Csillagh család (csáfordi)

Csáfordi Csillagh Lajos (1789-1860) zalai első alispán címeres viaszpecsétje

A csáfordi Csillagh család Zala vármegyei nemesi család, amely a 20. század elején kihalt. A család utolsó élő tagja iszkázi Árvay Lajos zalai alispánné csáfordi Csillagh Sarolta (1860–1935) asszony volt.

Család története

A család hagyománya szerint a Csillagh család Szentgrót várának egy várkapitányától vette eredetét. 1625-ben Csillag Györgyöt a Kanizsa vár ellen épített erődék pénztárnokául nevezték ki, 1630-ban Zala vármegye szolgabírája volt. 1607-ben Felső és Alsó csáfordon földbirtokosként szerepelt nemes "Chillagh Lukács", azonban nem ismeretes a családi kötelék a két család között. A családi legendárium szerint idősebb Csillagh Ádám a 18. században az udvar kegyeinek megszerzése végett a Stern nevet vette fel; az akkori nemesi összeírások alkalmával is úgy szerepelt, mint „Adamus Csillagh aliter Stern." Utódai azonban már nem használták a német nevet, hanem a "Csillagh" vezetéknevet.

A Csillagh család legelső ismert egyenesági őse Kristóf fia, nemes Stern Ádám volt aki 1739. június 26.-án, földbirtokadományt kapott III. Károly magyar királytól Bekeházára, Egervölgyére, Porságodra, valamint Alsóebergényre, amelyek Zalaegerszeg környékén feküdtek. Stern Ádám és felesége Duvalli Katalin (1712-1782) Bekeházán lakott, amely a család virágzó fészke volt. 1750-ben Stern Ádám és sógornője özvegy Stern Istvánné egyezséget kötöttek a zalaegerszegi postamesterségről és egyéb vagyonjogról; ekkor Stern Ádám, már használta a családi címerét a viaszpecsétjében, amelyet később unokája, Csillagh Lajos is használt. 1752-ben Stern már Csillagh Ádámként szerepelt, és a zalaegerszegi postamester.Idősebb Csillagh Ádám egerszegi postamester 1758-ban igazolta nemességét. Csillagh Ádámné Duvalli Katalin pedig 1761-ben már özvegy. A Mária Terézia úrbérendezés korában özvegy Csillagh Ádámné Duvalli Katalin Bekeházán 97 úrbéri holdas birtokkal és 10 jobbággyal rendelkezett, valamint Ebergényen 11 zsellére volt.

A csáfordi Csillagh családnak egy állítólagos ága 1791. február 24-én újabb nemesség, valamint címer adományozásban részesült II. Lipót magyar királytól. Az adományt Chillagh János a Magyar Kamara levéltárosának, illetve fivéreinek, Chillagh Ferenc Arad vármegye táblabírájának, Chillagh Pál a Királyi Kúria hivatalának és levéltárának lajstromozójának, valamint Chillagh Zsigmond a Ferdinánd főherceg-ezred kadétjának adta az uralkodó. Chillagh Pál a Királyi Kúria hivatalának és levéltárának lajstromozója egy leányt nemzett, csáfordi Csillagh Jozefát, aki a felesége lett gróf szentgyörgyi Hugonnai Zsigmond (1770–1824) aranysarkantyús lovagnak; Hugonnai Zsigmond gróf eredetileg a "szentgyörgyi Horváth Zsigmond" név alatt született de 1810-ben Hugonna községre királyi adománylevelet kapott, és ezzel együtt engedélyt, hogy nevét "Hugonnai"-ra változtathassa. Szintén ő volt, akinek 1822. június 14-én grófi címet adományozott I. Ferenc magyar király. A közös gyermekek római katolikus keresztelői bejegyzésében az anya szinte mindegyiken szerepelt mint "csáfordi Csillagh Jozefa". A pontos rokoni szálak a 18. és 19. században élt Zala megyei ággal nem ismeretesek.

