Csalhó Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csalhó Nemzeti Park
Csalhó.jpg
Ország Románia
Alapítás ideje 2000
Csalhó Nemzeti Park (Románia)
Csalhó Nemzeti Park
Csalhó Nemzeti Park
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 23″, k. h. 25° 56′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 23″, k. h. 25° 56′ 20″
Csalhó Nemzeti Park weboldala
Toaca/Tóka (1907 m)
Ocolasul Mare/Nagy Aklos (1904 m)

A Csalhó Nemzeti Park Romániában, a Keleti-Kárpátokban, Neamț megyében található, Erdély és Moldva határán. Volt mikor Erdélyhez tartozott, az utóbbi időben csak a főtömb nyugati része, a Nagy Aklos környéke. Egyesek Moldva Olimposzának tartják, az utóbbi évtizedekben vallásos zarándokhely is lett. Két legfontosabb hegycsúcsa a Toaca/Tóka (1907 m) és az Ocolasul Mare/Nagy Aklos (1904 m). IUCN-osztályozás szerint a II. kategóriába tartozik, 115655 ha területen fekszik.

Fekvése[szerkesztés]

A Keleti-Kárpátok központi részén, a Görgényi-havasok, a Ráró-hegység és a Hagymás-hegység mellett, a Békás-szoros kijárata közelében helyezkedik el. Keleten a Beszterce folyó és a Békási víztároló, délen a Békás-patak határolja,nyugaton a Zsedán és Péntek patakok határolják..

Békás-szoros
Békás-patak
A víztároló alatt...
A Duruitoarea-vízesés
Duruitoarea vízesés

Leírása[szerkesztés]

Két legfontosabb hegycsúcsa a Toaca/Tóka (1907 m) és az Ocolasul Mare/Nagy Aklos (1904 m).

A park területén három természetvédelmi terület található:

  • Nagy Aklos Tudományos Rezervátum (IUCN I-es kategória)
  • Poliţa cu Crini Különleges Élőhely (IUCN IV-es kategória)
  • Duruitoarea/Dürrögő-vízesés és Avenul Mare Emlékpark (IUCN III-as kategória)

A Nagy Aklos-csúcs és a Nagy Aklos övén a turisták jelenléte tiltott, ezeket a helyeket csak a kutatók látogathatják.

Története[szerkesztés]

A Békási víztározó
A Békási víztározó

A Csalhó flórájáról 1907-ben jelent meg az első leírás, E. C. Teodorescu botanikus jóvoltából, de növénytani kutatások már a 19. század második felében megkezdődtek. Később, a 20. században is sok botanikus kutatta a hegy flóráját, közülük Nyárády Gyula híres növénykutatónk is. A Nemzeti Park területén még 1955-ben létrehoztak egy természetvédelmi területet, de a Csalhó Nemzeti Park csak 2003-ban született meg.

Növényvilága[szerkesztés]

A Csalhó Nemzeti Park flórája több mint 1200 növényfajt számlál, ami körülbelül egyharmada Románia flórájának. A park területén sok ritka faj található, melyek közül három kritikusan veszélyeztetett: a Haynald daravirág (Draba haynaldii), a hagymaburok (Liparis loeselii) és a Baumgarten kakastaréj (Pedicularis baumgartenii). Nagyon érdekes a területen a Kerner-zsellérke (Thesium kernerianum)[1] jelenléte, amelyeknek csak itt, valamint a Bucsecs-, a Csukás- és a Királykő-hegységben találhatók meg az életfeltételei, tehát a Keleti- és Déli-Kárpátok endemizmusa.

Ezenkívül rengeteg ritka faj díszíti a Csalhó völgyeit, csúcsait, gerinceit, öveit. Például a Nagy-Aklos övén a nyár elején egy igen változatos és gyönyörű kormofitákkal teli flórát találunk, melyek közül megemlítendők a következő fajok:


Állatvilága[szerkesztés]

A park állatvilágát több mint 1200 fajból áll. Néhány a különlegesebb fajok közül:

A park területén megtalálható még a keresztes vipera (Vipera berus) és a rézsikló (Coronella austriaca) is.


Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]