Csukás István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a költőről, ifjúsági íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Csukás István (egyértelműsítő lap).
Csukás István
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike (Vahl Ottó felvétele)
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike (Vahl Ottó felvétele)
Élete
Született1936. április 2.
Kisújszállás
Elhunyt2020. február 24.[1] (83 évesen)
Budapest[1]
SírhelyFarkasréti temető[2]
Nemzetiségmagyar magyar
HázastársaPorga Mária (1975–2017)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, mese, regény
Első műveElmondani adj erőt! (1962)
Fontosabb műveiMirr-Murr, a kandúr (1969),
Süsü (1980)
A nagy ho-ho-horgász (1985)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1977; 1987)
Állami Ifjúsági Díj (1978; 1982)
Déry Tibor-díj (1989)
SZOT-díj (1990)
Tekintet-díj (1997)
Kossuth-díj (1999)
Győri Könyvszalon alkotói díj (2005)
Budapest díszpolgára (2011)
Prima Primissima díj (2011)
Szép Ernő-jutalom (2015)
Magyar Örökség díj (2016)
a Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)
A Nemzet Művésze (2017)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukás István témájú médiaállományokat.

Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Élete[szerkesztés]

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűsnek készült.[1] Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen, hiszen noha felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett,[3] majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsésztanulmányait sem fejezte be.

„ Egészen más a zenei hallás és a verszenei hallás… ”
– mondta Lackfi Jánosnak a 75. születésnapjára készült szubjektív portréban, M. Nagy Richárd Csukás 75 című filmjében[4]

.

Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert.[5] Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték.[m 1][6][7] Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Könyvkiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, amihez szinte előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel[8] 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, utána szabadfoglalkozású író.

2016 májusában

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát.[9] 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyermekoperán dolgozott Nagy Imre szegedi zeneszerzővel,[10] illetve már harmadszorra szerepelt az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.[11]

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.[12]

Csukás István 83 éves korában hunyt el. Halála napjának estéjén a közmédia műsorváltozással tisztelgett az író előtt, hozzá köthető meséket, filmeket, portréműsorokat vetítettek.[13] 2020. március 7-én, szombaton a budapesti Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra.

Róla nevezték el[szerkesztés]

Csukás István emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest, III. ker., Szépvölgyi út 67.)

Művei[szerkesztés]