Ifjabb Csillagh Ádám ága

Csáfordi Csillagh László (1824-1876) a királyi kúria legfőbb ítélőszéki osztályú bírája, az Igazságügyi minisztérium osztálytanácsosa Zalai vm. első alispánja, táblabíró, földbirtokos

Idősebb Csillagh Ádám és Duvalli Katalin egyik gyermeke csáfordi Csillagh Ádám (1739-1798), zalaegerszegi postamester, földbirtokos, aki 1786 és 1798 között Zala vármegye főadószedője volt. 1766 november 16-án Zalaboldogfán feleségül vette a boldogfai Farkas családból származó boldogfai Farkas Annát (1746-1804), akinek a szülei boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770), zalai alispán, földbirtokos és a tekintélyes nemesi barkóczi Rosty családból való barkóczi Rosty Anna (1722-1784) voltak. Boldogfai Farkas Ferenc alispánné Rosty Anna az előkelő ősrégi osztopáni Perneszy családnak, a zalalövői Csapody családnak, valamint csébi Pogány családnak leszármazottja volt. Csillagh Ádám és boldogfai Farkas Anna házassága révén jelentős anyai ágon örökölt vagyon jutott a családba, ahogy szerepel ez a tény boldogfai Farkas Ferencné Rosty Anna 1779-ben megírt végrendeletében. Csillagh Ádámné Boldogfai Farkas Anna lányának hagyta a ságodi és páli birtokrészeket, a mártonfalvi, szentmártoni régi járt földekkel, minden rétekkel, úgyszintén a teskándi, dobronyi, szenterzsébeti gabonatizeddel, ugyan a dobronyi hegyvám szolgálatokkal, és a baka réttel együtt is.

A Csillagh család központja a bekeházi birtoka volt. Boldogfai Farkas Anna 14 gyermekkel áldotta meg őt; azonban csak négy érte el a felnőttkort: Csillagh Ádám és boldogfai Farkas Anna fia, Csillagh Ferenc (1768-1788) alig 20 évesen hunyt el; fivére, csáfordi Csillagh László (1772-1799), zalai esküdt, Gétyén 1798 október 25-én feleségül vette nemes Nunkovics Katalin (1785-1845) kisasszonyt, nemes Nunkovics József, gétyei birtokos, és Vezerics Julianna lányát, azonban a fiatal nemes úr alig 14 hónap a házassága után hirtelenül elhunyt; az özvegye, Nunkovics Katalin ezután 1803. május 17-én Gétyén férjhez ment tarródi és németszecsődi Tarródy Lajos (1778–1834) a veszprémi káptalan első ügyvédjéhez. Csillagh Ádám és boldogfai Farkas Anna lánya, csáfordi Csillagh Anna Katalin (1780-1808) volt, akinek a férje marosi Nagy Ferenc (1775-1835), táblabíró, mihályfai birtokos volt. Marosi Nagy Ferenc szülei marosi Nagy András (1742–1798), földbirtokos és annak az első felesége parragi Parraghy Anna (1747–1782) voltak. 1816-ban marosi Nagy Ferenc táblabíró, az elhunyt nejétől származó bekeházai, pórságodi, teskándi, szenterzsébeti, és nagypáli birtokrészeit eladta sógorának Csillagh Lajosnak. A másik fiúgyermeke Csillagh Ádámnak és boldogfai Farkas Annának, aki tulajdonképpen tovább vitte a családot, az csáfordi Csillagh Lajos (1789-1860), Zala vármegye alispánja volt. Csillagh Lajosnak az első neje, a nemesi iszkázi Árvay családból való iszkázi Árvay Anna (1794-1813), iszkázi Árvay Lajos és a miskei és monostori Thassy család sarja miskei és monostori Thassy Terézia Nepomucena (1768-1810) lánya volt. Felesége halála után, Csillagh Lajos 1819. január 7-én, Zalaegerszegen feleségül vette nemes Koppány Borbálát (1801-1880), akinek a szülei nemes Koppány József (1753-1818), egerszegi várnagy, és hottói Nagy Magdolna (1772-1814) volt. Csillagh Lajos 1825 és 1829 között egerszegi alszolgabíró volt, majd 1830 és 1834 között főszolgabíró. Később 1837 és 1848 között zalai másodalispán és a forradalom kitörése után 1848 és 1849 között zalai első alispán volt.

