Cse-ji

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csi-ji szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cse-ji
Sramana Zhiyi.jpeg
Született 334
Sanhszi, Kína
Elhunyt 416
Lu-hegy, Kína
Állampolgársága Kína
Foglalkozása buddhista tanító

Cse-ji (kínai: 智顗, pinjin: cse-ji, japán: Csigi - 538–597) a kínai buddhizmushoz tartozó tientaj iskola alapítója, akit hagyományosan a 4. pátriárkának tartanak. A szabályos, indiai hagyományban használatos megnevezése Sramana Cse-ji. A kínai buddhizmusban Cse-jit tartják az elsőnek, aki a buddhista tanítások egészét osztályozva foglalta rendszerbe. Egyúttal ő volt az első, aki jelentős mértékben elszakadt az indiai hagyománytól, és egy kidolgozott egy eredeti kínai rendszert.

Élete[szerkesztés]

Cse-ji születéskori családneve Csen (陳) volt. 18 éves korában hagyott fel a világi élettel, amikor a szülei meghaltak és beállt buddhista szerzetesnek. Öt évvel később óriási hatással volt rá első tanára, Nan-jüe Huj-szi (慧思, 515–577), egy meditációs mester, akit később Cse-ji elődjének neveztek el a tientaj iskola átadási vonalában. A tanulmányai elvégzése után a déli fővárosba került, Csian-kang (建康) városba.[1] 575-ben látogatott el a Tientaj-hegyhez, hogy intenzív gyakorlásba kezdjen egy csoport tanítványával. Ezen a helyen dolgozta át az indiai szamatha és vipasszaná (fordítása „csi” és „kuan”) meditációs elméleteket összetett önképző rendszerré, amelyekhez vallásos szertartásokat és gyónási rítusokat is hozzáadott. 585-ben visszatért Csin-lingbe, ahol befejezte a Lótusz szútrához írt hatalmas terjedelmű szövegmagyarázatait (Fa-hua ven-csu és Fa-hua hszüan-ji).

Cse-ji és Bódhidharma kortársak voltak. Kettejük közül csak az előbbi élvezhette az uralkodó támogatását.[2]

Főbb művei[szerkesztés]

Cse-ji Rövidebb értekezés a koncentrációról és a belátásról (Hsziao Csi-kuan) című műve volt feltehetően a legelső kínai meditációs kézikönyv[3] és közvetve nagy hatással volt a csan buddhista meditációra.[4]

Cse-ji legfőbb művei a Hosszabb értekezés a koncentrációról és a belátásról, az A Lótusz szútra szavai és mondatai (Fa-hua Ven-csu - 法華文句), és a A Lótusz szútra mélységes jelentése (Fa-hua Hszüan-ji - 法華玄義). A neki tulajdonított művek közül mintegy harminc maradt fenn.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Princeton Dictionary of Buddhism.. Princeton, NJ: Princeton University Press, 911. o. (2013. november 27.). ISBN 9780691157863 
  2. Swanson, Paul L. (2002). Ch'an and Chih-kuan: T'ien-t’ai Chih-i's View of „Zen” and the Practice of the Lotus Sutra. Presented at the International Lotus Sutra Conference on the theme “The Lotus Sutra and Zen”, 11–16 July 2002. forrás: [1] Archiválva 2007. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (accessed: 6 August 2008). p.2
  3. Sekiguchi, Shindai, Tendai sho shikan no kenkyu, Tōkyō: Sankibō Busshorin (1954; repr. 1961)
  4. Gregory, Peter N (1986), Ch 'ang-lu Tsung-tse and Zen Meditation; in 'Traditions of Meditation in Chinese Buddhism', Honolulu: University of Hawaii Press

Források[szerkesztés]

  • Dharmamitra (trans.): The Essentials of Buddhist Meditation by Shramana Zhiyi, Kalavinka Press 2008, ISBN 978-1-935413-00-4
  • Donner, Neal & Daniel B. Stevenson (1993). The Great Calming and Contemplation. Honolulu: University of Hawai‘i Press.
  • Shen, Haiyan. The Profound Meaning of the Lotus Sutra: T’ien-t’ai Philosophy of Buddhism volumes I and II. Delhi: Originals, 2005. ISBN 8188629413
  • Swanson, Paul L.; trans. (2004). The Great Cessation and Contemplation (Mo-ho Chih-kuan, Chapter 1-6), CD-ROM, Tokyo: Kosei Publishing Co.
  • Tam, Wai Lun (1986). A Study and Translation on the Kuan-hsin-lun of Chih-i (538-597) and its Commentary by Kuan-Ting, Hamilton, Ontario: McMaster University
  • Thich Tien Tam, trans. (1992). Ten Doubt about Pure Land by Dharma Master Chi-I (T. 47 No. 1961). In: Pure Land Buddhism - Dialogues with Ancient Masters, NY: Sutra Translation Committee of the United States and Canada & Buddha Dharma Education Association, pp.19-51.