Csetfalvai református templom
| Csetfalvai református templom | |
| Ukrajna nemzeti jelentőségű építészeti emléke | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | református |
| Egyházmegye | Beregi Református Egyházmegye |
| Egyházközség | Csetfalvai Református Egyházközség |
| Lelkész | Orbán Sándor |
| Építési adatok | |
| Építése | 14. század[1] |
| Alapadatok | |
| Torony | faharangláb |
| Magassága | 33 m |
| Építőanyag | kő, fa |
| Elérhetőség | |
| Település | Csetfalva |
| Elhelyezkedése | |
 Csetfalvai református templom
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 48° 07′ 27″, k. h. 22° 47′ 28″48.124250°N 22.791111°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 27″, k. h. 22° 47′ 28″48.124250°N 22.791111°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csetfalvai református templom témájú médiaállományokat. | |
A csetfalvai festett kazettás mennyezetű gótikus református templom Beregszásztól délkeletre található a Tisza jobb partján a Tiszaháton, Csetfalva község központjában.
A 14. században épült, feltehetően még a Széchy család itteni birtoklása idején. Eredetileg a római katolikus közösség számára szolgált Isten házaként. Ma már a református gyülekezet tulajdona. A reneszánsz idején a templom egy Mózes-paddal és kazettás mennyezettel bővült Lándor Ferencnek köszönhetően.[2] A templom legikonikusabb elemét és nevezetességét, a faharangtornyát, a 18. század végén építette Kakuk Imre. Csetfalva református temploma átélte a tatárjárásokat, háborúkat, szabadságharcokat és a vallást tiltó kommunizmust. Ma is büszkén áll és továbbra is helyet ad az istentiszteleteknek.[2][3][4][5]
A templom padlásán egy takarításkor a nagy piszok alatt, nem épp a legjobb állapotban, átázottan és az egér által átrágattan találtak rá egyházi íratokra. Ezen íratokat ma a Kárpátaljai Református Egyház Levéltárában és Múzeumában lehet megtekinteni restaurált állapotban.
Története
[szerkesztés]A csúcsíves, egyszerű idomú, gótikus templomot a 14. században építették római katolikus vallásúaknak. A 16. század közepén a lutheri tanok és a német lakosság közvetítésével a reformáció Magyarországon is elterjedt, ahol kezdetben főleg a városi magyar polgárság bizonyult fogékonynak Kálvin János nézeteire, később Kelet-Magyarország vidéke is a csetfalvaiakkal együtt. A templom freskókkal teli falait a reformátusok lemeszelték. Az okmányok szerint már 1645-ben virágzó református anyagyülekezet működött Csetfalván.
Beregi István nemesi bíró és Gerét Mihály másodbíró idejében a templomot teljesen átalakították, mellette református iskolát nyitottak. Az iskola jótevőjeként a Buday családot említik; 1647-ben Buday István alispán könyvekkel és írószerekkel látta el a szegénysorú református tanulókat, annak ellenére, hogy római katolikus vallású volt. Nánási Szabó György özvegye 1648-ban ékes áldozó kelyhet készíttetett a templom számára. Kétfejű sasos kancsója 1700-ból való.
Asztalos Lándor Ferenc jelentősen hozzájárult a templom építészetéhez, mint például a Mózes-paddal. A templomhajó kazettás mennyezetét 1753-ban festette. A szentély kazettáinak lefestésére húsz évvel később került sor 1773-ban.
Én Asztalos Lándor Ferencz Tsináltattam a Tsetfalvi Eklézsia maga költségével Isten dicsőségére: ANNO 1773.
Harangtornyát Kakuk Imre jándi fatoronyépítő mester tervezte, amelyet 1796-ban húzták fel közvetlenül a templom nyugati homlokzatának bejárata elé. A harangtoronynak két harangja van: egy kicsi és egy nagy. A kis harang a legöregebb, 1821-ben öntötték. A nagy harangot 1922-ben öntötte Egri Ferenc kárpátaljai harangmester.[6]
1917-ben készítették a templom nyugati karzatát.