Csillagh Lajos alispán második feleségétől, nemes Koppány Borbálától, származott csáfordi Csillagh László (1824-1876), akinek a felesége korongi és tropóczi Gombossy Judit (1827-1893), akinek a szülei korongi és tropóczi Gombossy Pál, táblabíró, andráshidai birtokos, és farkaspatyi Farkas Julianna (1789-1847) voltak. Csillagh Lászlóné Gombossy Judit anyai ági felmenői között volt a sidi Sidy család, a szenterzsébeti Terjék család, és a zicsi Zichy család köznemesi ága. Csillagh László 1861-ben egerszegi főszolgabíró volt és majd 1865 és 1867 között zalai másodalispán. Az egyik leánytestvére, csáfordi Csillagh Mária Konstantina (1826-1920), rósásszegi Rósás Lajos (1826-1894) árvaszéki elnök felesége volt; egy másik csáfordi Csillagh Franciska Mária (1833-1881) hottói Nagy József (1827-1883), táblabíró, 1848-as honvédtiszt neje volt, csáfordi Csillagh Mária (1834-1884), salomvári Vizy Gyulához (1832-1902), királyi járásbíró és törvényhatósági bizottsági tagjához ment férjhez. Csillagh Lajosnak és Koppány Borbálának egy másik fia, csáfordi Csillagh Gyula (1829-1904), aki 1857. február 14.-én feleségül vette Boncódföldén hottói Nagy Etelka (c.1834–†1915) kisasszonyt; Csillagh Gyuláné hottói Nagy Etelka szülei hottói Nagy Antal (1785-1852), táblabíró, földbirtokos, és farkaspatyi Farkas Mária Anna (1791-1855) voltak. Csillagh Gyula a belovári katonaintézetben nevelkedett és uhlánus tiszt volt, és mint főhadnagy távozott a hadseregből. Idősebb korában a bekeházi földbirtoka meleltt, a Vlassics utca 29.-es szám alatt volt egy háza Zalaegerszegen. Csillagh Gyula "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja volt. A gyászjelentése szerint csáfordi Csillagh Gyula volt a család utolsó férfi tagja. Csillagh Gyula elmaradhatatlan alakja volt a zalai közgyűléseknek, tevékeny részt vett minden megyei érdekű és politikai mozgalomban; mindig és mindenütt a legszélsőbb ellenzéki álláspontot képviselte. Heves, lelkesülő természet volt, tele rajongással a magyarságért.

Női ágon Csillagh László és Gombossy Judit leányaiban halt ki a család: iszkázi Árvay Lajos (1852-1924) zalai alispánnak a felesége, csáfordi Csillagh Sarolta (1860-1935); csáfordi Csillagh Kornélia (1861-1884), aki hajadonként halt meg és csáfordi Csillagh Mária Matild Szidónia (1864-1906), akinek az első férje, iszkázi Árvay István (1854-1887) zalai ügyvéd, és a második, dr. Jakobi Lányi Bertalan (1851-1921) jogász, igazságügyminiszter volt. A család néhány ízben a "csáfordi" nemesi előneve mellett az "ebergényi" előnevet is használta; Árvay Lajosné Csillagh Sarolta a gyászjelentésében úgy szerepelt mint "ebergényi és csáfordi Csillagh Sarolta". A család 1739-ben a Zala megyei Ebergényre kapott adományt és erre hagyatkozva vették használatba az előnevet.

Hugonnai Zsigmond grófné és rokonsága

A gróf szentgyörgyi Hugonnai családnak az ősanyja a pesti belvárosi római katolikus anyakönyvek bejegyzései szerint "csáfordi Csillagh Jozefa" volt. A jelenleg ismert források alapján nem lehet őt a zalamegyei csáfordi Csillag családdal összekapcsolni. A királyi könyvek szerint, az 1822. február 15-én I. Ferenc magyar király által megengedett névváltoztatásnál szentgyörgyi Horváth/Hugonnay Zsigmond felesége Csillag Jozefa, akinek az apja "Korpics másképp Tóth másképp Csillagh Pál" volt. Az ott szereplő adatok szerint a nemesség és családi címer adományozásában részesültek Chillagh János, Magyar Kamara levéltárosa, fivére Chillagh Ferenc Arad vármegye táblabírája, Chillagh Pál Királyi Kúria hivatalának és levéltárának lajstromozója, valamint Chillagh Zsigmond a Ferdinánd főherceg-ezred kadétja, akik 1791. február 24-én II. Lipót magyar királytól szerezték meg. Ha ezek a Chillagh testvéreknek a családja valójában Zala vármegyétől szakadtak el és később újabb nemesség adományban részesültek-e nem megállapítható. Ha valójában nem volt vér szerinti rokona a zalai családnak, Hugonnay Zsigmond grófné Csillagh Jozefa esete, arról lehetne szó, hogy az 1800-as évek elején ők maguk tévesen állapították meg a "csáfordi" nemesi előnevet az anyakönyvezéskor.

