Csuklyásszúfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Csuklyásszúfélék
Evolúciós időszak: paleogénholocén
Piros csuklyásszú (Bostrichus capucinus)
Piros csuklyásszú (Bostrichus capucinus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Bostrichiformia
Öregcsalád: Bostrichoidea
Család: Csuklyásszúfélék (Bostrichidae)
Latreille, 1802
Szinonimák
  • Bostrichidae
  • Lyctidae
  • Psoidae
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csuklyásszúfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csuklyásszúfélék témájú kategóriát.

A csuklyásszúfélék (Bostrichidae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család.

Elterjedésük[szerkesztés]

A családba nagyjából 550 faj tartozik, melyek nagyrészt a trópusokon terjedtek el, elsősorban a szárazabb erdős területeken. Európában 47 fajuk és alfajuk ismert.[1]

Felépítésük[szerkesztés]

Testük 2–20 milliméter hosszú, általában megnyúlt, hengeres vagy lapított, szőrös vagy csupasz. Fejüket az előhát felülről csuklyaszerűen eltakarja, de a Lyctinae, Polycaoninae és Psoinae alcsaládok tagjainál felülről is látható. Csápjuk 9–11 ízből áll, az utolsó 2–3 íz megnagyobbodott. Lábfejízeik száma minden lábon és mindkét ivarnál 5. Lábfejeik általában hosszúak.

Életmódjuk[szerkesztés]

A legtöbb faj lárvái elhalt fában élnek, és mivel a cellulózt nem képesek lebontani, a nagyobb keményítőtartalmú szíjácsban rágnak. Több fajuk a műszaki célokra felhasznált faanyag kártevője. Egyes fajok keményítőtartalmú magvakban fejlődnek – nálunk a gabonacsuklyásszú (Rhyzopertha dominica) –, és ezzel szintén kárt okozhatnak.

A Magyarországon előforduló alcsaládok, genuszok és fajok[szerkesztés]

A csuklyásszúféléknek Magyarországon 15 faja fordul elő.[2]

Bostrichinae Latreille, 1802 – Igazicsuklyásszú-formák
Apate Fabricius, 1775
Apate monachus Fabricius, 1775 – nagy csuklyásszú
Bostrichus Geoffroy, 1762
Bostrichus capucinus (Linnaeus, 1758) – piros csuklyásszú
Lichenophanes Lesne, 1899
Lichenophanes varius (Illiger, 1801) – tarka csuklyásszú
Scobicia Lesne, 1901
Scobicia chevrieri (A. Villa et J. B. Villa, 1835) – pilláshomlokú csuklyásszú
Sinoxylon Dufschmid, 1825
Sinoxylon muricatum (Linnaeus, 1767) – hatfogú csuklyásszú
Sinoxylon perforans (Schrank, 1789) – nagytüskés csuklyásszú
Xylopertha Guérin-Méneville, 1845
Xylopertha retusa (A. G. Olivier, 1790) – fekete csuklyásszú
Dinoderinae C. G. Thomson, 1863 – Törpecsuklyásszú-formák
Dinoderus Stephens, 1830
Dinoderus minutus (Fabricius, 1775) – bambuszfúró csuklyásszú
Rhyzopertha Stephens, 1830
Rhyzopertha dominica (Fabricius, 1792) – gabonacsuklyásszú
Lyctinae Billberg, 1820 – Falisztbogárformák
Lyctus Fabricius, 1792
Lyctus brunneus (Stephens, 1830) – barna falisztbogár
Lyctus linearis (Goeze, 1777) – közönséges falisztbogár
Lyctus pubescens Panzer, 1792 – nagy falisztbogár
Trogoxylon LeConte, 1862
Trogoxylon impressum (Comolli, 1837) – gödrös falisztbogár
Trogoxylon parallelipipedum (Melsheimer, 1846) – amerikai falisztbogár
Psoinae Blanchard, 1851 – Ösztövércsuklyásszú-formák
Psoa Herbst, 1797
Psoa viennensis Herbst, 1797 – venyigecsuklyásszú

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fauna Europaea: Bostrichidae (angol nyelven), 2019. december 8. (Hozzáférés: 2016. április 16.)
  2. Németh T., Kotán A. & Merkl O. 2015: First record of Apate monachus in Hungary, with a checklist of and a key to the Hungarian powderpost beetles (Coleoptera: Bostrichidae). – Folia entomologica hungarica 76: 99–106.[1]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hettebiller című norvég Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]