  • Elmondani adj erőt! Versek; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Előszó a szerelemhez. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • Egy szürke kiscsacsi. Meseregény; Móra, Bp., 1967
  • Erdőben jártam; vers Csukás István, rajz Csergezán Pál; Móra, Bp., 1968
  • Koromcsillag; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • Mirr-Murr, a kandúr; Móra, Bp., 1969 (meseregény)
  • Pintyőke cirkusz, világszám! (meseregény, 1971)
  • Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény, 1973)
  • A téli tücsök meséi (meseregény, 1974)
  • Ima a vadevezősökért (versek, 1975)
  • Síppal, dobbal; szöveg Csukás István, rajz Réber László; Móra, Bp., 1974 (Bölcs bagoly)
  • Egy kiscsacsi története. Mirr-Murr kalandjaiból; bábfigurák Foky Ottó; Móra, Bp., 1975
  • Nyár a szigeten (ifjúsági regény, 1975)
  • Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény, 1976)
  • Oriza-Triznyák. Mirr-Murr kalandjaiból; bábfotók Foky Ottó; Móra, Bp., 1977
  • A felidézett toronyszoba (válogatott versek, 1977)
  • Itt a kezem, nem disznóláb!; szöveg Csukás István, rajz Hegedűs István; Móra, Bp., 1977 (Bölcs bagoly)
  • Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (meseregény, 1978)
  • Utazás a szempillám mögött; Móra, Bp., 1978 (gyermekregény, 1978; színdarab, 1987)
  • Szegény Gombóc Artúr (1979)
  • A radírpók (1979)
  • Süsü, a sárkány (meseregény, 1980)
  • Festéktüsszentő Hapci Benő (1980)
  • Az üres papír elégiája (versek, 1980)
  • Az én játékoskönyvem; Móra, Bp., 1980
  • Hogyan lettem filmszínész? (meseregény, 1981)
  • A bátor Tintanyúl (1981)
  • Madárvédő Golyókapkodó (1982)
  • Mintha átvágnánk Tahitin (versek, 1982)
  • Csicsóka és a moszkítók (ifjúsági regény, 1982)
  • A civakodó cipőikrek (1983)
  • Süsü újabb kalandjai (1983)
  • Gyalogcsillag (színdarab, 1983)
  • Oriza-Triznyák (meseregény, 1984)
  • A Legkisebb Ugrifüles a városban; Csukás István és Foky Ottó bábfilmje alapján készítette Cakó Ferenc; Pannónia Filmstúdió, Bp., 1985
  • Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig (versek, 1985)
  • Csukás István–Oroszlán László: Pom Pom főz. Szakácskönyv gyerekeknek; ill. Sajdik Ferenc; Pannónia Filmstúdió, Bp., 1985
  • Sebaj Tóbiás történetek; Cakó Ferenc Pannónia Filmstúdióban készült gyurmafilmjei alapján; IPV, Bp., 1985–1988
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász (meseregény, 1985)
  • Óriástüdejű levegőfújó (1985)
  • A legkisebb Ugrifüles (meseregény, 1985)
  • Mint az ejtőernyősök (összegyűjtött versek, 1986)
  • Űrhajó az Orrbolygóról (gyermekregény, 1986)
  • A mű-Süsü / A bűvös virág (meseregény, 1986)
  • Csukás István–Oroszlán László: Pom Pom meghív uzsonnára. Szakácskönyv gyerekeknek; ill. Sajdik Ferenc; Pannónia Filmstúdió, Bp., 1986
  • Ugrifüles, az illemtanár; ill. Cakó Ferenc; Pannónia Filmstúdió, Bp., 1986
  • Makk Marci; rajz. Foky Ottó; IPV, Bp., 1986
  • Ágacska. Három színdarab / Gyalogcsillag / Utazás a szempillám mögött; Móra, Bp., 1987 (zeneszerző: Darvas Ferenc)
  • Süsü csapdába esik / Süsü és a Sárkánylány (meseregény, 1987)
  • A lesből támadó ruhaszárítókötél (1987)
  • Kelekótya kandúrok (meseregény, 1987)
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgászverseny (meseregény, 1987)
  • Órarugógerincű Felpattanó (1987)
  • Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre (meseregény, 1987)
  • Magányos szamovár (meseregény, 1988)
  • Kutyánszky Kázmér a versíró kutya (színdarab, 1988)
  • Csalikukac csavarog; szöveg Csukás István, rajz Sajdik Ferenc, Füzesi Zsuzsa; Pannónia Film Vállalat, Bp., 1988
  • A nagy fofoforgószél; ill. Sajdik Ferenc; Polygon, Bp., 1988
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen; ill. Sajdik Ferenc; MTV–Officina Nova, Bp., 1989
  • Vakkancs szétnéz Budapesten (meseregény, 1989)
  • Metszet az Időből, Szárszó, nyár (versek, 1989)
  • Tappancs játszani szeretne; ill. Nemo; Juventus, Ege, 1989
  • Cillancs felfedezi a világot (meseregény, 1989)
  • Brum Brum Brúnó (meseregény, 1989)
  • A kelekótya kiskakas (meseregény, 1990)
  • Kalandozás Betűországban (meseregény, 1990)
  • Mesélj, Münchhausen (színdarab, 1991)
  • Süsü, a sárkány; fotó Zich Zsolt; 3. átdolg. kiad.; Századvég, Bp., 1993
  • Bohóc az egész család (színdarab, 1994)
  • Étellift a pokolba (versek, 1995)
  • Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1996)
  • Költők éhkoppon (összegyűjtött prózai írások, 1996)
  • Sün Balázs (gyermekversek, 1997)
  • Süni és barátai; Gesta, Bp., 1997
  • Az én játékoskönyvem; 2. átdolg. kiad.; Korona, Bp., 1998
  • Mirr-Murr nyomoz Budapesten (meseregény, 1998)
  • Süsüke, a sárkánygyerek (meseregény, 1998)
  • A sörözés vége – próbaakasztás két év múlva; in: A Magyar Dráma Napja a József Attila Színházban, 1998. szeptember 21.; Filum, Bp., 1998
  • Pom Pom összes meséi (meseregény, 1999)
  • A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen (meseregény, 1999)
  • Süsüke újabb kalandjai (meseregény, 2000)
  • Csukás István nagy meséskönyve; rajz Füzesi Zsuzsa; Gesta, Bp., 2001
  • A házőrző macska (2002)
  • Tükörbohócok (meseregény, 2002)
  • A versíró kutya (2003)
  • Töf-töf elefánt (meseregény, 2004)
  • Pom Pom meséi; ill. Sajdik Ferenc; 2. jav. kiad.; Gesta, Bp., 2004
  • Pom Pom újabb meséi; ill. Sajdik Ferenc; Gesta, Bp., 2005
  • Mirr-Murr, Oriza Triznyák és a többiek (meseregény, 2005)
  • Aszpirin és Lucifer (meseregény, 2007)
  • Ló az iskolában (2007)
  • De szép az erdő (2007)
  • Vidám állatkert (2007)
  • Te mire gondolsz közben? Szerelmes versek; Gesta, Bp., 2008
  • Ágacska; ill. Füzesi Zsuzsa; Gesta, Bp., 2008 (meseregény)
  • A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász kórházban (meseregény, 2009)
  • A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász nyáron (meseregény, 2010)
  • Mi az adu? (Prózai írások, Könyvmolyképző Kiadó, 2011)
  • Berosált a rezesbanda (ifjúsági regény, 2013)
  • Csak a derű óráit számolom. Csukás István költővel beszélget Simon Erika; Kairosz, Bp., 2013 (Magyarnak lenni)
  • Összegyűjtött versek; Könyvmolyképző, Szeged, 2015
  • Évszakom a szerelem; Könyvmolyképző, Szeged, 2016 + CD
  • Keménykalap és krumpliorr; ill. Hegedüs István; 8. jav. kiad.; Könyvmolyképző, Szeged, 2013 (Jonatán könyvmolyképző)
  • A város meghódítása; Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Bp., 2018 (Óbuda könyvek)
  • Álmomban otthon jártam. Írások a szülőföldről; Önkormányzat, Kisújszállás, 2019
  • Kalandra fel!; szöveg Csukás István és társai, ill. Szimonidesz Hajnalka; Könyvmolyképző, Szeged, 2019 (Olvasó szuperhős)
  • Diótörőcske. Mesejáték; Móra, Bp., 2021