A család jelentősebb tagjai

• csáfordi Csillagh Ádám, zalaegerszegi postamester, földbirtokos
• csáfordi Csillagh Ádám (1739-1797), Zala vármegye főadószedője, alügyésze, földbirtokos.
• csáfordi Csillagh Lajos (1789-1860) zalai első alispán, táblabíró, földbirtokos.
• csáfordi Csillagh László (1824-1876) a királyi kúria legfőbb ítélőszéki osztályú bírája, az Igazságügyi minisztérium osztálytanácsosa, Zala vármegye első alispánja, táblabíró, földbirtokos.
• csáfordi Csillagh Gyula (1829–1904), főhadnagy, vármegye bizottsági tag, földbirtokos, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja, földbirtokos. A csáfordi Csillagh család utolsó férfi tagja.

A család címere

A családi címerleírás: „Kék pajzson, zöld hármas halom, három hatágú arany csillaggal mindegyiknek a tetején.” Sisakdísz: hatágú arany csillag.

Az eddig ismert családfa

Stern Kristóf

• A1 csáfordi Csillagh (Stern) Ádám, zalaegerszegi postamester, 1739. június 26.-án adományt szerzett III. Károly magyar királytól, egerszegi postamester, földbirtokos. Felesége Duvalli Katalin (*1712.–†Bekeháza, 1782. november 1.)
  • B1 Ádám (*1739. –†Boldogfa, 1797. szeptember 22.), Zala vármegye főadószedője, első alügyésze, földbirtokos. Felesége boldogfai Farkas Anna (*Boldogfa, 1746. június 9. –† Bekeháza, 1804. február 26.).
    • C1 Anna (*Bekeháza, 1767. augusztus 30.–†?)
    • C2 Ferenc (*Bekeháza, 1768. november 8.–†Bekeháza, 1788. augusztus 24.)
    • C3 József (*Bekeháza, 1770. január 31.–†Bekeháza, 1772. március 14.)
    • C4 László (*Bekeháza, 1772. június 19.–†Boldogfa, 1799. december 24.) zalai esküdt. Felesége nemes Nunkovics Katalin (*Gétye, 1785. december 30.–†Gétye, 1845. december 10.)
    • C5 András (*Bekeháza, 1773. november 20.–†?)
    • C6 Erzsébet (*Bekeháza, 1774. november 20.–†Bekeháza, 1780. november 8.)
    • C7 József (*Bekeháza, 1777. február –†?)
    • C8 Anna Katalin (*Bekeháza, 1780. augusztus 25.–†Mihályfa, 1808. szeptember 20.). Férje: marosi Nagy Ferenc (*Mihályfa, 1775. október 11.–†Mihályfa, 1835. május 14.), táblabíró, mihályfai földbirtokos.
    • C9 Borbála (*Bekeháza, 1781. szeptember 22.–† Bekeháza, 1788. augusztus 31.)
    • C10 Katalin (*Bekeháza, 1782. október 26.–†?)
    • C11 Magdolna (*Bekeháza, 1784. július 14.–†Bekeháza, 1786. július 7.)
    • C12 András István (*Bekeháza, 1785. november 9.–†?)
    • C13 Lajos (Bekeháza, 1789. július 20. – Bekeháza, 1860. december 14.) Zala vármegye első alispánja az 1848-as szabadságharc alatt, táblabíró, birtokos. 1. felesége iszkázi Árvay Anna (*1794. –†Bekeháza, 1813. január 17.). 2. felesége nemes Koppány Borbála (*Zalaegerszeg, 1801. január 6.–†Zalaegerszeg, 1880. október 23.).
      • D1 (1. házasságból) János (*1810–†Zalaboldogfa, 1818. július 1.)
      • D2 (1. házasságból) Jozefa Judit (*Bekeháza, 1813. január 10.–†Pusztamagyaród, 1859. december 11.). Férje, óhídi Szigethy Dániel Márton (*Kemeneshőgyész, 1799. október 31. –†Pusztamagyaród, 1856. március 11.), táblabíró, a szántói járás főszolgabírája, földbirtokos.
