Csiki László (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Csíki László (egyértelműsítő lap).
Csiki László
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Született1944. október 5.
Sepsiszentgyörgy
Elhunyt2008. október 2. (63 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers,
dráma,
próza
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiki László témájú médiaállományokat.

Csiki László (Sepsiszentgyörgy, 1944. október 5. – Budapest, 2008. október 2.) magyar költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

A középiskolát szülővárosában végezte, román-magyar szakos tanári oklevelet Kolozsvárott szerzett. 1968-tól a Megyei Tükört szerkesztette. 1971-től a Kriterion Könyvkiadó lektora volt Bukarestben, majd Kolozsvárt a Forrás-sorozat kiadói szerkesztője, 1980 júniusától az Utunk prózarovatát vezette. Első verse az Utunkban jelent meg 1965-ben. Versekkel, novellákkal, könyvismertetésekkel, publicisztikai írásokkal rendszeresen jelentkezett a hazai sajtóban, esszéi, kritikái is jelentősek.

A második Forrás-nemzedékhez tartozott: Esőt kaszáló c. verseskötete Szőcs István bevezetőjével 1968-ban jelent meg. Szabad verseit, akárcsak elsősorban a Megyei Tükörbe írt publicisztikáját, szépprózáját – Kezdetben vala az ige c. kisregényét az Utunk közölte folytatásokban 1970-ben – egyfajta "szegényemberes-urbánus" szemléletmód és erős társadalmi felelősségtudat: az egyén és társadalom viszonyának előítéletektől mentes szemlélete, a mindent újraértelmező, újra mérlegre tevő fiatalos merészség jellemezte. Második verseskötete, a Kellékek (1972), költői fegyvertára gazdagodásáról, tömörítő készségének fejlődéséről, a publicisztikai hangvétel levetkőzéséről tanúskodott. A formai megoldásaiban néhol még bizonytalannak tűnő Cirkusz, avagy: búcsú az ifjúságtól (Kolozsvár, 1971) c. elbeszéléskötetében is nemzedékének problémáit fogalmazta újra. A groteszktől az abszurdig terjedő könyörtelen éleslátással mutatta be helyüket a világban nyugtalanul kereső, férfisorba ért fiatal kortársait, akik közül sokan le akarnak ugyan számolni az előző nemzedékek hibáival-bűneivel, de "a cselekvés egyszerűsége" helyett a nonkonformista pótcselekvések vakvágányára siklanak.

Az abszurd és a groteszk az uralkodó esztétikai minőség drámáiban is. Az Öreg ház (kolozsvári bemutató Harag György rendezésében 1978-ban) nemzedéki konfliktust vitt színre; ennek groteszk jelképe a családi ház, amelyhez az apát ifjúsága és emlékei fűzik, fiát már semmi. Az apa időbe és társadalmi kapcsolatokba helyezett alakja annak a múltnak a szívós továbbélését példázza, mely a második világháború előtti kispolgári életvitelből és az 1950-es évek torzult "hőskorából" ötvöződött. Észszerű és bíráló továbbadni valója nincs erről a múltról, így jön létre az abszurdra jellemző kommunikáció-hiány közte és a fia (a két nemzedék) között. Egyiknek a jövőtlenség, másiknak a múlthiány a tragikuma s a személyiség ebből következő diszkontinuitása. A Nagypapa látni akar benneteket (temesvári bemutató 1979-ben) már teljesen az abszurd színpad eszközeivel jeleníti meg a személyiség belső és a társadalom külső világa közötti kapcsolathiányt. A játék, a szerep pirandellói fogalmához nyúl benne vissza a szerző, ami azonban nála nemcsak védekezés a külvilág konformizáló hatásai ellen, hanem fiktívvé, időn kívülivé változtatva a személyes létet, a személyiség-degradáció sajátos formája is. (A darab újabb változatát az 1980-as sepsiszentgyörgyi Nemzetiségi Színházi Kollokviumon Seprődi Kiss Attila rendezése és Kemény Árpád díszletei vitték sikerre.)

Versei, novellái jelentek meg még a Kapuállító c. antológiában (Sepsiszentgyörgy 1969), 1969-től az Utunk-évkönyvekben, az Évek énekei c. Utunk-antológiában (Kolozsvár, 1971). Több versfordítást közölt románból, tolmácsolásában jelent meg Alexandru Ivasiuc A madarak (1973) és Áradat (1976) c. regénye, Anton Pann Beszédmese – mesebeszéd (1974) és Ion Dodu Bălan Ikarosz gyermekkora (1976) c. munkája, Hortensia Papadat-Bengescu Ledér szüzek c. regénye (1978).

Ártatlanok (1981) c. drámáját sem Romániában, sem Magyarországon nem engedték bemutatni az 1980-as években. 1982-ben települt át Magyarországra, 1984-től a Magvető Kiadó szerkesztőjeként, 1989-től 1991-ig a Magyar Napló versrovat vezetőjeként működött, majd szabad foglalkozású író és a Budapest Filmstúdió dramaturgja. 2008. október 2-ról 3-ra virradó éjjel érte a halál, a budapesti Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra 2008. október 21-én, búcsúbeszédet Kőrössi P. József mondott felette.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Vers[szerkesztés]

  • Esőt kaszáló (1968)
  • Kellékek (1972)
  • Szombat. A búvár hazamegy. Verskönyv haladóknak (1977)
  • Kísérlethajók. Válogatott és új versek. (1986)
  • Elhallgatások (1989)
  • A keresztelő; Tevan, Békéscsaba, 1993
  • Lépések, kopogások. Versek; Jelenkor, Pécs, 1996 (Élő irodalom sorozat)
  • Írás. Versek; ill. Bencsik János; s.n., s.l., 2002
  • A szótolvaj. Versek; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2003 (Tiszatáj könyvek)
  • A kaptár; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek)

Próza[szerkesztés]

  • Cirkusz, avagy búcsú az ifjúságtól (1971)
  • Az idegen város (történetek, 1974)
  • Az eladott nagyapó (történetek, Kolozsvár, 1977)
  • Bunicul vindut. Nuvele; románra ford. Paul Drumaru, előszó Mircea Ciobanu; Kriterion, Bucureşti, 1980 (Biblioteca Kriterion)
  • Kirakat; Magvető, Bp., 1981
  • Magánháború. Történetek; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Titkos fegyverek; Magvető, Bp., 1988
  • Idegen tollaim. Vélekedések és vallomások; Szépirodalmi, Bp., 1990
  • Adalék. Vélekedések, vallomások, tárcák; Pesti Szalon, Bp., 1992
  • Kutya a Holdban. Történetek; Pesti Szalon, Bp., 1994
  • Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
  • A pusztulás gyönyöre. Négy történet; Jelenkor, Pécs, 1997 (Élő irodalom sorozat)
  • A kellemes bandita. Esszék, tárcák; Felsőmagyarország, Miskolc, 1998
  • Égen lógó hadsereg; ill. Györgydeák György; Littera Nova, Bp., 1998 (Sophie könyvek)
  • A hely szellemei. Színjátékok, filmnovellák; Ister, Bp., 1998 (Ister kortárs írók)
  • Visszaút. 1985-2000; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000 (Nobile officium sorozat)
  • Remény. Történetek; Magvető, Bp., 2002
  • A jóslat. Történetek; Kortárs, Bp., 2005
  • Az író árnyéka. Vélekedések, vallomások; Kortárs, Bp., 2007 (Kortárs esszék)
  • Ajakír. Hosszú történet; Magvető, Bp., 2008
  • Hazugok szigete; szerk. Kántor Lajos; Komp-Press–Korunk, Kolozsvár, 2013
  • Titkos fegyverek; Hargita, Csíkszereda, 2015 (Székely könyvtár)

Dráma[szerkesztés]

  • Öreg Ház (1978)
  • Nagyapa látni akar benneteket (1979)
  • Ártatlanok. Öt színjáték; Kriterion, Bukarest, 1981
  • Álkulcsok. Színjátékok; Magvető, Bp., 1986
  • A hely szellemei. Színjáték; inː A hely szellemei. A kolozsvári színjátszás 200 éves jubileumára kiírt drámapályázat díjnyertes művei; szerk., előszó Visky András; Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvár, 1992

Filmforgatókönyv[szerkesztés]

  • Mámá Klárá : legújabbkori népmese : forgatókönyv / írta Csiki László, Maár Gyula; rend. Maár Gyula. (1999)

Műfordítás[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csiki_László_(költő)&oldid=26826565”