Csoroszlya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A csoroszlya (4) a hagyományos szántásnál használt eke része

A csoroszlya vagy kés, hosszúvas, az ekevas elé szerelt, cserélhető acél vágóél.

Feladata, hogy a fordítás előtt a élével a talajt a barázda teljes mélységében felhasítsa, ezáltal a szántáshoz szükséges vonóerő-igényt csökkentse, az ekét vezesse, egyenesben tartását, és irányítását megkönnyítse. Kötött, vagy gyökerekkel sűrűn átszőtt talajon használnak tárcsa alakú, forgó csoroszlyát is. Ennek az éltartóssága jobb mivel a kopófelület nagyobb (hosszabb él kopik, nem olyan sűrűn kell cserélni), nem akad be olyan könnyen és így törésre kevésbé hajlamos. Tárcsa alakú (esetenként kettős) forgó csoroszlyát alkalmaznak vetőgépeken is, a magárok kialakítására.
A modern ekéken is alkalmazzák, mai megnevezése: előhántó.

Csoroszlyás eke korai ábrázolása, egy ősi angolszász miniatúrán.
A szántás népies ábrázolása zilahi kályhacsempén az 1900-as évek elejéről

Mivel a csoroszlya a használat közben teljesen elkopik, a maradványa teljesen hasznavehetetlen. A „vén csoroszlya” kifejezés ezért a gyenge, idős nők szinonimájává is vált.

Közmondások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vargához viszi a csoroszlyát élesíteni.
  • Aki szántani akar, nézze meg a csoroszlyáját.
  • Idővel a csoroszlya is elkopik.

Csoroszlya a magyar költészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Mert amint a nőstény ölre ment s birokra,
Megszorítja torkát Toldi két marokra;
Csak kifordul körme a fiú nyakából,
Kifogy minden erő a horgas-inából.
Szeme is kidülled, véres könnyel telve,
Mint egy nagy csoroszlya, lóg ki zöldes nyelve:
Nem kiment belőle, bennszorult a pára,
Ahogy eltátotta, úgy maradt az álla.”

– Arany János: Toldi (részlet)

„Mi haszna, hogy a csoroszlya
Az ugart fölhasogatja?
Hogyha magot nem vetsz bele,
Csak kóróval leszen tele.

Hej kisleány, pillantatod
Mélyen a szivembe hatott;
Mint a földet a csoroszlya,
Azt keresztűlhasogatta. ”

– Petőfi Sándor: Mi haszna, hogy a csoroszlya.. (részlet)

Csoroszlya ábrázolása a magyar települések címerképeiben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. (Budapest, 1973.)
  • Pallas nagy lexikona

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]