      • D3 (2. házasságból) Mária Szidónia (*Bekeháza, 1819. november 26. –†Bekeháza, 1820. október 20.)
      • D4 (2. házasságból) Eleonóra Anna (*Bekeháza, 1821. március 23.–†Bekeháza, 1857. január 21.), földbirtokos. Hajadon kisasszony.
      • D5 (2. házasságból) Mária Etelka (*Bekeháza, 1823 január 3.–†Bekeháza, 1823. szeptember 4.)
      • D6 (2. házasságból) László Gábor (*Bekeháza, 1824. április 19.–†Budapest, 1876. december 11.), Zala vármegye alispánja, országgyűlési képviselő. Felesége, koronghi és tropóczi Gombossy Judit Karolina (*Andráshida, 1827. december 11.–†Bekeháza, 1892. január 13.).
        • E1 Sarolta Paulina Borbála (*Bekeháza, 1860. február 26.–†Budapest, 1935. november 26.), iszkázi Árvay Lajos (*Zalaegerszeg, 1852. december 31.–†Zalaegerszeg, 1924. augusztus 1.), Zala vármegyei alispán felesége.
        • E2 Kornélia Ilona Zsófia (*Bekeháza, 1861. október 14.–†Zalaegerszeg, 1884. május 11.), aki fiatal korában hajadonként hunyt el.
        • E3 Mária Matild Szidónia (*Bekeháza, 1864. március 13.–†Budapest, 1906. április 30.). Első férje, iszkázi dr. Árvay István (*Zalaegerszeg, 1854. június 4.–†Zalaegerszeg, 1887. május 1.), jogász, ügyvéd; második férje, dr. Jakobi Lányi Bertalan (1851-1921) jogász, igazságügyminiszter volt.
      • D7 (2. házasságból) Mária Konstancia (*Bekeháza, 1826. március 7.–†Zalaegerszeg, 1920. szeptember 5.). Férje, rósásszegi Rósás Lajos (*Zalaegerszeg, 1826. augusztus 24.–†Bekeháza, 1894. december 3.), árvaszéki elnök.
      • D8 (2. házasságból) Kálmán Géza (*Bekeháza, 1827. december 2.–†Bekeháza, 1830. augusztus 30.)
      • D9 (2. házasságból) Elek Gyula (*Bekeháza, 1829. január 31. –†Zalaegerszeg, 1904. augusztus 16.), főhadnagy, vármegye bizottsági tag, földbirtokos, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja. A csáfordi Csillagh család utolsó férfi tagja. Felesége, hottói Nagy Etelka (1834. –†Zalaegerszeg, 1915. november 6.).
        • E1 Gizella Rozália (*Bekeháza, 1858. március 14.–†?)
        • E2 Mária Paulina Borbála (*Bekeháza, 1859. június 2.–†?)
      • D10 (2. házasságból) Franciska Mária (*Bekeháza, 1833. február 23.–†Hottó, 1881. április 19.). Férje: hottói Nagy József (*Andráshida, 1827. szeptember 23.–†Hottó, 1883. március 31.) 1848-as honvédtiszt, földbirtokos.
      • D11 (2. házasságból) Mária (*Bekeháza, 1834. március 20.–†Zalaegerszeg, 1884. május 23.). Férje, salomvári Vizy Gyula (*Salomvár, 1832. május 3.–†Zalaegerszeg, 1902. május 6.), királyi járásbíró.
      • D12 (2. házasságból) Lajos (*Bekeháza, 1835. szeptember 9.–†Bekeháza, 1836 február 25.)
      • D13 (2. házasságból) Karolina (*Bekeháza, 1837. február 6. –†1862. április 25.), földbirtokos. Hajadon kisasszony.
    • C14 Judit (*Bekeháza, 1790. november 26.–†Bekeháza, 1793. május 7.)
  • B2 Eleonóra. 1. férje nemes Vörös József. 2. férje, nemes Somogyi József.
  • B3 Imre (*1740 –†Bekeháza, 1788. november 7.). Felesége, Lampert Erzsébet.
    • C1 Antal (*Bekeháza, 1783. június 1. –†?)
    • C2 Anna (*Bekeháza, 1786. szeptember 19. –†Bekeháza, 1786. október 8.)
    • C3 Rozália (* Bekeháza, 1784. szeptember 24.–†?)