Csicskáztatás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A csicskáztatás a jelenkori Magyarország társadalmi jelensége, tulajdonképpen úr-szolgai, sőt rabszolgai viszonyt jelez. Becslések szerint 30-40 ezer fő él jelenleg csicskaként, elsősorban vidéken.
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lényege, hogy jellemzően kiszolgáltatott, egyedülálló emberek fizetés nélkül, csupán ételért és lakhatásért cserébe dolgoznak munkaadóiknak, akik nyugdíjukat, segélyüket is elveszik tőlük.[1] Tipikusan peremhelyzetre szorult (hajléktalan, rokkantnyugdíjas, egyedülálló) embereket szerveznek be, és nevükben segélyt, kölcsönt vesznek fel, majd ezért cserébe munkát és táplálékot adnak nekik. Fizetést általában nem kapnak, lakhatási körülményeik jellemzően igen rosszak, táplálkozásuk egyoldalú. Könnyen kerül csicska szerepbe az uzsorázás során kilátástalan helyzetbe került adós, aki az ingyen munkával törleszti tartozását.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Rabszolgaság országok szerint - a Walk Free Foundation adatai
- Csicskáztatás a postánál
- Rabszolgaság Magyarországon: „Csicskáztattak, melóztattak és minden pénzemet elvették”
 |
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |