Csecsveny vára
| Csecsveny vára | |
| Utvrda Čačvina | |
.jpg) | |
| Csecsveny vára | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Čačvina |
| Tszf. magasság | 705 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 18. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Csecsveny vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 43° 36′ 30″, k. h. 16° 47′ 57″Koordináták: é. sz. 43° 36′ 30″, k. h. 16° 47′ 57″ | |
| Csecsveny vára weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csecsveny vára témájú médiaállományokat. | |
Csecsveny vára (horvátul: Utvrda Čačvina) egy várrom Horvátországban, a Split-Dalmácia megyei Triljhez tartozó Čačvina településen.
Fekvése[szerkesztés]
A település felett keletre emelkedő 705 méter magas várhegyen állnak jelentős romjai. A hegy tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a Sinji mezőre, a Kamešnica déli lejtőire és a Zamosorje egy részére. A terep áttekinthetősége lehetővé tette az őrségnek, hogy Triljből kelet felé terjedő térségben az áruk és utasok forgalmát sikerrel ellenőrizzék.
Története[szerkesztés]
A falu feletti várat 1200 körül építették a cetinai Triljből a bosznia Livnora vezető átjáró őrzésére. Első írásos említése Nagy Lajos király okleveléből, 1345-ből származik „Chechuven” alakban, amikor Cetina környékét Nelipics Ivánnak adja. 1372-ben még Nelipcsics Iváné, majd 1426-tól királyi vár. 1435-ben a Frangepánok birtoka lett, de 1436-ban már a Tallócziaké. A 15. század közepén átmenetileg Vukcsics István humi herceg szerezte meg, majd újra a Tallócziaké. A török terjeszkedés idején a 15. század második felében a horvát határvédelmi rendszer egyik kulcsfontosságú vára volt. A török a 16. század elején foglalta el és ágyús bástyákat épített hozzá. A vár egészen 1717-ig török kézen maradt.
A vár alatti vidék 1513-ban került török uralom alá. 1686-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de az 1699-es karlócai béke ismét török kézen hagyta. Közben 1698-ban Hercegovinából és Poljicáról új keresztény lakosság telepedett le. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. Cupilli érsek 1718. június 16-án látogatta meg a várat és a települést és sem a várban sem a faluban nem talált templomot. Az érsek ekkor úgy rendelkezett, hogy a vár alatti első házat templommá alakítsák át és a Szent Őrzőangyalok tiszteletére szenteljék fel. A várat ezután hadi jelentőségét elvesztve pusztulni hagyták.
A vár mai állapota[szerkesztés]
Tekintélyes romjai a falu felett emelkednek. A vár két toronyból állt, amelyeket egy hosszúkás udvar kötött össze. A keleti torony nagyobb és jobban megőrzött, kívül szabálytalan kerek alaprajzú, belül nyolcszögletű, konzervált kúttal. A nyugati torony kisebb és kevésbé jól megőrzött. Régészeti leletek kerültek elő a késő ókortól a 18. század elejéig, különösen a késő középkor időszakából.
Források[szerkesztés]
- Ljubomir Gudelj:Utvrda Čačvina – Rezultati arheoloških istraživanja 1992.-1996. Starohrvatska prosvjeta III/27 (2000) (horvátul)
- Sibenik.in:Malena tvrđava Čačvina kontrolirala je sav promet između srednje Dalmacije i Bosne (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Dalmatinskiportal.hr:Utvrda kraj Trilja: Arheološki nalazi govore o surovom ratničkom životu na Čačvini (horvátul)