Csapatépítés
A csapatépítés egy kollektív kifejezés az olyan különféle tevékenységekre, amelyek célja, hogy javítsák a társadalmi kapcsolatokat, valamint a csapaton belüli szerepek kialakulását, leggyakrabban együttműködést követelő feladatokon keresztül. A csapatépítés nem egyenlő a tréninggel, amelyet főleg egy vállalat felsővezetése, szervezetfejlesztő részlege, business partnerei stb. szervez a hatékonyság növelése érdekében, és nem az interperszonális kapcsolatok fejlesztése végett.
Sok csapatépítő tevékenység célja, hogy a felszínre hozza és beszédtémává tegye a csoporton belüli interperszonális problémákat.[1]
Idővel ezeknek a tevékenységeknek a célja a teljesítmény javítása, egy csapat-alapú környezetben.[2] A csapatépítés a szervezetfejlesztés egyik alapja, amely olyan csoportokra is alkalmazható, mint sportcsapatok, iskolai osztályok, katonai egységek, vagy akár egy repülőgép személyzetére is. A csapatépítés hivatalos meghatározása a következőket tartalmazza:
- a célok összehangolása
- hatékony munkakapcsolatok építése
- a csapatok belüli szerep-kétértelműségek csökkentése
- a csapaton belüli problémák megoldása
A csapatépítés az egyik legszélesebb körben használt csoportfejlesztési tevékenység a szervezetekben.[3]
Egy tanulmány szerint, az összes szervezeti tevékenység közül a csapatfejlesztésnek van a legerősebb hatása (szemben a pénzügyi változtatásokkal) a szervezeti teljesítmény növekedésére.[4] Egy 2008-as meta-elemzés megállapította, hogy a csapatfejlesztési tevékenységek - beleértve a csapatépítés, és a tréning - javítja a csapat objektív teljesítményét, valamint a csapat szubjektív felsővezetői értékelését is.
Négy megközelítés[szerkesztés]
Salas et al a csapatépítés alábbi négy megközelítését írja le:[5][6]
Célok kitűzése[szerkesztés]
Ez kiemeli a világos célok, valamint mind az egyéni, mind a csapatcélok fontosságát. A csapat tagjai aktívan részt vesznek a cselekvési tervek létrehozásában annak érdekében, hogy meghatározzák a siker, a bukás, valamint a célok elérésének definícióját. Ennek célja, hogy erősítse a motivációt, és ápolja a szerepvállalás érzetét. Továbbá a konkrét kimenetelek elemzésével, valamint az inkrementális siker tesztjeivel a csapatok képesek mérni a fejlődést. Nem mellesleg sok szervezet köt egy ún. csapat chartert (csapatszerződést) a csapattal (szakszervezeti vezetők)
Szerepek tisztázása[szerkesztés]
A csapatépítés javítja a csapattagok saját és társaik szerepeinek és feladatainak pontosítását, megértését. Ennek az a célja, hogy csökkentse a kétértelműséget, és ápolja a struktúra fontosságát olyan aktivitásokkal, amelyek segítenek definiálni a szerepeket. Továbbá hangsúlyozza a tagok kölcsönös egymásra utaltságát, valamint annak értékét, hogy minden egyes csapattag a csapat sikeréhez vezető saját szerepére tud koncentrálni.
Problémamegoldás[szerkesztés]
Ez segít rávilágítani a csapaton belüli fő problémákra, valamint annak közös megoldására. Ráadásul segíti a kritikus gondolkodást.
Interperszonális kapcsolatok[szerkesztés]
Ez a csapatmunka-készségek növelésére helyezi a hangsúlyt, például támogatást, kommunikációt és megosztást. Azok a csapatok, amelyeknek kevesebb interperszonális konfliktusai vannak, általában jobban is működnek. A facilitátor segíti a beszélgetéseket a kölcsönös bizalom kialakítása és a csapat tagjai közötti nyílt kommunikáció kialakítása érdekében.
Hatékonyság[szerkesztés]
A csapatépítés hatékonysága jelentősen eltér az egyes szervezetekben.[7] A leghatékonyabb erőfeszítéseket akkor teszik, amikor a csapat tagjai egymástól függenek, nagy tudással és sok tapasztalattal rendelkeznek, valamint amikor a szervezeti vezetés aktívan megalapozza és támogatja a csapatot.
