Csillagh család (csáfordi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csáfordi Csillagh Lajos (1789-1860) zalai első alispán címeres viaszpecsétje

A csáfordi Csillagh család Zala vármegyei nemesi család, amely a 20. század elején kihalt.

Család története[szerkesztés]

A család hagyománya szerint a Csillagh család Szentgrót várának egy várkapitányától vette eredetét.[1] A Csillagh család legelső ismert őse Kristóf fia, nemes Stern Ádám volt aki 1739. június 26.-án,[2] birtokadományt kapott III. Károly magyar királytól Bekeházára, Zalaegerszeg környékén, ahol nejével, Duvalli Katalinnal (1712-1782) lakott.[3] 1750-ben Stern Ádám és sógornője özvegy Stern Istvánné egyezséget kötöttek a zalaegerszegi postamesterségről és egyéb vagyonjogról; ekkor Stern Ádám, már használta a családi címerét a viaszpecsétjében, amelyet később unokája, Csillagh Lajos is használt.[4] 1752-ben Stern már Csillagh Ádámként szerepelt, és a zalaegerszegi postamester. A családi legendárium szerint idősebb Csillagh Ádám a 18. században az udvar kegyeinek megszerzése végett a Stern nevet vette fel; az akkori nemesi összeirások alkalmával is ugy szerepelt, mint „Adamus Csillagh aliter Stern." Utódai azonban már nem használták a német nevet, hanem a "Csillagh" vezetéknevet. Idősebb Csillagh Ádám egerszegi postamester 1758-ban igazolta nemességét.[5] Csillagh Ádámné Duvalli Katalin pedig 1761-ben már özvegy.[6] A Mária Terézia úrbérendezés korában özvegy Csillagh Ádámné Duvalli Katalin Bekeházán 97 úrbéri holdas birtokkal és 10 jobbággyal rendelkezett,[7] valamint Ebergényen 11 zsellére volt.[8]

Csillagh Ádám és Duvalli Katalin gyermeke, csáfordi Csillagh Ádám (1739-1798), egerszegi postamester, aki 1786 és 1798 között Zala vármegye főadószedője volt.[9] 1766 november 16.-án feleségül vette a boldogfai Farkas családból származó boldogfai Farkas Annát (1746-1804), akinek a szülei boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770), zalai alispán, és a tekintélyes nemesi barkóczi Rosty családból való barkóczi Rosty Anna (1722-1784) voltak. Boldogfai Farkas Ferenc alispánné Rosty Anna az előkelő ősrégi osztopáni Perneszy család, valamint a zalalövői Csapody család, és csébi Pogány családok leszármazottja volt. Csillagh Ádám és boldogfai Farkas Anna házassága révén jelentős anyai ágon örökölt vagyon jutott a családba, ahogy szerepel ez a tény boldogfai Farkas Ferencné Rosty Anna 1779-ben megírt végrendeletében. Csillagh Ádámné Boldogfai Farkas Anna lányának hagyta a ságodi és páli birtokrészeket, a mártonfalvi, szentmártoni régi járt földekkel, minden rétekkel, úgyszintén a teskándi, dobronyi, szenterzsébeti gabonatizeddel, ugyan a dobronyi hegyvám szolgálatokkal, és a baka réttel együtt is.[10]

A Csillagh család központja a bekeházi birtoka volt. Boldogfai Farkas Anna 14 gyermekkel áldotta meg őt; azonban csak négy érte el a felnőttkort: Csillagh Ádám és boldogfai Farkas Anna fia, Csillagh Ferenc (1768-1788) alig 20 évesen hunyt el; fivére, csáfordi Csillagh László (1772-1799), zalai esküdt, Gétyén 1798 október 25.-én feleségül vette nemes Nunkovics Katalin (1785-1845) kisasszonyt, nemes Nunkovics József, gétyei birtokos, és Vezerics Julianna lányát, azonban a fiatal nemes úr alig 14 hónap a házassága után hirtelenül elhunyt; az özvegye, Nunkovics Katalin ezután 1803. május 17.-én Gétyén férjhez ment tarródi és németszecsődi Tarródy Lajos (17781834) a veszprémi káptalan első ügyvédjéhez. Csillagh Ádám és boldogfai Farkas Anna lánya, csáfordi Csillagh Anna Katalin (1780-1808) volt, akinek a férje mihályfai Nagy Ferenc (1776-1835), táblabíró, mihályfai birtokos volt. 1816-ban mihályfai Nagy Ferenc táblabíró, az elhunyt nejétől származó bekeházai, pórságodi, teskándi, szenterzsébeti, és nagypáli birtokrészeit eladta sógorának Csillagh Lajosnak.[11] A másik fiúgyermeke Csillagh Ádámnak és boldogfai Farkas Annának, aki tulajdonképpen tovább vitte a családot, az csáfordi Csillagh Lajos (1789-1860),[12] Zala vármegye alispánja volt. Csillagh Lajosnak az első neje, iszkázi Árvay Anna (1794-1813), iszkázi Árvay Lajos és a miskei és monostori Thassy család sarja miskei és monostori Thassy Terézia Nepomucena (1768-1810) lánya volt.[13] Felesége halála után, Csillagh Lajos 1819. január 7-én, Zalaegerszegen feleségül vette nemes Koppány Borbálát (1801-1880), akinek a szülei nemes Koppány József (1753-1818), egerszegi várnagy, és hottói Nagy Magdolna (1772-1814) volt. Csillagh Lajos 1825 és 1829 között egerszegi alszolgabíró volt,[14] majd 1830 és 1834 között főszolgabíró.[15] Később 1837 és 1848 között zalai másodalispán[16] és a forradalom kitörése után 1848 és 1849 között zalai első alispán volt.

