Csipkés pörölycápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Csipkés pörölycápa
Akváriumi példány pörölyfeje közelebbről
Akváriumi példány pörölyfeje közelebbről
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Pörölycápafélék (Sphyrnidae)
Nem: Pörölycápák (Sphyrna)
Rafinesque, 1810
Faj: S. lewini
Tudományos név
Sphyrna lewini
(Griffith & Smith, 1834)
Szinonimák
  • Cestracion leeuwenii Day, 1865
  • Cestracion oceanica Garman, 1913
  • Sphyrna diplana Springer, 1941
  • Sphyrna leweni (Griffith & Smith, 1834)
  • Sphyrna mokarran (non Rüppell, 1837)
  • Sphyrna zygaena (non Linnaeus, 1758)
  • Zygaena erythraea Klunzinger, 1871
  • Zygaena indica van Hasselt, 1823
  • Zygaena lewini Griffith & Smith, 1834
  • Zygaena malleus (non Shaw & Nodder, 1789)
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csipkés pörölycápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csipkés pörölycápa témájú kategóriát.

A csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Természetes élőhelyén, Costa Rica vizeiben

A csipkés pörölycápa az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán meleg és mérsékelt övi vizeiben honos ragadozó. Elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati részén, az amerikai New Jerseytől a Mexikói-öblön és a Karib-tengeren keresztül, egészen Uruguayig terjed, ugyanez óceán keleti oldalán a Földközi-tenger nyugati részétől egészen Namíbiáig fordul elő. A másik előfordulási helyei a Vörös-tengertől és Kelet-Afrikától kezdve az Indiai-óceán keresztül Japánig, Új-Kaledóniáig, Hawaiig és Tahitiig terül. Kalifornia déli részétől Ecuadorig, lehetséges Peruig is megtalálható.

Megjelenése[szerkesztés]

Általában 360 centiméter hosszú, de akár 430 centiméteresre is megnőhet; legfeljebb 152,4 kilogramm tömegű. 200-230 centiméteresen számít felnőttnek. A nagy, kalapács alakú fejének a közepén, egy dudor látható. Szemei felé, a lapított fej elvékonyodik és kissé hátrahajlik. Testszíne felül szürke, szürkésbarna vagy olívazöld; alul pedig fehéres. A mellúszók végének az alsó része szürke vagy fekete. Az első hátúszó magasan ül, míg a második hátúszó és a többi úszók lejjebb helyezkednek el.

Életmódja[szerkesztés]

A cápa alulról, a Monterey Bay Aquariumban

A csipkés pörölycápa egyaránt kedveli a partmenti részeket, de a nyílt tengert is. Gyakran brakkvízben is látható; bemerészkedik a lagúnákba és folyótorkolatokba is. Általában, csak 25 méteres mélységben él, azonban észrevették 512 méter mélyen is. E faj egyedeinek a többsége, nyáron nagy rajokba verődve a sarkok felé vándorolnak, azonban nem vándor példányok is vannak. A felnőttek általában magányosan vagy párosan élnek, a fiatalok nagy rajokba gyűlnek össze. Tápláléka főleg csontos halak és fejlábúak, azonban ezek mellett, rákokra, cápákra és rájákra is vadászik.

Legfeljebb 35 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Kifogott példány a Mexikói-öbölben

Elevenszülő hal, vagyis a kis cápák az anyahal testében kelnek ki. Egy alomban 15-31 darab, 43-55 centiméter hosszú kis csipkés pörölycápa van.

Felhasználása[szerkesztés]

Ezt a cápát ipari mértékben halásszák. A sporthorgászok is kedvelik. Frissen, fagyasztva, sózva vagy füstölve árusítják. Főleg bőréért és az úszóiért vadásszák. Májolajából vitaminokat készítenek. A nem hasznosított részeit, a tenyésztett halak táplálékaként használják.

Habár veszélyes lehet az ember számára, békés természete miatt a búvárok meg tudják közelíteni ezt a cápafajt.

Források[szerkesztés]

  • Sphyrna lewini (Griffith & Smith, 1834) FishBase
  • Compagno, L.J.V., 1984. FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 2 - Carcharhiniformes. FAO Fish. Synop. 125(4/2):251-655. Rome: FAO.