A hatékony csapatépítés magába foglalja a csapat célkitűzéseinek tudatosítását is. A csapatoknak célokat, szerepeket és eljárásokat kell kidolgozniuk. Ennek eredményeképpen a csapatépítés általában nagyban hozzájárul a feladatok teljesítéséhez, a célkongruenciához és a csapaton belüli kézzelfogható eredmények eléréséhez.[8]
A csapatépítés alkalmazása[szerkesztés]
Iskolák[szerkesztés]
Diana Page és Joseph Donelan azt állítják, hogy az oktatók képesek motiválni a hallgatókat a csapatmunka-készségek fejlesztésében, és iránymutatást adhatnak arról, hogy a tanárok hogyan segíthetnek a tanulóknak hatékony tanulási/projekt csapatok létrehozásában.[9] Ez a megközelítés kiemeli azokat a munkakörülményeket, amelyek csapatmunkát igényelnek.
A szerzők irányvonalai:
- Határozd meg a projektet alkotó célokat és kapcsolódó feladatokat. A legfontosabb, hogy konkrét határidőket is tartalmazzon.
- Mutasd meg a csapatnak, hogyan határozzák meg a szerepeket és hangsúlyozd: ahhoz hogy ez sikeres legyen, minden szerepnek teljesülnie kell.
- Hangsúlyozd a feladatok és a kapcsolatok közötti egyensúlyt. A feladat szerepeinek hozzárendelése biztosítja, hogy a tagok semmiről sem feledkeznek meg, míg a jó kapcsolatok minimalizálják a félreértéseket és a konfliktusokat.
- Vegyél részt néhány csapattalálkozón, és figyeld meg a diskurzusokat, néha csak úgy. Adjunk konstruktív visszajelzést arról, hogyan lehetne fejlődni.
- Page és Donelan hét alapszabályt különböztetnek meg:
- Ismerd meg csapattársaidat
- Pontosan és egyértelműen kommunikálj
- Elfogadni és támogatni egymást
- Lásd meg, hogy a tagok megértik-e egymást
- Oszd meg az ötleteidet és éreztesd, hogy megérted a többi csapattársadat
- Lásd meg, hogy van-e egyetértés a tagok között
- Oldd meg a konfliktusokat gyorsan és konstruktívan
- Segíts a csapatnak egy problémamegoldó rendszert létrehozni. Page és Donelan olyan pontozási rendszert hoztak létre, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy felmérjék a konfliktusokat, és megtudják, hogyan oldják meg a problémát. Például: a 0-1 pontszám azt jelzi, hogy "döntés nélkül", ahol a tagok nem tudnak konszenzust elérni, vagy 10 pontot, ahol mindenki elégedett.
- A csapatok naplózzák a találkozóikat és tevékenységeiket, hogy tudják hogyan állnak a feladataikkal, valamint láthatják a problémákat, amíg azok megoldhatók.
Szervezetek[szerkesztés]
A csapatépítés egy gyakori eszköz a teljesítmény javítására a szervezetekben.
A szórakozás fontos eleme a csapatépítésnek, de a cél az, hogy a tagok produktívabbaká, koncentráltabbakká váljanak, valamint hogy jobban össze legyenek hangolva. A tisztán szabadidős tevékenységek hasznosak lehetnek, de meg kell találni hozzájuk a megfelelő időt, és figyelembe kell venni a csapat tagjainak képességeit is (például a sport nem mindenki számára megfelelő). Ezen felül jelen kell lenniük a tanulási környezet megteremtésére, az eredményt meghaladó és az alkalmazottak bevonására irányuló egyéb tevékenységeknek is.
A munkavállalói elkötelezettség-gyakorlatok lehetővé teszik a csapatok számára, hogy olyan megoldásokat hozzanak létre, amelyek értékes és jelentős számukra, valamint amelyek közvetlen hatással vannak az egyénekre, a csapatra és a szervezetre. A tapasztalati tanulás és a játékosítás, más szóval gamifikáció, hatékony módszereket jelentenek az Y-generáció munkahelyi elköteleződésének növelésére Archiválva 2019. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. A gamifikáció valamilyen komoly funkció vagy termék játék-elemmel való színesítése, játékossá tétele vagy játékelemek, játékdinamika és játékmechanika alkalmazása nem játékos közegben. A játékosítás célja a viselkedés megváltoztatása. A játékosítást leggyakrabban oktatási, szervezetfejlesztési, munkaoptimalizálási, marketing és egészségügyi szituációkban alkalmazzák, valamint dot-com startupok használják.[10]
A munkavállalói elköteleződés azért is hatékony, mert:
- Az alkalmazottak élvezik a problémamegoldó tevékenységeket.
- A problémamegoldás egyfajta tulajdonlási érzetet teremt.
- Növeli a munkavállalók kapacitásait.
- A kompetitív tevékenységek ösztönzik az eredményorientált szemléletet.
A szabadtéri tevékenységek egy hatékony módja a munkavállalók elköteleződésének növelésére.