Az 1998-as és 2001-es tiszai árvíz elöntötte Csetfalvát és a református templomát is. Az árvízi helyreállítások során Magyarország támogatásával elindulhatott a szakszerű helyreállítás, amelyet átfogó régészeti és restaurátori kutatások előztek meg.[7]
Építészete
[szerkesztés]Külső tér
[szerkesztés]A templom nyugat felé néző, egyhajós tájolású, ötszögű apszisú szentéllyel rendelkező épület. A hajó és szentély tört kőből van építve, ám sarkai igényesen vágott kváderekből van kirakva. A hajó teteje meredek oromzatú, konytyos, ugyanakkor zsindellyel van fedve. A templomhajó és a szentély déli és délkeleti homlokzatának ablakai a 18. századi átépítés során keletkeztek. Koronázópárkánya nyomtalanul elpusztult.[8]
A belső tér
[szerkesztés]Benn a szentélyt a hajótól csúcsíves diadalív választja el. A templomhajó keleti-déli részén Szent Mihályt ábrázoló freskó látható. Mennyezete reneszánsz stílusban festett kazettákkal pompázik. A templomhajó északi és nyugati oldalán (festett) fakarzat van. A diadalív északi oldalán fűrészelt és faragott elemekből készült díszes szószék áll.
Harangtornya
[szerkesztés]33 méter magas, négy fiatornyos fatornya már több kilométer távolságból feltűnik. Kupolája és maga a harangtorony ugyanolyan arányú, de térbeli felfogásban a vége alacsonyabbnak tűnik. Ennek a szerkezetnek az alja egy nyitott keret, amelyet széles öv véd az esőtől. A torony egyszerűen a földön áll - nincs alapja, helyette a kerülete mentén sziklákkal vannak kirakva fapánttal, amely 16 tartóoszlopon helyezkedik el, amelyeket egy fejlett merevítőrendszer köt össze. A faharangtoronyról továbbá érdemes szót tenni, hogy 33 méter magasságával Kárpátalja három nagy faharanglába között (Hetyen, Visk) a csetfalvai a legmagasabb.[6][9][10]
Testvértemplomok
[szerkesztés]A templom ikertestvére Magyarországon, Tákoson található.
Képek
[szerkesztés]-
A templom és harangtornya -
Belseje -
Az 1753-ból származó kazettás mennyezet -
Az 1773-ból származó kazettás mennyezet -
A templom bejárata a tornyon keresztül -
Kilátás a toronyból -
Harangok -
Faharangtorony
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A templomra rakott ukrajnai emlékművek megjelölésére szolgáló tábla információi szerint.
- ↑ a b Fakazettás templomok a Beregben. 24.hu, 2007. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
- ↑ Tar Zsuzsanna: A Kárpátalja kincse: a csetfalvi templom. Magyar Nemzet, 2002. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
- ↑ Csetfalva református temploma. Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
- ↑ М. Сирохман.. „П'ятдесят п'ять дерев'яних храмів Закарпаття” (ukrán nyelven). Вікіпедія. (Hozzáférés: 2025. január 28.)
- ↑ a b Krushyns'ka, Olena. Kárpátalja: kalauz az egykori Kárpátaljai Ruszhoz. ISBN 9788020026477
- ↑ Örökségtúra: Csetfalvai református templom (magyar nyelven). www.oroksegtura.hu. (Hozzáférés: 2024. július 6.)
- ↑ Némedi Gusztáv: Javaslat a „Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai” A Magyar Értéktárba történő felvételéhez (Kiadási dátum: 2014. június 2.)
- ↑ Csetfalva - történelem, fotók, vélemények.. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. március 7.)
- ↑ Langer, Jiři. Fatemplomok és harangtornyok Európában, 1. kiadás, Prága, Paseka, 274–278. o. (2009). ISBN 9788071859826. OCLC 648151865
Források
[szerkesztés]- Fodor Gusztáv. Református múltunk kezesség I. — Adattár (kárpátaljai gyülekezet-történeti kutatásokhoz 1523–2016). Narancsik Imre Kutatói Műhely (Tiszaszentimre, 2016). ISBN 978-963-12-5233-0
- Kollár Tibor. Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig – Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és Kárpátalján II. kötet. (Nyíregyháza, 2013). ISBN 978 963 086373 5
További információk
[szerkesztés]- A Csetfalvai Református Egyházközség Facebook-oldala
- Csetfalvai református templom, az Örökségtúra honlapján.
- Csetfalva református temploma, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület honlapján.
- Csetfalva, református templom, a Középkori Templomok Útja honlapján.
