Cserhátszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserhátszentiván
A mai templom homlokzata
A mai templom homlokzata
Cserhátszentiván címere
Cserhátszentiván címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterSiraky Attila (független)[1]
Irányítószám3066
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség108 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 60″, k. h. 19° 34′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 60″, k. h. 19° 34′ 60″
Cserhátszentiván (Nógrád vármegye)
Cserhátszentiván
Cserhátszentiván
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Cserhátszentiván weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátszentiván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserhátszentiván község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése[szerkesztés]

Szécsénytől délkeletre, Alsótold és Ecseg között fekszik. Nevét temploma és a falu védőszentjéről, keresztelő szent Jánosról kapta. Szomszédos települések még Herencsény és Kutasó.

A falu főutcája a Balassagyarmat térségétől (a 2108-as út mohorai szakaszától) a 2122-es út alsótoldi szakaszáig húzódó 2123-as út, ezen érhető el keleti és nyugati irányból is.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás előtti időkből szkíta és avar leletek kerültek elő. Itt haladt át a Szuha patak mentén a Hatvant Szécsénnyel összekötő kereskedelmi-hadi út, és innen ágazott el Balassagyarmat felé.

A honfoglalás után a Zách, Kacsin és Szolnok család tagjai telepedtek le. A környék hamarosan a Kökényes-Radnót nemzetség birtokába került, le egészen Hatvanig. A 11/12. század fordulóján már valószínűleg a Kökényes nemzetség Kathon, Kothon (Katona) ága birtokolta – az ő birtokuk volt még a Pásztó melletti Csontfalu (ma már nyoma sincs), Kutasó egy része és Lóc egy része is. A település nevét először egy 1265 körül kelt oklevélben említették Scentiwan alakban írva. 1542-ben a Szentiványon 12 nemesi birtokot írtak össze; a Kothon család ekkor északabbra költözött, és 1603-ban fiúágon kihalt.

A törökök 1542-1543 körül lerombolták Szentiványt: lakóit levágták, vagy elhurcolták. A váci nahije 1553-1554-es összeírása szerint az „elhagyott” Szentivány Csálin Diváne török tiszt hűbérbirtoka volt. 1559-ben "Szentiván-puszta", bevétele mindössze 390 akcse volt, ura Bali bin Ibrahim, majd 1572-től Ferhát bin Abdullah zsoldos lovaskatona.

Az újjáépítést 1728-1729-ben kezdték meg a Kothon család leányági örökösei, az Aranyi ágon Rákóczi, Szilassy, Balás és Szigedhy (Szigethy) család. Szentiványt felvidéki lutheránus tótokkal népesítették be, akik idővel katolizáltak és elmagyarosodtak. A Kothonok további örökösei – így a Siraky, Jeszenszky, Csernus család – az 1730-as – '40-es években telepedtek le.

1787-ben a II. József-féle összeírás 87 házat rögzített, 119 családdal, hivatalosan 612 (ténylegesen 593) lakossal, akik közül:

  • 298 nő,
  • 230 férfi,
  • 50 sarjadék 1-12 éves korig,
  • 20 fő 13-17 éves.

Csak a templom volt szilárd (kő) épület, a többi ház nem.

1872-ben körjegyzőséget és zsinagógát építettek.

A 20. század elején Nógrád vármegye sziráki járásához tartozott.

1910-ben 642 lakosából 634 magyar és 8 szlovák volt – 571 római katolikus, 40 evangélikus, 31 izraelita.

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3] Lakói palócosan beszélnek, de a palóc hagyományokat nem őrzik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Noskó Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Noskó Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Noskó Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Noskó Sándor (független)[7]
  • 2006–2007: Noskó Sándor Gábor (független)[8]
  • 2008–2010: Jozipovics György Nándor (független)[9]
  • 2010–2014: Kovács Éva (független)[10]
  • 2014–2016: Csóré István (független)[11]
  • 2016–2019: Siraky Attila (független)[12][13]
  • 2019-től: Siraky Attila (független)[1]

A településen 2008. január 27-én időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző faluvezetőnek megszűnt a polgármesteri pozíciója, a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt.[14] A választáson ennek ellenére ő is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[9]

2016. november 20-án újból időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[12] az előző polgármester halála okán.[15]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
125
123
118
103
113
108
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70%, református 2,1%, evangélikus 4,3%, görögkatolikus 1,4%, felekezeten kívüli 13,6% (6,4% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,4% volt római katolikus, 4,4% református, 2,7% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 2,7% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

Régi katolikus templom[szerkesztés]

Régi templomtorony

A régi, nem keletnek tájolt katolikus templom a falu feletti domb tetején épült – az eredeti épület valószínűleg a 11. században, miután szent István törvényben előírta, hogy tíz falunak kell egy templomot építenie, és vasárnap mindenkinek az egyházba kell mennie.[18]

A török időkben kifosztott, felgyújtott és lerombolt templom faragott köveit a sipeki nemesek elhordták, hogy templomot építsenek maguknak belőle. A régi templomot 1752–1759 között építették újjá, ekkor már barokk stílusban. Eredeti alapterületét ekkor valószínűleg megtartották – az egyhajós templom ekkor egy 1940 körül készült fénykép alapján 10–12 m széles (ebből 4 m a torony) és 14–16 m hosszú lehetett. Az ugyancsak barokk stílusú tornyot 1771-es bővítéskor építették hozzá.

1757-ben a váci püspök harangot ajándékozott a falunak. 1760-ban önálló plébánia lett anyakönyvező joggal. 1779-ben fa haranglábat építettek, a plébánia épülete 1780-ban készült el.

1940-ben falu úgy döntött, hogy új, nagyobb templomot építenek, és ehhez felhasználják a régi templom köveit. A falakat az alapokig visszabontották, csak a négyzetes, 4,1 m x 4,1 m alapterületű tornyot hagyták meg a temető közepén; jelenleg műemlék jellegű. Az alapfalakat föld takarja, a templom alakja nehezen követhető. A hajó alatt eltömedékelt, boltozott kripta van.

Híres szülöttei[szerkesztés]

A településen született Noskó Ernő olimpiai bajnok labdarúgó

Légi felvétel

Érdekesség[szerkesztés]

Itt forgatták 2007-ben a Mázli című filmet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Cserhátszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Cserhátszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Cserhátszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ Cserhátszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  7. ↑ Cserhátszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  8. ↑ Cserhátszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  9. ↑ a b Cserhátszentiván települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. január 27. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  10. ↑ Cserhátszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  11. ↑ Cserhátszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  12. ↑ a b Cserhátszentiván települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 20. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. ↑ Siraky Attila lett Cserhátszentiván polgármestere. nograd24.hu, 2016. november 21. [2018. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
  14. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  15. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  16. ↑ Cserhátszentiván Helységnévtár
  17. ↑ Cserhátszentiván Helységnévtár
  18. ↑ Cserhátszentiván régi temploma Ekkor Szentivány volt a környék templomos faluja. Az egykori, meglehetősen kis alapterületű templom román stílusú volt, és kőfaragványok díszítették.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Cserhátszentiván
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátszentiván témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cserhátszentiván&oldid=26924777”