetve Bartha András, János és Mihály az Alsó Osztályban, illetve Csuthy Ferenc és István, illetve a Bartha családtagok a Közép Osztályban kaptak új adományt Kristóff Katalin és Balogh János részeire Esterházy Imre érsektől. Mivel a Balogh család érdekelt volt, hosszasan pereskedtek velük.[6] 1742-ben elindult Bezdán (Bács vármegye) betelepítése, ahova a legkisebb fiú György családjával el is költözhetett.[7]

Ferenc fia Márton, elsősorban zálogosításairól ismert.[8] Anyagi gondjainak oka nem ismert,[9] de édesanyja, Ferenc özvegye is többször perben állt Istvánnal.[10] Nagybátyja István próbálta egyben tartani a birtokrészeket, és peres úton visszaszerezni azokat. Csuty István másoknak is kölcsönzött, például az 1750-es években Pallya Antalnak.[11] Fiai Imre és Pál a 19. század elején újabb zálogosításokba kezdtek, elsősorban a Szánthó családnak. István ága azonban fiágon végül kihalt, így a birtokrészek más családokra szálltak. A ma élő leszármazottak Márton elszegényedő ágából valók és egészen a 20. századig ez az ág fiágon szinte mindig egy vonalon öröklődött tovább.

Címerhasználat az adott időszakból nem ismert.

Neves családtagjaik[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Ozorai József 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom.
  • Ethey Gyula 1941: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle.
  • Fallenbüchl Zoltán 1985: Az 1738/39. évi országos diákösszeírás. Budapest.
  • Ján Hunka - O. Mácsay 1999: Paňa 760 rokov 1239-1999. Nitra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ozorai 1887, 120; Ethey XVI, 188-189; Hunka/ Mácsay 1999, 16.
  2. Vö. 2012 Családban marad III/1, 134; 2010 Családban marad II/1, 74; PLE, Protocollum L Kollonich, 116-117 1699. aug. 1. Fölső Osztály; 169-172 1699. aug. 10. Közép Osztály; 176-179 1699. aug. 9. Alsó Osztály; Residua Fragmenta iratkönyv (MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica arcibiskupských predialistov vo Vrábľoch (1186) 1620-1851, jelöletlen doboz 1698-1700), illetve több másolatban (például SAP, 03a. doboz/ acta 111/ No. 7; 39. doboz/ acta 1465; 72. doboz/ 2. fas./ No. 78; fond Sántó (Szántó) z Pane, 1623 – 1854, 1. doboz/ No. 34).
  3. Vö. SAP, 42. doboz/ No. 318
  4. Balogh Mihály tanúvallomása 1771-ből (SAP, 40. doboz/ No. 78)
  5. Vö. 2010 Családban marad II/1, 78-79; Vö. SAP, 39. doboz/ acta 1465; 75. doboz/ fasc. 12.
  6. 2010 Családban marad I/2, 23.
  7. Vö. SAP, 39. doboz/ acta 1465; MV SR - ŠA Nitra, ŽN kongr. spisy, Index ku kongregačným spisom: “XXVI:6751 Bács vármegyei Csúthy György folyamodása – nemesi bizonyitvány iránt”
  8. Ő bizonyosan tanult ember, az 1738-as pestisjárvány idején a nyitrai piaristáknál volt (Fallenbüchl 1985, 88).
  9. Vö. 2010 Családban marad I/2, 44.
  10. 2010 Családban marad I/2, 20-21.
  11. SAP 7a, acta 279.
  12. 2010 Családban marad I/2, 80; Hetényi 1943, 136.

Források[szerkesztés]

  • 2009 Családban marad I/1