Filmjei[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Az FMK kvázi jogutódja az 1998-ban megnyílt Trafó – Kortárs Művészetek Háza.[6]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Csukás István. pim.hu. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. ↑ Molnár Réka: Eltemették Csukás Istvánt. Index, 2020. március 7. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  3. ↑ Születésnap: Csukás István. www.szeretlekmagyarorszag.hu (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  4. ↑ Port.hu Csukás 75'. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
  5. ↑ Mátraházi Zsuzsa: A pajzán Emmy-díjas: Születésnapi beszélgetés Csukás Istvánnal (Interjú a gyermekkönyvhetet megnyitó Csukás Istvánnal), konyv7.hu/HVG 35. évfolyam 22. (1773.) szám - 2013
  6. ↑ a b Kiss András, Amikor még tényleg szólt a zene Archiválva 2014. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, metropol.hu - 2014. január 24.
  7. ↑ Harmincöt éves a FIKA Nyomtatás, Megjelent: Új Magyarország - 1995. április 22.
  8. ↑ Zsurkán Mariann: Csukás István 70 éves: Nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni, Hetek (X/17) - 2006. április 28.
  9. ↑ Szobrot kap Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri, INDEX/MTI - 2013. augusztus 14.
  10. ↑ Illés Attila: Csukás István: A gyermekek nyelve mindig a mese marad Archiválva 2014. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, szegedMa.hu - 2014. március 2.
  11. ↑ Kalas Györgyi: Négy magyar szerzőt is jelöltek egy rangos gyerekirodalmi díjra, index.hu - 2014. október 16.
  12. ↑ Díjak a Magyar Dráma Napján Archiválva 2015. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszava, 2015. szeptember 21.
  13. ↑ Műsorváltozás lesz a Duna TV-n és a Kossuth rádión. Origo, 2020. február 24. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  14. ↑ A „Csukás-suli” honlapja: Iskolánk bemutatása – OM 037598; Szervezeti és működési szabályzat 2013 – (hozzáférés: 2019. július 12.)
  15. ↑ Fónai Imre: Csukás színház gyerekeknek Süsü premierrel Archiválva 2014. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben; sonline.hu – 2011. június 27.
  16. ↑ magyarszinhaz.hu Őze Áron Csukás István-díjat alapít Archiválva 2014. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. augusztus
  17. ↑ Facebook. www.facebook.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 25.)
  18. ↑ Műsorok Archívum | Klubrádió. www.klubradio.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 25.)
  19. ↑ Csaba, Molnár: Hiánypótló szerepet tölthet be a „Csukás-módszer” (magyar nyelven). Magyar Hang, 2023. augusztus 20. (Hozzáférés: 2023. augusztus 25.)
  20. ↑ Csukás István életrajza. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2012. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  21. ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  22. ↑ kisalfold.hu V. Győri Könyvszalon Archiválva 2014. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2005. október 14.
  23. ↑ Kisújszállás.hu. www.kisujszallas.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  24. ↑ http://librarius.hu/2015/01/23/ok-lettek-magyar-iroszovetseg-orokos-tagjai/
  25. ↑ MTI: A Magyar Érdemrendek 2016. évi kitüntetettjei, kormany.hu - 2016. március 15.
  26. ↑ Eddigi díjazottak Archiválva 2021. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben magyarorokseg.hu (hozzáférés: 2017. május 7.)
  27. ↑ Kiss Anna, Csukás István és Dévényi Sándor lettek a Nemzet Művészei origo.hu - 2017. november 3.
  28. ↑ index.hu
  29. ↑ Meséiben él tovább Csukás István – Emléktáblát avattunk a tiszteletére egykori otthonánál. obuda.hu. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2022. április 2. [2022. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csukás_István&oldid=27069561”