Cserép József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserép József
Született1858. december 23.
Kiskunfélegyháza
Elhunyt1948. szeptember 23. (89 évesen)
Tiszalök
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • gimnáziumi tanár
  • bölcsészettudós
SablonWikidataSegítség

Cserép József (Kiskunfélegyháza, 1858. december 23.Tiszalök, 1948. szeptember 23.) bölcselettudor, középiskolai és egyetemi tanár, Cserép Sándor öccse.

Életútja[szerkesztés]

Az algimnáziumot szülőhelyén, a felsőbb osztályokat Szegeden, az egyetemi tanulmányokat 1878-tól Budapesten végezte, ahol 1882-ben a klasszika-filológiából tanári oklevelet nyert, majd a sátoraljaújhelyi gimnáziumhoz helyettes, majd rendes tanárrá nevezték ki. 1884-ben bölcselettudor lett. 1889-ben tanári oklevelét a magyar nyelv és irodalommal egészítette ki a kolozsvári egyetemen. 1893-tól Aradon, majd 1897-től Budapesten működött mint főgimnáziumi tanár. 1893-ban a kolozsvári, 1898-ban a budapesti tudományegyetemen a római irodalomtörténet, a római régiségek magántanára lett. 1912-ben egyetemi nyilvános rendkívül tanár 1920-ban történt nyugdíjba vonulásáig.

Értekezései: Vergil alvilága (Sátoraljaújhelyi gymn. Értesítője 1887.), Cicero egy vitás helyéhez (Uo. 1891.), Zrinyiászunk Tasso és Vergil Világításában (Figyelő XXVI. XXVII. 1889.), Egy momentum C. Sallustius Crispus életéből (Erdélyi Múzeum-Egylet Kiadványai 1891.)

Munkái[szerkesztés]

  • Értekezés Sallustius történetirásáról. (Sátoraljaújhely, 1883. Tudori értekezés.)
  • Római régiségek. A gymnasiumi ó-klasszikus irók olvasásához segédkönyvűl, rajzokkal. (Budapest, 1888. Ism. Eget. Philol. Közlöny. 2. kiadás. Budapest, 1891.)
  • Római irodalomtörténet (Budapest, 1896)
  • Határidőszámítás a rómaiaknál (Budapest, 1903)
  • Latin stilisztika (Pozsony, 1903)
  • Római régiségek (Budapest, 1905)
  • C. Julius Caesar commentariusainak folytatásai és Asinius Pollio (Budapest, 1906)
  • Homéros Ithakája (Budapest, 1908)
  • A magyarok eredete (Budapest, 1925)
  • A magyarok őshazája és őstörténete (Budapest, 1933)
  • Vílághírű Nagy Sándor a matyó-magyarság királya volt (Debrecen, 1937)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Pallas: A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István.