A csapatépítést, valamint a munkavállalók elköteleződését fejlesztő tevékenységeket menedzselhetik házon belül is, azonban ezt rendszerint kiszervezik csapatépítéssel, rendezvényszervezéssel foglalkozó szervezeteknek.
Sportok[szerkesztés]
A csapatépítést az 1990-es években vezették be a sportokban. Egy 2010-es tanulmány, amely a csapatépítés hatásait elemezte,[11] úgy találta, hogy csapatépítő tevékenységek növelik a csoportkohéziót.
A sikeres sportcsapat-építés fő elemei:
- Az edző kommunikálja a célokat és célkitűzéseket a csapat tagjainak, valamint meghatározza a csapatszerepeket, illetve a csoportnormákat.
- A csapat tagjainak tudniuk kell, hogy mi várható tőlük. Az ún. missziónyilatkozatok arra ösztönzik a csapat tagjait, hogy támogassák egymást a célok elérésében.
- A csapat tagjait arra kell tanítani, hogy a csapat az első, valamint hogy minden tag felelős mind az egyéni, mind a csapat egészének tevékenységeiért.
- "A csapatkultúra a csoporton belüli pszichoszociális vezetést, a csapatmotívumokat, a csoportidentitást, a csapatmunkát és a kollektív hatékonyságot jelenti".[12] Az edző építi fel a pozitív kultúrát. Ezt a csapatorientált sportolók toborzásán keresztül lehet felépíteni.
- Nevelj be a csapattagokba egyfajta büszkeséget a csapattagság iránt. A csapat identitást azáltal lehet elérni, ha arra bátorítod a csapattagokat, hogy elköteleződjenek a csapatcélok iránt, valamint hogy alakuljon ki bennük a büszkeségük a teljesítmény elérésében.
- A nyílt és őszinte kommunikációs folyamat hozza össze a csapatot. Ez magában foglalja mind a verbális, mind a non-verbális kommunikáció is. Hangsúlyozni kell a bizalmat, az őszinteséget, a megosztást, és a megértést. A csapat tagjait ösztönözni kell, valamint lehetővé kell tenni számukra, hogy aktívan részt vegyenek a csapatmegbeszéléseken.
- A csapattársak segítsék egymást a játék előtt, után, és közben.
- Teambuilding Firmenevents Lake Garda Italy
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Salas, E., Diazgranados, D., Klein, C., Burke, C. S., Stagl, K. C., Goodwin, G. F., & Halpin, S. M. (2008). „Does Team Training Improve Team Performance? A Meta-Analysis”. Human Factors: the Journal of the Human Factors and Ergonomics Society 50 (6), 903. o. DOI:10.1518/001872008X375009. CS1 maint: Multiple names: authors list (link)
- ↑ "Creative Team Building Activities and Exercises". Retrieved 15 May 2012.
- ↑ Klein et al. (2009)
- ↑ Macy, B. A., & Izumi, H. (1993). "Organizational change, design and work innovation: A meta-analysis of 131 North American field experiments, 1961–1991", pp. 235–313 in W. Pasmore & R. Woodman (Eds.) Research in organizational change and development. Greenwich, CT: JAI.
- ↑ Salas, E., Priest, H. A., & DeRouin, R. E. (2005). "Team building", pp. 48–1, 48–5 in N. Stanton, H. Hendrick, S. Konz, K. Parsons, & E. Salas (Eds.) Handbook of human factors and ergonomics methods. London: Taylor & Francis.
- ↑ Team Building, Handbook of Human Factors and Ergonomics Methods. CRC Press, 465–470. o. (2004. augusztus 30.). ISBN 9780203489925. Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 22.
- ↑ Encyclopedia of Industrial and Organizational Psychology. SAGE Publications, 788–90. o.. DOI: 10.4135/9781412952651 (2007)
- ↑ Shuffler, M. L., DiazGranados, D., & Salas, E. (2011). There’s a Science for That: Team Development Interventions in Organizations. Current Directions in Psychological Science, 20(6), 365-372
- ↑ Page, D., & Donelan, J. G. (2003). „Team-building tools for students”. Journal of Education for Business 78 (3), 125–128. o. DOI:10.1080/08832320309599708. CS1 maint: Multiple names: authors list (link)
- ↑ Digitális Jólét Program stratégiáihoz kapcsolódó fogalomtár. Digitális Jólét Nonprofit Kft.. (Hozzáférés: 2022. december 27.)
- ↑ Ravio, E., Monna, A.B., Weigand, A.D., Eskolar, J., & Lintunen, T. (2010). „Team building in sport: a narrative review of the program effectiveness, current methods, and theoretical underpinnings”. Athletic Insight Journal 2 (2), 1–19. o.
- ↑ Martens, R. (1987). Coaches guide to sport psychology. Champaign, IL: Human Kinetics
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Team building című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.