Csillagh Lajos alispán második feleségétől, nemes Koppány Borbálától, származott csáfordi Csillagh László (1824-1876),[17] akinek a felesége korongi és tropóczi Gombossy Judit (1827-1893),[18] akinek a szülei korongi és tropóczi Gombossy Pál, táblabíró, andráshidai birtokos,[19] és farkaspatyi Farkas Julianna (1789-1847) voltak. Csillagh Lászlóné Gombossy Judit anyai ági felmenői között volt a sidi Sidy család, a szenterzsébeti Terjék család, és a zicsi Zichy család köznemesi ága. Csillagh László 1861-ben egerszegi főszolgabíró volt és majd 1865 és 1867 között zalai másodalispán. Az egyik leánytestvére, csáfordi Csillagh Mária Konstantina (1826-1920), rósásszegi Rósás Lajos (1826-1894) árvaszéki elnök felesége volt; egy másik csáfordi Csillagh Franciska Mária (1833-1881) hottói Nagy József (1827-1883), táblabíró, 1848-as honvédtiszt neje volt, csáfordi Csillagh Mária (1834-1884), salomvári Vizy Gyulához (1832-1902), királyi járásbíró és törvényhatósági bizottsági tagjához ment férjhez. Csillagh Lajosnak és Koppány Borbálának egy másik fia, csáfordi Csillagh Gyula (1829-1904), aki 1857. február 14.-én feleségül vette Boncódföldén hottói Nagy Etelka (c.1834–†1915) kisasszonyt; Csillagh Gyuláné hottói Nagy Etelka szülei hottói Nagy Antal (1785-1852), táblabíró, földbirtokos, és farkaspatyi Farkas Mária Anna (1791-1855) voltak. Csillagh Gyula a belovári katonaintézetben nevelkedett és uhlánus tiszt volt, és mint főhadnagy távozott a hadseregből. Idősebb korában a bekeházi földbirtoka meleltt, a Vlassics utca 29.-es szám alatt volt egy háza Zalaegerszegen. Csillagh Gyula "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja volt. A gyászjelentése szerint csáfordi Csillagh Gyula volt a család utolsó férfi tagja.[20] Csillagh Gyula elmaradhatatlan alakja volt a zalai közgyűléseknek, tevékeny részt vett minden megyei érdekű és politikai mozgalomban; mindig és mindenütt a legszélsőbb ellenzéki álláspontot képviselte. Heves, lelkesülő természet volt, tele rajongással a magyarságért.

Női ágon Csillagh László és Gombossy Judit leányaiban halt ki a család: iszkázi Árvay Lajos (1852-1924)[21] zalai alispánnak a felesége, csáfordi Csillagh Sarolta (1860-1935);[13] csáfordi Csillagh Kornélia (1861-1884),[22] aki hajadonként halt meg és csáfordi Csillagh Mária Matild Szidónia (1864-1906),[23] akinek az első férje, iszkázi Árvay István (1854-1887) zalai ügyvéd, és a második, dr. Jakobi Lányi Bertalan (1851-1921) jogász, igazságügyminiszter volt.[13][24] A család néhány ízben a "csáfordi" nemesi előneve mellett az "ebergényi" előnevet is használta; Árvay Lajosné Csillagh Sarolta a gyászjelentésében úgy szerepelt mint "ebergényi és csáfordi Csillagh Sarolta". A család 1739-ben a Zala megyei Ebergényre kapott adományt és erre hagyatkozva vették használatba az előnevet.

A család jelentősebb tagjai[szerkesztés]

A család címere[szerkesztés]

A családi címerleírás: „Kék pajzson, zöld hármas halom, három hatágú arany csillaggal mindegyiknek a tetején.” Sisakdísz: hatágú arany csillag.

Az eddig ismert családfa[szerkesztés]

Stern Kristóf

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zalamegye, 1904 (23. évfolyam, 27-52. szám)1904-08-21 / 34. szám
  2. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 38. kötet - 240 - 241. oldal
  3. Archivált másolat. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
  4. ZML. Csillagh család iratai. 1. doboz 1750. 20. pallium
  5. MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye 1845. évi nemesi katasztere. (In: Levéltári Szemle, 58. (2008)Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám)
  6. ZML XIII. 7. Csillagh család iratai 1. doboz 1750. 20. pallium
  7. Fónagy Zoltán (2013). A nemesi birtokviszonyok az Úrbérendezés korában. Adattár II. MTA. 854.o.
  8. Fónagy Zoltán (2013). A nemesi birtokkviszonyok az Úrbérendezés korában. Adattár II. MTA. 855.o.
  9. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (260.o.)
  10. ZML. XIII. Farkas család (Boldogfai) iratai. 3. doboz. 1759-1799. 130-159. pallium. 29. darab.
  11. ZML. XIV. 14. Nagy Károly családi iratai. 1. doboz. 4. pallium.
  12. familysearch.org Csillagh Lajos gyászjelentése
  13. a b c Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. (58.o.)
  14. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (278.o.)
  15. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. (267.o.)
  16. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (254.o.)
  17. familysearch.org Csillagh László gyászjelentése
  18. familysearch.org Csillagh Lászlóné Gombossy Judit gyászjelentése
  19. Archivált másolat. [2016. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
  20. familysearch.org Csillagh Gyula gyászjelentése
  21. MNL. MTI "kőnyomatos" hírek Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944) 1924. augusztus 1. péntek / 10. oldal
  22. familysearch.org Csillagh Kornélia gyászjelentése
  23. a b familysearch.org Lányi Bertalanné Csillagh Mária gyászjelentése
  24. a b familysearch.org Lányi Bertalan gyászjelentése