Cserényi Mihály
| Cserényi Mihály | |
| Született | 16. század[1] Balázsfalva[1] |
| Elhunyt | 16. század[1] nem ismert[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cserényi Mihály, más írásmóddal Chiereny vagy Chyereny Mihály (Balázsfalva, ? – ?) erdélyi író, énekszerző.[2]
Szinnyei szerint székely származású volt, Nagy Iván viszont a Doboka vármegyei Cserényi család tagjának mondja. Egyik művében balázsfalvinak nevezi magát; személye gyakorlatilag ismeretlen.[3]
Művei:
- Historia az Persiai monarchiabeli feiedelmekröl, tvdni illic Cyrusról, Cambisesröl, Dariusról, Xerxesröl és a többiröl. Röuideden ki szedetet Xenophonból, Herodotusból és töb authorokból. Kolozsvár: Heltai, 1592 (A perzsa királyok történetét elbeszélő Cyrus monda versbe foglalása, Hérodotosz munkájának latin fordítása nyomán. A legterjedelmesebb valamennyi rímes krónikáink között, háromezernél több négyrímű tizenegyesből áll.)
- Unitáriusok elleni művére Enyedi György unitárius püspök írt cáfolatot Responsio ad Michaclis Cserényi de Balázsfalva Assertiones Scholasticas de Sanctissima et Individua Trinitate címen (1593)
- Báthory Istvánt dicsőítő beszéde, Bécs, 1582
- Illyefalvi István, Cserényi Mihály, Csáktornyai Mátyás, Póli István, Beythe István, Baranyai Decsi János, Ceglédi Nyíri János, Munkácsi János és ismeretlen szerzők históriái, Telegdy Kata verses levele, Fortuna sorsvetőkönyv, naptárversek, 1587–1600; sajtó alá rend. Orlovszky Géza; Balassi, Bp., 2004 (Régi magyar költők tára)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Cserényi Mihály. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2013. január 30.)
- ↑ Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Budapest: Akadémiai. 1971. 592–593. o.
Források[szerkesztés]
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: III. kötet [Caballini - Dvornikovich]. Pest: Ráth Mór. 1858.
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VI.: A vármegye községeinek részletes története (Sajgó–Tótfalu). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 43. o.
- A magyar irodalom története. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. 535. o. ISBN 963 05 1639 X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 2. kötet. A 16. század verses elbeszélése / Ókori görög-római széphistóriák átdolgozásai c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)